A bitcoin világában egy csendes, de jelentős versengés zajlik, amely a stablecoinok körül forog. Ezek a dollárhoz vagy más eszközhöz kötött digitális pénzek hidat képeznek a hagyományos pénzügyi rendszerek és a decentralizált jövő között. A két legnagyobb szereplő, a Circle által kibocsátott USDC és a Tether által kínált USDT eltérő utakon jár, és mögöttük különböző táborok sorakoznak fel: a szabályozott pénzügyi elit és a bitcoin forradalmáért küzdő bitcoinerek. Ez a cikk a stablecoinok mögötti ideológiai és gazdasági harcot mutatja be, feltárva, mi hajtja a két oldalt, és milyen jövőt képzelnek el. A szabályozás bajnoka: Circle és az USDC A Circle, az USDC stablecoin mögött álló vállalat, a szabályozott pénzügyi világ zászlóvivője. Vezetője, Jeremy Allaire rendszeresen tűnik fel olyan fórumokon, mint az IMF éves találkozója, ahol globális pénzügyi vezetőkkel diskurál a pénzügyek jövőjéről. Nem véletlen, hogy a Circle-t a nemzetközi pénzügyi intézmények, például az IMF vagy a Világbank szívesen látja. Az USDC transzparens működése, havi auditokkal és a Deloitte által ellenőrzött tartalékokkal, megnyugtató a szabályozók számára. Allaire a washingtoni szenátus előtt is tanúskodik, és aktívan lobbizik olyan szabályozásokért, amelyek az USDC-t a globális fizetési rendszerek szerves részévé tehetik. Latin-Amerikában például a Nubankkal való együttműködés révén gyors és olcsó átutalásokat kínálnak, például nigériai számlákra mindössze két másodperc alatt. A Circle víziója egy olyan világ, ahol a stablecoinok a dollár globális dominanciáját erősítik, kiegészítve a digitális jegybankpénzeket (CBDC-ket), miközben a hagyományos pénzügyi rendszerrel összhangban működnek. A lázadók szövetségese: Tether és a bitcoinerek Ezzel szemben a Tether, az USDT stablecoin mögött álló cég, a bitcoinereket, vagyis a bitcoin világ eredeti forradalmárait támogatja. Paolo Ardoino, a Tether vezetője, gyakran látható bitcoin konferenciákon, ahol olyan ikonokkal lép fel, mint Jack Mallers, a Strike alapítója, vagy Samson Mow, a JAN3 vezetője. A Tether hatalmas bitcoin-tartalékot épít, több mint százezer BTC-vel, és olyan országokban fektet be, mint Salvador vagy Uruguay, ahol a bitcoin bányászatot támogatja. Ardoino nyíltan hirdeti, hogy a Tether a bitcoin szellemiségével született, és a stablecoint a decentralizált világ hídjaként látja. Az USDT népszerűsége a fejlődő piacokon, például Afrikában vagy Latin-Amerikában, ahol a helyi valuták instabilak, különösen erős. A bitcoinerek számára a Tether nem csupán egy tranzakciós eszköz, hanem egy trójai faló, amely a fiat rendszerekből a bitcoin alapú, decentralizált jövőbe vezet. A versengés gyökerei A stablecoinok körüli harc nem csak piaci részesedésről szól, hanem mélyebb ideológiai törésvonalakról. A Circle és az USDC a szabályozott, banki szintű pénzügyi rendszerek kiterjesztését képviseli. Céljuk, hogy a dollár globális hegemóniáját blockchain technológiával erősítsék, miközben a szabályozók bizalmát élvezik. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek a decentralizáció eszméjét követik, ahol a bitcoin a végső értékőrző, a „digitális arany”. Az USDT-t a bitcoinerek azért favorizálják, mert lehetővé teszi a gyors átváltást a fiat és a bitcoin között anélkül, hogy a hagyományos bankrendszerhez kellene igazodni. A két tábor eltérő filozófiája feszültséget szít: a bitcoinerek szemében az USDC a centralizált rendszerek trójai falova, amely elárulja a bitcoin eredeti szellemiségét, míg a Circle szerint a Tether átláthatatlansága és korábbi botrányai miatt kockázatos. A tét: A pénzügyi jövő A stablecoinok csatája valójában a pénzügyi rendszer jövőjéről szóló küzdelem része. A Circle az USDC-vel a határokon átnyúló fizetések és a globális pénzügyi integráció új korszakát szeretné elhozni, ahol a dollár továbbra is a világ tartalékvalutája marad, akár CBDC-k mellett. Az USDC-t használó vállalatok, mint a Visa vagy a Coinbase, már most a mainstream pénzügyi rendszerekbe illesztik a stablecoint. Ezzel szemben a Tether a bitcoinerek álmát támogatja: egy olyan világot, ahol a bitcoin nemcsak értékőrző, hanem globális fizetőeszköz is lehet. Ardoino víziója szerint a Tether az USDT-vel a Bitcoin forradalmának gerince, amely a fiat rendszerekből a Bitcoin globális, decentralizált jövőjébe vezető hidat biztosít, különösen olyan piacokon, ahol a helyi valuták megbízhatatlanok. Mindkét oldal a dollár jelenlegi dominanciáját használja fel, de eltérő célokkal: a Circle a központosított rendszerbe integrál, a Tether pedig a rendszer megdöntésére játszik és decentralizál. Hová tart a csata? A stablecoinok versengése nem ér véget a piaci részesedés elosztásával. A Circle az amerikai és európai szabályozók támogatásával, például a Trump-kormány bitcoin szabályozási terveivel vagy az EU e-money licenceivel, egyre erősebb pozíciót épít. Az USDC-t a DeFi szabályozott szegmensében és intézményi körökben preferálják (a DeFi decentralizált pénzügyek néven tetszeleg ugyan, miközben valójában nem decentralizált, mivel nem a Bitcoin az alapja, hanem ez egy kripto varázslat). Eközben a Tether az USDT-vel a bitcoin kereskedés és a fejlődő piacok királya marad, ahol a gyorsaság és a rugalmasság fontosabb, mint a szabályozói jóváhagyás. A Tether imázsát az FBI-val való együttműködéssel és bitcoin-befektetésekkel próbálja javítani, hogy eloszlassa a korábbi átláthatósági kételyeket. A két stablecoin mögött álló táborok eltérő utakat járnak, és bár mindkettő a bitcoin ökoszisztéma részeként létezik, céljaik merőben különböznek: a Circle a bitcoin szabályozott integrációját segíti elő, míg a Tether a bitcoin decentralizált forradalmát támogatja. A kérdés az, hogy a jövőben a szabályozott integráció vagy a decentralizált forradalom víziója győz-e, és hogy a dollár vagy a bitcoin kerül-e ki győztesen ebből a csendben zajló háborúból. Mindkettő a bitcoin mainstream elfogadásáért küzd? A Circle és az USDC elsősorban a dollár alapú pénzügyi rendszer blockchain-alapú kiterjesztésén dolgozik, ahol a bitcoin csak egy eszköz a sok közül, és a hangsúly a szabályozott integráción van, például CBDC-kkel együttműködve. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek valóban a bitcoin mainstream elfogadását célozzák, a stablecoint a bitcoin ökoszisztéma támogatására használva, például bányászati beruházásokkal vagy a fejlődő piacokon való terjeszkedéssel. A Tether a bitcoin forradalmát szolgálja, míg a Circle a bitcoin szabályozott elfogadását segíti, de nem feltétlenül annak dominanciáját. Ez a különbség a két tábor közötti alapvető feszültség forrása.

A Jack Mallers Show házigazdája a 88. epizódban szenvedélyes és részletes elemzést ad a globális gazdasági és geopolitikai helyzetről. A műsor címe, "A fiat vége: Eljött a Bitcoin ideje", már előrevetíti Jack meggyőződését, hogy történelmi fordulópont előtt állunk. Az adásban a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, a ritkaföldfémek körüli feszültségek, az Egyesült Államok újraiparosítási kihívásai, a hozamgörbe szabályozása, a Bitcoinba való "emigrálás" gondolata, valamint a Bitcoin és az arany versengése kerül a középpontba. Jack közvetlen, energikus stílusban beszél, időnként technikai nehézségekkel küzdve, de mindig a lényegre fókuszál: a fiat valuták rendszere omladozik, és a Bitcoin lehet a megoldás a jelenlegi gazdasági problémákra. Kína a Nyugatot fenyegeti Jack az adás elején a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborút elemzi, amely szerinte Kína egyértelmű fölényét mutatja. Az Egyesült Államok, mint a világ tartalékvalutájának kibocsátója, évtizedek óta túlzottan pénzügyi alapú gazdaságot épített, miközben ipari bázisát elhanyagolta. A keleti és nyugati partokon a technológiai és pénzügyi szektorok virágoznak, de az ország középső része, amit Jack "rozsdaövezetként" emleget, gazdasági értelemben haldoklik. Ezzel szemben Kína a világ gyárává vált, mindent előállítva az iPhone-októl az amerikai hadsereg fegyvereiig. Jack egy diagramra hivatkozik, amely bemutatja, hogy a kínai beszállítók mennyire mélyen beágyazódtak az amerikai katonai ellátási láncba, például a Tomahawk rakéták és az F-35-ös vadászgépek gyártásában. Kína nemrég szigorította a ritkaföldfémek exportjára vonatkozó korlátozásait, válaszul Donald Trump vámjaira és a kereskedelmi háborúra. Ezek a ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a modern technológiákhoz és a hadiiparhoz, és Kína ezzel a lépéssel gyakorlatilag lefegyverzi a Nyugatot. Jack szerint Kína üzenete világos: "Nincs fegyveretek, mert mi gyártjuk őket. Nincs iparotok, mert mi vagyunk a világ gyára." Ez a helyzet komoly kihívást jelent a Nyugat számára, hiszen az Egyesült Államok és szövetségesei nem képesek rövid távon függetlenedni Kínától. Jack egy példát is hoz: az Egyesült Államok két hét alatt elhasználta legjobb rakétaelhárító rendszereinek 25%-át Izrael védelmében, és ezek pótlása évtizedeket vehet igénybe. Ez szerinte azt mutatja, hogy az USA katonai ereje már nem elegendő a globális dominancia fenntartására. Kína és Oroszország termelési kapacitása meghaladja az Egyesült Államokét, és a Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy erőszakkal érvényesítse akaratát. Jack szerint ez történelmi jelentőségű: 500 év után először fordul elő, hogy a Nyugat nem tudja katonai erővel kényszeríteni a világot a dollár használatára. Ez a folyamat szerinte a Pax Americana, az amerikai világrend végének jele, és egy új monetáris rendszer születését vetíti előre. A Nyugat válaszlépései és Kína gyors reakciója Jack részletesen elemzi, hogyan próbálja az Egyesült Államok és szövetségesei visszaszerezni a kezdeményezést. Példaként említi a holland Nexperia chipgyártó cég esetét, amelyet a holland kormány amerikai nyomásra államosított, hogy korlátozza Kína hozzáférését a fejlett technológiákhoz. Kína azonban alig öt óra alatt válaszolt: exportkorlátozásokat vezetett be a Nexperia termékeire, ami veszélyezteti az európai autóipar működését, mivel ezek a chipek nélkülözhetetlenek az autók elektronikus rendszereihez. Jack szerint ez Kína üzenete: "Ha tovább feszítitek a húrt, tönkretesszük a gazdaságotokat." Ez a gyors válasz azt mutatja, hogy Kína nemcsak gazdasági, hanem stratégiai fölényben is van, hiszen képes azonnal és hatékonyan reagálni a Nyugat lépéseire. Az európai autógyártók, mint a BMW és a Volkswagen, már most aggódnak a chipellátás miatt, és az egész európai autóipar összeomolhat, ha a helyzet nem oldódik meg gyorsan. Jack hangsúlyozza, hogy a Nyugat nem képes hasonló nyomást gyakorolni Kínára, mert az amerikai gazdaság és technológiai szektor is Kínától függ. Ha Kína hasonló korlátozásokat vezetne be az amerikai cégek, például az Amazon, a Tesla vagy a Google ellen, az katasztrofális következményekkel járna. Jack szerint ez a helyzet azt bizonyítja, hogy a Nyugatnak nincs valódi tárgyalási pozíciója, és az Egyesült Államok nem tudja többé erőszakkal vagy gazdasági nyomással irányítani a globális eseményeket. Az Egyesült Államok újraiparosítási tervei és hozamgörbe-szabályozás Jack szerint az Egyesült Államok előtt egyetlen út áll: az újraiparosítás. Az ország évtizedek óta elhanyagolta ipari kapacitásait, miközben a pénznyomtatásra és a pénzügyi spekulációkra koncentrált. Most azonban, hogy Kína "lefegyverezte" a Nyugatot, az USA-nak újra kell építenie gyártási kapacitásait. Ez azonban nem egyszerű feladat. Jack idézi apjától: "18 évbe telik, hogy egy 18 éves embert nevelj ki." Az újraiparosítás nem csak gyárak építéséről szól, hanem egy új generáció képzéséről, szabályozási reformokról és a társadalom átalakításáról is. Az Egyesült Államok jelenleg nem rendelkezik sem a szakértelemmel, sem a munkaerővel ahhoz, hogy gyorsan újjáépítse ipari bázisát. A politikai vezetők, mint Scott Bessent és Jamie Dimon, felismerték ezt a szükségletet. Bessent a "Warp Speed" kifejezést használja, amit a COVID-19 vakcinák gyors fejlesztésére alkalmaztak, jelezve, hogy az újraiparosítás háborús szintű finanszírozást igényel. Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója bejelentette, hogy bankja 1,5 ezer milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaság biztonságát erősítő iparágakba, például a ritkaföldfémek kitermelésébe és a hadiiparba. Jack szerint ez a lépés azt mutatja, hogy a helyzet kritikus, és az USA vezetése végre felébredt. Az újraiparosítás finanszírozása azonban hatalmas kihívás. Jack kiemeli, hogy az Egyesült Államok 37 ezer milliárd dolláros adóssága fenntarthatatlan, és a pénznyomtatás az egyetlen módja annak, hogy finanszírozzák a folyamatot. Itt kerül képbe a hozamgörbe-szabályozás (yield curve control, YCC), amit Jack a podcastban is említ. A hozamgörbe-szabályozás egy monetáris politikai eszköz, amelyet a jegybankok arra használnak, hogy a kötvényhozamokat egy meghatározott szinten tartsák, ezzel stabilizálva a finanszírozási költségeket. Jack szerint az USA-ban a hozamgörbe szabályozása már részben elkezdődött, például a stablecoinokkal kapcsolatos szabályozások, mint a Genius Act, amely lényegében a dollár alapú finanszírozás új formáját testesíti meg. A stablecoinok lehetővé teszik, hogy a dollár alapú eszközök globálisan hozzáférhetőek legyenek, miközben a kormány számára új vásárlókat biztosítanak az államadósság finanszírozására. Jack megjegyzi, hogy a Federal Reserve valószínűleg hamarosan leállítja a mérlegcsökkentést (quantitative tightening, QT), és újraindítja a pénznyomtatást (quantitative easing, QE), hogy finanszírozza az újraiparosítást. Ez a lépés azonban jelentős inflációhoz vezethet, ami tovább gyengíti a dollárt. Az újraiparosítás időigényes és költséges folyamat. Jack becslése szerint legalább 10 évre van szükség ahhoz, hogy az USA elérje a kívánt ipari kapacitást. Ráadásul a szabályozási környezet, a környezetvédelmi törvények és a politikai instabilitás további akadályokat jelent. Például egy Wall Street Journal cikk szerint az USA Guam szigetén épít védelmi rendszert Kína ellen, de ennek befejezése a 2030-as évekre várható. Hasonlóképpen, egy dél-koreai megrendelés amerikai hajók gyártására kudarcot vallott, mert az USA-nak nincs meg a kapacitása a hajók megépítéséhez. Jack szerint az újraiparosítás nem egy gyors megoldás, hanem egy évtizedes projekt, amely hatalmas pénzügyi és társadalmi erőfeszítést igényel. A fiat vége és a Bitcoin szerepe Jack szerint a jelenlegi gazdasági helyzet a fiat valuták végének kezdetét jelzi. Az Egyesült Államok hatalmas adóssága és a pénznyomtatás szükségessége elkerülhetetlenül inflációhoz vezet, ami a dollár további gyengülését okozza. A Bitcoin és az arany azok az eszközök, amelyek profitálnak ebből a helyzetből. A Bitcoin árfolyama az adás idején 110 680 dollár volt, de Jack szerint ez csak a kezdet. Egyre többekkel összhangban egy "szuperciklust" vizionál, mely során az elkövetkező hónapokban a Bitcoin árfolyama akár 400-600 ezer dollárra is emelkedhet. Jack szerint a hozamgörbe-szabályozás és a pénznyomtatás további lökést ad a Bitcoin árának, mivel a Bitcoin a likviditási válságokra és a valuta leértékelésére a legérzékenyebben reagáló eszköz. Jack a Bitcoint "igazság gépezetnek" nevezi, amely érzékenyen reagál a pénzügyi rendszer problémáira. Amikor a piacok likviditási válságba kerülnek, a Bitcoin árfolyama eshet, de ez csak átmeneti, mert a pénznyomtatás hatására az árfolyam újra emelkedni fog. A Federal Reserve már jelezte, hogy leállíthatja a mérlegcsökkentést, és újraindíthatja a pénznyomtatást, hogy finanszírozza az újraiparosítást. Jack szerint ez a lépés elkerülhetetlen, és a Bitcoin lesz az, amely a legjobban teljesít a fiat valuták elértéktelenedése során. A hozamgörbe szabályozása pedig további bizonyíték arra, hogy a kormány és a jegybank minden eszközt bevet, hogy fenntartsa a pénzügyi rendszert, miközben a Bitcoin kínál alternatívát a hagyományos rendszerrel szemben. Bitcoinba emigrálás: Az új Amerika Jack egyik leginspirálóbb gondolatmenete az adásban az, hogy a Bitcoin és az internet egy újfajta "Amerikát" képvisel, ahová az emberek most emigrálnak. Régen az emberek Európából az Egyesült Államokba vándoroltak a szabadság, az egyenlő lehetőségek és a jólét reményében, ahogyan azt a Szabadság-szobor szimbolizálta. Ma azonban, amikor az amerikai álom halványul, és az autoriter rendszerek világszerte erősödnek, az emberek a Bitcoinba és az internetre "emigrálnak". Jack szerint a Bitcoin nem csupán egy pénzügyi eszköz, hanem egy eszme, amely magában hordozza az amerikai értékeket: a szólásszabadságot, a tulajdonjogot, az egyenlő lehetőségeket és a szabad piacokat. Az emberek a Bitcoinba menekülnek, hogy megvédjék vagyonukat, idejüket és energiájukat a kormányok és a fiat rendszerek manipulációjától. Jack szerint a Bitcoin olyan, mint egy új startup, amely az emberiség reményeit és álmait testesíti meg. Az emberek a Bitcoinba "emigrálnak", mert az egy olyan világot kínál, ahol nincs szükség közvetítőkre, ahol az egyén ellenőrizheti saját vagyonát, és ahol a szabad piac dönti el, mi a valódi érték. Ez a gondolat különösen erőteljes, mert Jack szerint a Bitcoin és az internet együtt egy új "hegyen álló házat" alkot, amely az emberiség új vezércsillaga lehet. Ez a vízió azt sugallja, hogy a Bitcoin nem csak pénz, hanem egy új társadalmi rend alapja, amely a szabadságra és az egyéni felelősségre épül. Bitcoin kontra arany: a jövő harca Jack az epizód végén a Bitcoin és az arany közötti versenyről beszél. Kína az aranyat választotta a jüan leértékeléséhez, és aktívan vásárolja fel az aranyat, hogy megerősítse pénzügyi rendszerét. Jack szerint azonban az arany egy elavult szikla, egy "analóg" eszköz, amely nem képes lépést tartani a modern világgal. Az arany szállításához és tárolásához bizalomra van szükség, amelyet a bankok és kormányok gyakran kihasználnak és manipulálnak. Ezzel szemben a Bitcoin egy digitális, decentralizált hálózat, amely nem igényel közvetítőket, és matematikailag garantálja a szűkösséget. Jack szerint a Bitcoin nem csak pénz, hanem egy újfajta társadalmi és gazdasági rend alapja is lehet. Az internet és a Bitcoin képviseli azokat az értékeket, amelyek egykor Amerikát naggyá tették: szabadság, egyenlő lehetőségek, szabad piacok. Jack úgy véli, hogy a jövő harca nem az Egyesült Államok és Kína között zajlik, hanem az internet és Kína között. Az internet, mint globális hálózat, képes milliárdokat bevonni, míg Kína egy zárt, autoriter rendszer, amely nem exportál ötleteket. A Bitcoin és az internet lehet az új "hegyen álló ház", amely a szabadság és a prosperitás szimbóluma. Jack egy másik fontos gondolatmenete, hogy az arany hosszú távon az emberi találékonyság és mérnöki munka ellen való fogadás. Az arany szűkössége attól függ, hogy az emberek nem találnak új lelőhelyeket vagy nem fejlesztenek ki új bányászati technológiákat. Ezzel szemben a Bitcoin matematikailag rögzített kínálata védelmet nyújt az emberi innovációval szemben, így hosszú távon jobb pénznek bizonyul. Jack szerint az aranyat választó Kína egy elavult, autoriter rendszert képvisel, míg a Bitcoin és az internet a szabadságot és a nyílt innovációt testesíti meg. A fiat rendszer összeomlása és a szabad piac ereje A fenti összefoglalót kiegészíti néhány további fontos gondolat, amely Jack podcastjának lényegét erősíti. Az egyik ilyen a fiat rendszer összeomlásának elkerülhetetlensége. Jack szerint az Egyesült Államok évtizedek óta "semmit sem csinált", csak pénzt nyomtatott és pénzügyi trükkökkel próbálta fenntartani a jólét látszatát. Ez a rendszer azonban most elérte határait, és a 37 ezer milliárd dolláros adósság terhe alatt összeomlik. Jack szerint a fiat pénz lényege, hogy lenullázza az emberek munkáját, idejét és energiáját, ami szerinte az egyik legnagyobb tiszteletlenség az emberiséggel szemben. A pénz az emberek hozzájárulásának absztrakt formája, és a fiat rendszer elértéktelenítése egyenlő az emberi erőfeszítések elértéktelenítésével. Egy másik fontos gondolat a szabad piac ereje, amelyet Jack a Bitcoin kapcsán hangsúlyoz. A Bitcoin egy olyan rendszer, amely a szabad piac elveire épül: nincs központi irányítás, nincs manipuláció, és a piac dönti el az értéket. Jack szerint a Bitcoin "önreferenciális" rendszere, például a bányászati nehézség automatikus szabályozása, biztosítja, hogy a hálózat bármilyen támadással vagy zavarral szemben ellenálló legyen. Például, ha Kína megpróbálná korlátozni a Bitcoin bányászatához szükséges chipeket, a hálózat alkalmazkodna, és a szabad piac másutt találná meg a szükséges kapacitást. Ez a rugalmasság és decentralizáció teszi a Bitcoint egyedülállóvá, és Jack szerint ez az, ami miatt a Bitcoin hosszú távon legyőzi az aranyat és a fiat rendszert. Strike és XXI fejlemények Az epizód végén Jack röviden kitér a Strike-ra, a saját cégére, amely Bitcoin-alapú pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. A Strike új termékeket vezet be, például bitcoin-alapú hitelfelvételi lehetőségeket New Yorkban, Texasban és Kaliforniában is, valamint egy hitelkártya-terméket, amely lehetővé teszi a Bitcoin alapú életmódot. A cég emellett fejleszt egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy több különálló fiókot hozzanak létre családtagjaiknak vagy különböző célokra, például gyerekek számára történő megtakarításra. Ez a funkció különösen népszerű kérés a felhasználók körében, mert lehetővé teszi, hogy egyetlen platformon belül kezeljék különböző céljaikra szánt Bitcoin-állományukat. Jack a XXI nevű Bitcoin-cégéről is beszél, amely nem csupán egy Bitcoin-kincstár, hanem egy olyan vállalat, amely a Bitcoin ökoszisztéma vezető szereplőjévé szeretne válni. A cég jelenleg 43 514,12 BTC-t tart tartalékban, ami közel 5 milliárd dollár értékű. Jack hangsúlyozza, hogy a XXI nem tervez részvényeket eladni, és hosszú távú elkötelezettséggel bír a Bitcoin iránt. A cég célja, hogy a Bitcoin-expozíciót a tőkepiacokon keresztül biztosítsa, ötvözve a nagyvállalati megbízhatóságot a startupok növekedési potenciáljával. Záró gondolatok Jack Mallers podcastja egy szenvedélyes és részletes elemzés a jelenlegi globális gazdasági és geopolitikai helyzetről, amelyben a fiat valuták rendszere omladozik, a Bitcoin pedig egy új korszak előhírnöke. Kína dominanciája, az Egyesült Államok újraiparosítási kihívásai, a hozamgörbe-szabályozás, a Bitcoinba való "emigrálás" gondolata, valamint a Bitcoin és az arany közötti verseny mind azt jelzik, hogy történelmi időkben élünk. Jack optimista a Bitcoin jövőjével kapcsolatban, és arra buzdít mindenkit, hogy maradjanak alázatosak, gyűjtsenek satokat, és legyenek részesei ennek a változásnak. Az epizód technikai nehézségei ellenére is inspiráló és gondolatébresztő, Jack pedig továbbra is elkötelezett abban, hogy hetente friss tartalommal jelentkezzen, és támogassa a Bitcoin adoptációt. https://www.youtube.com/live/Q3On66u6vAE

A Jack Mallers Show 87. epizódjában, amelynek címe Bitcoin: The Debasement Trade, vagyis az értékcsökkenési kereskedés, többek közt a Bitcoin péntek esti árfolyamzuhanásáról beszél, amely 120 000 dollárról 100 000 dollárra esett 12 óra leforgása alatt. Jack szerint a Bitcoin a globális likviditás füstjelzője, a piacok igazságmérőjeként működik, mivel a nap 24 órájában elérhető, szabad piac. Geopolitikai feszültségek és ritkaföldfémek A Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági konfliktus a ritkaföldfémek exportkorlátozása miatt eszkalálódott. Kína új szabályokat vezetett be, amelyek szerint minden olyan termék, amely kínai ritkaföldfémeket tartalmaz, Peking engedélyéhez kötött. Jack szerint ez a lépés a globális ellátási láncok feletti kínai dominanciát erősíti, és az USA számára komoly kihívást jelent, mivel az ország ipari termelése nagymértékben függ ezekről az anyagoktól. Az USA tarifaemeléseket fontolgat, de Jack szerint ez csak blöff, mert az Egyesült Államok nem rendelkezik elegendő tőkeáttétellel Kínával szemben. A pénzügyi rendszer átalakulása Jack úgy véli, hogy az 1971-es dolláralapú rendszer haldoklik, és a világ egy új, semleges tartalékvaluta-rendszer felé tart, amelynek élén a Bitcoin és az arany állhat. A dollár értékvesztése és az USA eladósodása miatt elengedhetetlen a pénznyomtatás, ami növeli a Bitcoin értékét, mivel az a legszűkösebb eszköz, amely nem inflálható. Jack hangsúlyozza, hogy a Bitcoin nem csupán egy értékcsökkenési kereskedés, hanem a globális pénzügyi rendszer megoldása. A mesterséges intelligencia hatása Jack szerint a mesterséges intelligencia deflációs erő, mivel csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jelentős munkahelyvesztést okoz a fehérgalléros szektorban. Ez a vagyoni egyenlőtlenségeket növeli, és az USA a munkanélküliség miatt is kénytelen lesz pénzt nyomtatni, például egy lehetséges alapjövedelem (UBI) finanszírozására. Az MI-boom jelenleg adósságalapú finanszírozással működik, ami további gazdasági instabilitást hozhat. A Strike működése a piaci zűrzavarban Jack büszkén számol be arról, hogy a Strike, az általa vezetett Bitcoin-alapú pénzügyi platform, a piaci zűr alatt is stabilan működött, ellentétben más nagy platformokkal, például a Coinbase-zel vagy a Krakennel, amelyek leálltak. A Strike nem hajtott végre likvidálásokat vagy marginhívásokat, mivel ügyfeleik túlnyomórészt alacsony tőkeáttétellel, 50%-os LTV (loan-to-value, hitel/érték arány) mellett vesznek fel kölcsönöket, bár Jack megemlíti, hogy az átlagos hitel/érték arány a gyakorlatban közelebb van a 40%-hoz, mert az ügyfelek gyakran túl biztosítják a kölcsönöket. A platform a volatilis időszakban is online maradt, bár a vételi és eladási árak közötti spread időnként kiszélesedett a likviditási problémák miatt. Személyes gondolatok és üzenetek Jack hangsúlyozza a "maradj szerény, gyűjtsd a satokat" filozófiát, és arra biztatja hallgatóit, hogy ne dőljenek be a shitcoinok vagy más spekulatív eszközök csábításának. Személyes anekdotaként megemlíti, hogy a Chase Bank kitiltotta őt a szolgáltatásaiból, valószínűleg azért, mert nyilvánosan kritizálta Jamie Dimont, a bank vezérigazgatóját, aki korábban a Bitcoint a bűnözők pénzeként jellemezte. Összegzés Jack szerint a világ egy monetáris rendszerváltás küszöbén áll, ahol a Bitcoin és az arany semleges tartalékeszközökké válnak. A geopolitikai feszültségek, az MI által okozott gazdasági változások és az USA pénzügyi politikája mind azt mutatják, hogy a dollár értékvesztése elkerülhetetlen, és a Bitcoin értéke jelentősen emelkedhet. Jack 250 000 és 1 millió dollár közötti árfolyamot jósol a Bitcoinra 2026-ra, a globális likviditás és a pénznyomtatás függvényében. A Strike platform stabil működése és ügyfélbarát hozzáállása a piaci zűrzavarban megerősíti Jack hitét a Bitcoin jövőjében. Az epizód optimista hangvételű, nyers és közvetlen, hangsúlyozva az egyéni felelősséget és a Bitcoinba való befektetés fontosságát. https://www.youtube.com/live/AJjfEL773Fg

"Ma töltöm be a 41-et, de nem érzek késztetést az ünneplésre. Nemzedékünknek fogy az ideje, hogy megóvja azt a szabad internetet, amelyet apáink álmodtak meg és építettek fel számunkra. Ami egykor az információ szabad áramlásának szentélye volt, most a totális kontroll fegyverévé torzul. A hajdan szabad országok disztópikus intézkedéseket vezetnek be: digitális személyazonosságot erőltetnek (Egyesült Királyság), online korkontrollt írnak elő (Ausztrália), és privát üzeneteink tömeges átvizsgálására készülnek (EU). Németország üldözőbe veszi azokat, akik az interneten merészelik bírálni a hatóságokat. Az Egyesült Királyság ezreket zár börtönbe egy-egy tweet miatt. Franciaország büntetőeljárást indít azok ellen a technológiai vezetők ellen, akik a szabadság és a magánélet védelméért küzdenek. Egy sötét, elnyomó világ közeleg rohamos léptekkel – miközben mi álmunkban szendergünk. Nemzedékünk azzal a szégyennel vonulhat be a történelembe, mint az utolsó, amely még ismerte a szabadságot – és tétlenül nézte, ahogy elorozzák tőle. Hazugságot etettek velünk. Azt sulykolták belénk, hogy generációnk legfőbb küldetése lerombolni mindazt, amit elődeink ránk hagytak: a hagyományt, a magánéletet, a szuverenitást, a szabad piacot és a szólásszabadságot. Őseink örökségének elárulásával az önpusztítás ösvényére léptünk – erkölcsileg, szellemileg, gazdaságilag, és végső soron biológiailag is. Nem, ma nem ünnepelek. Az időm vészesen fogy. A MI időnk vészesen fogy." *** I’m turning 41, but I don’t feel like celebrating. Our generation is running out of time to save the free Internet built for us by our fathers. What was once the promise of the free exchange of information is being turned into the ultimate tool of control. Once-free countries are introducing dystopian measures such as digital IDs (UK), online age checks (Australia), and mass scanning of private messages (EU). Germany is persecuting anyone who dares to criticize officials on the Internet. The UK is imprisoning thousands for their tweets. France is criminally investigating tech leaders who defend freedom and privacy. A dark, dystopian world is approaching fast — while we’re asleep. Our generation risks going down in history as the last one that had freedoms — and allowed them to be taken away. We’ve been fed a lie. We’ve been made to believe that the greatest fight of our generation is to destroy everything our forefathers left us: tradition, privacy, sovereignty, the free market, and free speech. By betraying the legacy of our ancestors, we’ve set ourselves on a path toward self-destruction — moral, intellectual, economic, and ultimately biological. So no, I’m not going to celebrate today. I’m running out of time. WE are running out of time. Pavel Durov -

X (formerly Twitter)

Pavel Durov (@durov) on X

I’m turning 41, but I don’t feel like celebrating. Our generation is running out of time to save the free Internet built for us by our fathers...

A Jack Mallers show legfrissebb epizódjában Jack szenvedélyesen és részletesen beszélt a Bitcoin jelentőségéről, annak gazdasági és társadalmi hatásairól, valamint arról, miért tartja a jövő pénzügyi rendszerének alapkövének. A Bitcoin történelmi csúcsa és a dollár monopóliumának vége Jack Mallers kiemeli, hogy a Bitcoin árfolyama elérte a 125 120 dollárt, piaci kapitalizációja 2,5 trillió dollár. Ez a szám lenyűgöző, de JAck szerint ennél sokkal többről van szó: a Bitcoin emelkedése a dollár egyeduralmának végét jelzi. A dollár értékvesztése immár mainstream téma, amit olyan nagy médiumok is elismernek, mint a CNBC vagy a Bloomberg. Az USA 37 trillió dolláros adóssága kezelhetetlen, és a kormány három opcióval rendelkezik: * visszafizetni az adósságot (ami matematikailag lehetetlen), * csődöt jelenteni (ami valószínűtlen, mert káoszt okozna), vagy * pénzt nyomtatni, hogy csökkentse az adósság relatív értékét (ez a legvalószínűbb forgatókönyv). Ez utóbbi opció inflációt gerjeszt, ami a dollár vásárlóerejének további csökkenéséhez vezet. Jack szerint a Bitcoin ezért kulcsfontosságú: egy olyan eszköz, amely ellenáll az inflációnak, mivel kínálata korlátozott (csak 21 millió Bitcoin létezhet), és nem manipulálható központi bankok által. Képzelj el egy világot, ahol a kormányok folyamatosan több papírpénzt nyomtatnak, hogy kifizessék adósságaikat! Ez olyan, mintha egy koncertszervező végtelen számú jegyet adna ki egy telt házas koncertre, így a jegyek értéktelenné válnának. A Bitcoin ezzel szemben olyan, mint egy exkluzív koncert, ahol csak 21 millió jegy létezik, és senki sem nyomtathat többet – így az értéke csak nő, ahogy nő az érdeklődés. A Bitcoin, mint a leggyorsabb ló: kiemelkedő történelmi hozamok Jack többször hangsúlyozza, hogy a Bitcoin a leggyorsabb ló a pénzügyi piacon, vagyis az elmúlt 15 évben minden más eszközt felülmúlt hozamok tekintetében. Bemutat egy grafikont, amely a Bitcoin 2010 és 2025 közötti teljesítményét mutatja. Az eredmény megdöbbentő: 15 évből csak három év volt veszteséges, és a hozamok gyakran elképesztőek voltak, például 9900%, 5500%, 1300%. 2025-ben a Bitcoin és az arany a két legjobban teljesítő eszközosztály, ami példátlan a Bitcoin 15 éves történetében. Jack szerint ez nem véletlen: a világ egy új monetáris korszakba lép, ahol a dollár helyett olyan semleges tartalékeszközök, mint a Bitcoin és az arany, kerülnek előtérbe. A Bitcoin az arany digitális megfelelője, sőt, sok szempontból jobb nála: könnyebben tárolható, osztható, transzferálható, és mindenki számára elérhető. Képzeld el, hogy egy lóversenyen fogadsz, és a Bitcoin a leggyorsabb ló, amely évről évre lehagyja a többieket (arany, részvények, ingatlanok)! Ha 15 évvel ezelőtt a Bitcoinra fogadtál, most egy luxusjachton szürcsölhetnéd a koktélt, míg a többiek még csak a célvonal közelében járnak. A Bitcoin, mint életstílus és a dollár értékvesztésének ellenszere Jack Mallers szerint a Bitcoin nem csupán egy befektetés, hanem egy életmód, amely alapvetően megváltoztatja, hogyan gondolkodunk a pénzről és a vagyonról. Bemutatja, hogy a dollárban mért eszközárak (például részvények, ingatlanok) az elmúlt öt évben jelentősen emelkedtek, de ha Bitcoinban vagy aranyban mérjük őket, akkor drámaian olcsóbbak lettek: * a NASDAQ 165%-kal nőtt dollárban, de csak 7%-kal aranyban, és -78%-kal Bitcoinban; * az S&P 500 102%-kal nőtt dollárban, de 84%-kal csökkent Bitcoinban; * az ingatlanárak 56%-kal nőttek dollárban, de 87%-kal csökkentek Bitcoinban. Ez azt jelenti, hogy aki Bitcoinban takarított meg az elmúlt öt évben, az 87%-kal olcsóbban vásárolhat házat, 84%-kal olcsóbban élelmiszert, és 78%-kal olcsóbban részvényeket. Jack Mallers szerint a Bitcoinban való megtakarítás olyan, mintha egy pénzügyi időgépet használnál, amely olcsóbbá teszi az életet, miközben a dollárban élők egyre kevesebbet kapnak a pénzükért. Képzeld el, hogy két ember ugyanannyit keres évente, de az egyik dollárban, a másik pedig Bitcoinban tartja a pénzét! Öt év múlva a dolláros ember alig tud megvenni egy új autót, mert minden drágább lett, míg a Bitcoinban megtakarító ember egy luxuslakást is megengedhet magának, mert a Bitcoin értéke az egekbe szökött. A Bitcoin egyedülálló elérhetősége és méltányossága Jack Mallers szerint a Bitcoin forradalmi, mert mindenki számára elérhető. Ellentétben a hagyományos eszközökkel (például ingatlanok, elit részvények), amelyeket csak a gazdagok birtokolhatnak, Bitcoint bárki vásárolhat, legyen az egy átlagos diák vagy egy milliárdos. A Bitcoin a vészkijárat a dollár alapú pénzügyi rendszerből, és mindenki számára nyitva áll, bár az árfolyama egyre magasabb. Jack Mallers hangsúlyozza, hogy a Bitcoin szűkössége (csak 21 millió egység létezhet) és decentralizált természete miatt (mindenkitől független) a legellenállóbb eszköz a kormányzati pénznyomtatással és inflációval szemben. Ezért nevezi a Bitcoint az apex predatornak (csúcsragadozónak), amely minden más eszközt felülmúl. A Bitcoin olyan, mint egy digitális aranybánya, ahol mindenki kap egy csákányt, hogy bányásszon. Nem számít, hogy szegény vagy gazdag vagy, a bánya ugyanannyi aranyat kínál mindenkinek – de csak azok gazdagodnak meg, akik most kezdenek el bányászni, mielőtt az árfolyam az egekbe szökik. A globális trendek és a Bitcoin szerepe az új monetáris rendben Jack szerint a világ egy új monetáris korszakba lép, ahol a dollár monopóliuma véget ér. Olyan országok, mint Kína, India és Oroszország, aktívan csökkentik a dollárfüggőségüket. Kína például betiltotta a dollár alapú nyersanyagkereskedelmet bizonyos esetekben, és a saját valutájában (jüan) bonyolít tranzakciókat. A BRICS-országok rekordmennyiségű aranyat és ezüstöt importálnak, jelezve, hogy a dollártól független tartalékeszközöket keresnek. A globális pénzügyi rendszer egy nyílt monetáris versengés felé halad, ahol a legszűkösebb, legkönnyebben használható és legmegbízhatóbb pénz (Jack szerint a Bitcoin) kerül előtérbe. A Bitcoin ebben a versenyben előnyben van, mert szűkös, decentralizált, könnyen használható és könnyen ellenőrizhető a blokklánc révén. A globális pénzügyi rendszer olyan, mint egy hatalmas piac, ahol különböző valuták és eszközök versenyeznek a vásárlók kegyeiért. A dollár egy nagy, de lassan elavuló áruház, amely tele van nyomtatott papírpénzzel. A Bitcoin viszont egy új, exkluzív bolt, ahol csak korlátozott számú, értékes termék (Bitcoin) kapható, és mindenki sorban áll, hogy szerezzen magának belőle. A Bitcoin gyakorlati használata: Mallers életmódja és a Strike Jack nem csak beszél a Bitcoinról, hanem élete minden aspektusában használja. Az általa alapított Strike platform lehetővé teszi, hogy az emberek Bitcoinban éljék az életüket. Jack minden fizetését Bitcoinban kapja, és a Strike-on keresztül kezeli pénzügyeit, kölcsönöket vesz fel Bitcoin fedezettel, hogy finanszírozza életét anélkül, hogy eladná a Bitcoinjait. Ez lehetővé teszi számára, hogy profitáljon a Bitcoin árfolyam-növekedéséből. A Strike új szolgáltatásokat vezetett be, például Európában hitelezést (21 országban magánszemélyeknek, 25 országban cégeknek), és további országok (például Olaszország, Svájc) hamarosan csatlakoznak. Terveznek Bitcoin-fedezetű hitelkártyát és hitelkeretet, hogy még könnyebbé tegyék a Bitcoin alapú pénzügyi életet. Mallers szerint a Bitcoin használata nem csak befektetés, hanem egy pénzügyi stratégia, amely olcsóbbá teszi az életet. Például az ő álomotthona, amely 2013-ban 100 000 Bitcoinba került volna, ma már 5 Bitcoinért megvásárolható, míg dollárban az ára milliókról tízmilliókra nőtt. Jack Mallers olyan, mint egy modern kalóz, aki nem dollárban, hanem Bitcoin-kincsekben gyűjti a vagyonát. Míg mások dollárért gürcölnek, és egyre kevesebbet kapnak érte, ő Bitcoinban takarít meg, így a kincsesládája évről évre értékesebb lesz. A Bitcoin filozófiája: egyszerűség és hosszú távú gondolkodás Jack elutasítja a diverzifikációt, mert szerinte a Bitcoin a legjobb eszköz, és a diverzifikáció csak gyengítené a hozamokat. A „koncentráció gazdaggá tesz, diverzifikáció megtartja a vagyont” elvet ostobaságnak tartja, amit a fiat mentalitású emberek terjesztenek. Szerinte a Bitcoin egyszerűsége a szépsége: nem kell bonyolult portfóliókat építeni, csak Bitcoint kell venni és tartani. Arra buzdít, hogy mindenki gondolkodjon önállóan, dolgozzon keményen, és tárolja az értékét Bitcoinban. A Bitcoin átlagos évi hozama 50% (CAGR), ami azt jelenti, hogy annak, aki Bitcoinban takarít meg, 18 havonta megduplázódik a vagyona. Ez nem csak pénzügyi, hanem életminőségi előny: olcsóbb lakhatás, élelmiszer, utazás, oktatás és családi élet. A Bitcoin olyan, mint egy varázslatos malacpersely, amelybe ha bedobsz egy érmét, az másfél év múlva két érmévé válik. Míg a dolláros malacperselyedben az érmék lassan elolvadnak az infláció miatt, a Bitcoin-perselyed egyre értékesebb lesz. A Bitcoin és a társadalmi változások Jack Mallers szerint a Bitcoin nem csak gazdasági, hanem társadalmi forradalom is. A fiat pénz rendszere háborúpárti, mert a kormányok nyomtathatnak pénzt a háborúk finanszírozására anélkül, hogy az emberek jóváhagyását kérnék. A Bitcoin és egy új monetáris rend azonban békésebb világot hoz, mert a pénz nyomtatása helyett a valós értékteremtés kerül előtérbe. A Bitcoin emellett demokratizálja a vagyont: mindenki számára elérhető, és lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok, például a Z generáció, kilépjenek az eladósodott, infláció sújtotta rendszerből. Jack különösen büszke arra, hogy a fiatalok körében népszerű a műsora, mert ők érzik a rendszer igazságtalanságait: magas diákhitelek, megfizethetetlen lakásárak, bizonytalan munkaerőpiac. A Bitcoin olyan, mint egy lázadás a régi pénzügyi rendszer ellen. Míg a dollár alapú világban a kormányok és a bankok a kaszinó tulajdonosai, akik mindig nyernek, a Bitcoinban mindenki egyenlő játékos, és a szabályokat egyszerűen nem lehet manipulálni. Összegzés Jack Mallers szerint a Bitcoin a jövő pénze, amely forradalmasítja a gazdaságot és az életmódot. Ez a leggyorsabb, legszűkösebb és legdemokratikusabb eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az emberek kilépjenek a dollár értékvesztésének csapdájából. A Bitcoin nem csak befektetés, hanem egy filozófia: kemény munka, önálló gondolkodás és hosszú távú vagyonépítés. A globális trendek – a dollár hanyatlása, a BRICS-országok arany- és Bitcoin-vásárlásai, a nyílt monetáris versengés – mind azt mutatják, hogy a Bitcoin a csúcsragadozó, amely minden más eszközt felülmúl. Jack arra buzdít, hogy most cselekedjünk, vegyünk valamennyi Bitcoint, és éljünk egy olyan életet, ahol a pénzünk értéke nem csökken, hanem nő, lehetővé téve egy szabadabb, gazdagabb jövőt. A Bitcoin olyan, mint egy rakéta, amely az űrbe tart, és még mindig fel lehet szállni rá. Minél később csatlakozol, annál drágább lesz a jegy, de a lehetőség mindenki előtt nyitva áll. Jack üzenete: „Dolgozz keményen, gondolkodj önállóan, és stackelj (gyűjts) satokat!” https://www.youtube.com/live/e1yeg1a9b-U

Mik azok a stabilcoinok? A stabilcoinok olyan digitális tokenek, amelyek az amerikai dollár helyettesítőjeként működnek, értékük általában 1:1 arányban van rögzítve az amerikai dollárhoz. Gyakran amerikai kincstárjegyekkel vannak alátámasztva, például a Tether esetében, amely 142 milliárd dollár értékű kincstárjegyekkel van fedezve. A kriptokereskedők (trader) ezekkel a stabilcoinokkal „parkolnak”, amikor például másik tőzsdére szeretnék átvinni a pénzüket, vagy más befektetést terveznek. Korlátlan létrehozás és inflációs hatás Keiser szerint semmi sem akadályozza meg, hogy magáncégek, önkormányzatok vagy más szervezetek végtelen számú stabilcoint hozzanak létre. Ez inflációs hatású, mert ezek a tokenek lényegében új dollárokat hoznak létre, ami csökkenti az amerikai dollár vásárlóerejét. A stabilcoinokat a hagyományos amerikai dollárhoz hasonlítja, amelyet szintén „a semmiből nyomtatnak”, és úgy véli, hogy ezek a tokenek „levegő által támogatott levegő”, vagyis nem áll mögöttük valós érték. Keiser szerint a stabilcoinok csak időhúzásra szolgálnak, meghosszabbítva egy elavult pénzügyi rendszer, különösen az amerikai dollár agóniáját. Piaci szerep és globális hatás A stabilcoinokat főként olyan országokban használják, ahol nincs hozzáférés hagyományos banki szolgáltatásokhoz vagy amerikai dollárhoz, például Dél-Amerikában vagy Közép-Amerikában, illetve ahol a helyi fiat valuták drasztikusan értéktelenednek. Ezekben a régiókban a stabilcoinok lehetővé teszik, hogy az emberek dolláralapú tranzakciókat végezzenek egy mobilalkalmazáson keresztül. Az amerikai kormány támogatja a stabilcoinok terjedését, mert ezek növelik az amerikai kincstárjegyek iránti keresletet, ami segít finanszírozni az USA 35-37 trillió dolláros államadósságát. Keiser szerint ez azonban csak átmeneti időhúzás, és nem oldja meg a dollár mélyebb problémáit. Problémák és kritikák Keiser úgy látja, hogy a stabilcoinok nem szolgálnak valódi gyakorlati célt, csak „zajt” keltenek a piacon, és hozzájárulnak az inflációhoz. Szerinte a stabilcoinok csak arra szolgálnak, hogy meghosszabbítsák az amerikai dollár elkerülhetetlen bukását, mintha egy haldokló valuta utolsó lélegzetvételét támogatnák. Hosszú távon a stabilcoinok nem képesek versenyezni a Bitcoinnal, amely decentralizált, cenzúrázhatatlan és valódi értéket képvisel. S a Bitcoin végül globális tartalékvalutává válik, elérve akár az 1-2 millió dolláros árfolyamot. Példák és piaci méret Keiser kiemeli a Tether-t, amelynek piaci értéke mára 142 milliárd dollárra nőtt, és a USDC-t, mint a legnagyobb stabilcoinokat. A Tether 2012-ben indult, akkor még csak néhány millió dollárnyi értéket képviselt, ma viszont óriási piaci szereplő. Ezek a stabilcoinok a globális piacokon dollárhelyettesítőként működnek, különösen olyan helyeken, ahol a helyi valuták instabilak vagy gyorsan értéktelenednek. Stabilcoinok és digitális jegybankpénzek összehasonlítása A stabilcoinokat megkülönbözteti a digitális jegybankpénzektől (CBDC). Míg a stabilcoinokat magáncégek bocsátják ki, és kevésbé szigorúan szabályozottak, a digitális jegybankpénzeket központi bankok bocsátják ki és kontrollálják, és céljuk a tranzakciók teljes körű megfigyelése. Példaként említhető a kínai digitális jüan vagy a készülő digitális euró, amelyeket a központi hatóságok szoros felügyelet alatt tartanak. Keiser szerint a digitális jegybankpénzek lehetőséget adnak társadalmi kreditrendszerek bevezetésére, és olyan rendszert jelöl, ahol a tranzakciókat cenzúrázhatják, és az egyének viselkedését pontozással értékelik (mint például Kínában). A stabilcoinok szintén centralizáltak, de kevésbé autoriterek, és jelenleg főként a globális délen, banki hozzáférés nélküli területeken nyújtanak gyakorlati megoldást. Tanulási folyamat és hibák Keiser szerint a kriptopiac újoncai, például Donald Trump, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy stabilcoinokba vagy más altcoinokba fektetnek a Bitcoin helyett. Trump saját coinja, amely 80-90%-ot zuhant, jó példa erre. Keiser úgy véli, hogy ez a tanulási folyamat része, és az embereknek meg kell tapasztalniuk a hibáikat, hogy felismerjék a Bitcoin valódi értékét. A stabilcoinok csupán átmeneti figyelemelterelést jelentenek, és nem állják meg a helyüket a Bitcoinnal szemben. Jövőbeli kilátások A stabilcoinok nem tudják megállítani a Bitcoin térnyerését. Más országok, például Oroszország vagy Kína, aranyfedezetű stabilcoinokkal próbálhatnak ellenlépést tenni, ami geopolitikai konfliktusokhoz vezethet. A Bitcoin azonban, mint cenzúrázhatatlan és decentralizált eszköz, az egyetlen megoldás a jelenlegi pénzügyi rendszer problémáira. A stabilcoinok és a dollár időhúzása ellenére a Bitcoin végül kétségtelenül domináns globális valutává válik.

"A magánszféra jövőjéért, a tömeges megfigyelés ellen Németországnak határozottan el kell utasítania a csevegésellenőrzési javaslat kliensoldali ellenőrzését" címmel írt Meredith Whittaker, a Signal Alapítvány elnöke egy erőteljes felhívást 2025. október 3-án, amelyben a magánszféra védelmének fontosságát hangsúlyozza az uniós csevegésellenőrzési javaslat ellen. A szavazás várható időpontja október 14. Íme a felhívás magyar fordítása. Aggodalommal értesültünk arról, hogy Németország a hírek szerint katasztrofális pálfordulásra készül, és feladhatja az uniós csevegésellenőrzési (Chat Control) javaslattal szembeni hosszú ideje fennálló, elvi alapokon nyugvó ellenállását. Ez valójában a magánszféra jogának végét jelenthetné Európában. Németország hagyományosan a magánszféra bajnoka volt, saját történelmi tapasztalataiból okulva, amely megmutatta, milyen súlyos károkat okozhat a tömeges megfigyelés, és eddig szilárdan kiállt e jog védelméért egész Európa érdekében. Most, amikor a geopolitikai bizonytalanság idején alapvető infrastruktúráink kiberbiztonsága minden eddiginél fontosabb, a megadás érthetetlen stratégiai hiba és Európa történelmi tanulságok iránti elkötelezettségének elárulása lenne. A gyermekvédelem ürügyén a legújabb csevegésellenőrzési javaslatok minden üzenet, fénykép és videó átfogó ellenőrzését írják elő az emberek eszközein, amelyeket egy kormány által előírt adatbázis vagy mesterséges intelligencia modell segítségével vizsgálnának meg, hogy eldöntsék, azok engedélyezett tartalomnak minősülnek-e vagy sem. Ez az ötlet több okból is rémisztő. Először is, a technológiai konszenzus egyértelmű: minden üzenet ellenőrzése – akár az üzenetek titkosítása előtt, akár utána történik – meghiúsítja a végpontok közötti titkosítás elvét. Ahelyett, hogy a Signal arany standard titkosítási protokollját kellene feltörni valakinek az üzeneteihez való hozzáféréshez, a hackerek és ellenséges nemzetállamok egyszerűen kihasználhatják az ellenőrző rendszerhez való hozzáférést. Ez a fenyegetés olyan súlyos, hogy még a hírszerző ügynökségek is egyetértenek abban, hogy ez katasztrofális lenne a nemzetbiztonság szempontjából. Ezek a javaslatok figyelmen kívül hagyják a privát kommunikáció stratégiai jelentőségét és azt a régóta fennálló technológiai konszenzust, hogy nem lehet olyan hátsó kaput létrehozni, amely csak a „jó fiúkat” engedi be. A javaslat valójában egy korlátlan tömeges megfigyelést tenne lehetővé, megnyitva mindenki intim és bizalmas kommunikációját, legyen szó kormányzati tisztviselőkről, katonákról, oknyomozó újságírókról vagy aktivistákról. Európa szuverenitásáról szóló beszédei ellenére ez több szempontból is bizarr kiberbiztonsági döntés. A Signal számára a csevegésellenőrzés egzisztenciális fenyegetést jelent. Mi egy dolgot csinálunk, de azt nagyon jól: a világ legnagyobb valóban privát kommunikációs platformját biztosítjuk. Tudjuk, hogy a titkosítás vagy mindenki számára biztonságos, vagy senki számára nem az; egy hálózat egy részében lévő hátsó kapu az egész hálózat sebezhetőségét jelenti. Nem fogjuk kompromittálni szolgáltatásunk integritását, és nem veszélyeztetjük azok biztonságát, akik világszerte ránk támaszkodnak, gyakran olyan helyzetekben, ahol a privát kommunikáció élet és halál kérdése. Ha választanunk kellene aközött, hogy megfigyelő gépezetet építünk a Signalba, vagy elhagyjuk a piacot, az utóbbit választanánk. Ez nem lenne könnyű döntés, és őszintén reméljük, hogy soha nem kell meghoznunk. De ha a csevegésellenőrzést ránk kényszerítenék, valószínűleg ez lenne a végkimenetel. Jó hír, hogy még van idő megállítani ezt. A német kormánynak, különösen az igazságügyi minisztériumnak, ki kell tartania. Németország bölcs döntése meghatározhatja, hogy milyen jövő vár ránk: egy olyan jövő, ahol az emberi jogként kezelt privát kommunikáció létezik Európában, vagy egy olyan, ahol Európa gazdasági, társadalmi és politikai biztonsága veszélybe kerül a csevegésellenőrzés által lehetővé tett korlátlan megfigyelés miatt. Arra buzdítjuk Németországot, hogy legyen bölcs, és tartson ki elvei mellett. Nem hagyhatjuk, hogy a történelem megismételje önmagát, ezúttal hatalmas adatbázisokkal és jóval érzékenyebb adatokkal.

X (formerly Twitter)

Signal (@signalapp) on X

We are alarmed by reports that Germany is on the verge of a catastrophic about-face, reversing its longstanding and principled opposition to the EU...

Michael Saylor a „BTC in DC” konferencián tartott "A Bitcoin és a kriptoipar múltja, jelene és jövője" előadásában a Bitcoin és a kriptoipar történetéről, jelenlegi helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. A „BTC in DC” egy washingtoni rendezvény, amely a Bitcoin és a kriptoeszközök gazdasági, technológiai és szabályozási hatásait tárgyalja, vezető szakértők, befektetők és döntéshozók részvételével. Saylor közönsége elsősorban kriptobefektetők, üzleti vezetők, pénzügyi szakemberek és a digitális gazdaság iránt érdeklődő innovátorok voltak, akiket arra inspirált, hogy felismerjék a Bitcoin mint digitális tőke és a kriptoipar forradalmi potenciálját. Beszéde a globális gazdaság átalakulását hangsúlyozta, különös tekintettel a Bitcoin szerepére mint a jövő digitális tőkealapjára. A kriptoipar alapelvei: Globális tulajdonjog és cenzúrázhatatlanság Saylor szerint a kriptoipar alapja az abszolút tulajdonjog és a globális, cenzúrázatlan vagyontranszfer gondolata. A 20. században a vagyontárgyak – például ingatlanok, műkincsek vagy pénzügyi eszközök – helyi vagy feltételes jogokkal bírtak, és gyakran egy erősebb hatalom kénye-kedvére voltak kitéve. Egy aranyrúd szállítása például szigorú korlátozásokba ütközhet, ami korlátozza a tulajdonos szabadságát. A kriptoipar ezzel szemben olyan digitális vagyont ígért, amelyet senki nem vehet el, és amely szabadon mozgatható a világ bármely pontján. Ez a gondolat a Bitcoinban öltött testet, amely egy globális, decentralizált eszközként lehetővé teszi, hogy bárki, bárhol birtokolhassa és kezelhesse vagyonát anélkül, hogy külső beavatkozástól kellene tartania. Ez az üzenet a szabadság és az egyéni felhatalmazás eszméjét helyezi előtérbe. Saylor példája szerint egy arkansasi Bitcoin-tulajdonos, aki elássa hardveres tárcáját, harminc év múlva gazdagabb lehet, mert a világ más részein – például Pekingben, Szingapúrban vagy Londonban – vállalkozók a Bitcoin értékét növelik. Ez a globális gazdaság ereje, amely először teszi lehetővé, hogy az egyén vagyona mások innovációitól függetlenül is gyarapodjon. A kriptoipar korai kihívásai: Innováció és káosz A kriptoipar kezdeti évei (2009–2020) tele voltak izgalmas ötletekkel, de hiányzott belőlük a legitimitás és az intézményi támogatás. Saylor kiemeli, hogy a stabilcoinok (például a dollárhoz kötött digitális valuták), a tokenizált márkák (például NFT-k, mint a CryptoKitties), valamint a valós eszközök tokenizálása mind forradalmi ötletek voltak. Azonban ezek az innovációk gyakran instabilak voltak: néhány stabilcoin, mint a Terra Luna, összeomlott, és a szabályozatlan környezet miatt a piacot „vadnyugatként” jellemezték. A túlzott, akár 4000%-os tőkeáttétel és a felelőtlen kockázatkezelés sok projekt bukását okozta. Saylor szerint a kriptoiparnak hiányzott a „felnőtt felügyelet”: nem voltak bankok, biztosítótársaságok, sem tőkeerős vállalatok, amelyek stabil alapot adtak volna. Amikor a MicroStrategy 2020-ban 250 millió dollár értékben vásárolt Bitcoint, ez volt az első jelentős vállalati befektetés a kriptopiacon, ami új fejezetet nyitott. Az üzenet itt az, hogy az innováció önmagában nem elég: a stabilitás és a szabályozási keretek nélkül a kriptoipar nem tudta kiaknázni teljes potenciálját. A fordulópont: Intézményi elfogadás 2024-ben A beszéd egyik kulcsüzenete, hogy 2024 novembere, az úgynevezett „vörös hullám” (az amerikai politikai változásokra utalva) fordulópontot jelentett a kriptoipar számára. Az előző adminisztráció idején a szabályozók többsége ellenséges vagy szkeptikus volt a kriptoeszközökkel szemben, különösen a Bitcoinon kívül eső ötletekkel (például tokenizált értékpapírok vagy valuták). A Bitcoin ETF-ek jóváhagyása tíz évet vett igénybe, és még akkor is korlátozásokkal indultak, például az opciós piacok hiányával. 2024 után azonban a szabályozók, köztük az USA pénzügyminisztériuma, az SEC és más hatóságok támogatóbbá váltak. Ez lehetővé tette, hogy vállalatok, hírességek, sőt kormányzati szereplők is bekapcsolódjanak a kriptogazdaságba. Saylor szerint ez az intézményi elfogadás az, ami a kriptoipart egy legitim digitális eszközgazdasággá alakítja. Az üzenet világos: a szabályozási akadályok lebontása és a tőke beáramlása új korszakot nyit, ahol a kriptoeszközök a mainstream gazdaság részévé válnak. A Bitcoin mint digitális tőke Saylor szerint a Bitcoin a kriptogazdaság digitális tőkealapjaként emelkedik ki, amelyet a proof-of-work technológia és a fizikai energia biztosít. Ez a technológia a legrobusztusabb és legkevésbé sérülékeny módja egy globális, szűkös eszköz létrehozásának. A Bitcoin killer alkalmazása a digitális hitel kibocsátása: ahelyett, hogy aranyra vagy más hagyományos eszközre alapoznának hitelt, a vállalatok most Bitcoinra építhetnek. Ez a hitelrendszer versenyezhet az ingatlanokkal, műkincsekkel, kötvényekkel és más vagyontárgyakkal, és akár százbillió dolláros piacot is teremthet. Saylor példaként hozza fel saját cégét, a Strategyt (korábban MicroStrategy), amely a Stride nevű termékével 12,6%-os adóhalasztott hozamot kínál, szemben a hagyományos banki számlák 0,5–4%-os kamatával. Ez a példa azt mutatja, hogy a Bitcoin-alapú hitelrendszerek nemcsak jövedelmezőbbek, hanem a globális vagyonkezelést is forradalmasíthatják, különösen a jelenlegi, alacsony hozamú banki rendszerekhez képest. A tokenizáció jövője: Új üzleti modellek A beszéd másik fontos üzenete, hogy a tokenizáció – vagyis a valós eszközök, márkák, szolgáltatások vagy tagságok digitális tokenekké alakítása – a gazdaság jövőjét jelenti. Saylor szerint az Ethereum, a Solana és a Binance Smart Chain olyan okosszerződéses hálózatok, amelyek lehetővé teszik értékpapírok, valuták, sőt hírességekhez vagy vállalatokhoz kötött tokenek létrehozását. Például egy híresség, mint Katy Perry, tokenizálhatja koncertjeinek első sorát, egy étterem pedig tagsági rendszert kínálhat tokenek formájában. A korábbi akadályok – például a szabályozási ellenszél – miatt ezek az ötletek nem valósultak meg teljes mértékben. Most azonban, hogy a szabályozók támogatóbbak, a vállalatok és hírességek legitim tokeneket bocsáthatnak ki, amelyek valódi értéket képviselnek. Ez lehetővé teszi új üzleti modellek létrehozását, például kisvállalkozások számára a gyors tőkebevonást vagy egyedi digitális termékek és szolgáltatások kínálását. Saylor szerint a tokenizált gazdaság kulcsalkalmazása az innováció, a hatékonyság és a pénz fénysebességű mozgatása. Technológia és innováció: A változás motorja Saylor személyes történetén keresztül hangsúlyozza, hogy a technológia, nem pedig a kemény munka vagy a jó szándék, a valódi változás kulcsa. Harminc év alatt egyetlen egymilliárd dolláros ötletet valósított meg (a Strategy üzleti intelligencia szoftvere), de a Bitcoin és a kriptoeszközök felfedezése után egymást követték az új ötletek: a Bitcoin vállalati mérlegbe vétele, konvertibilis kötvények, digitális részvénykibocsátás és a Stride termék. Ezek az ötletek nem az ő zsenialitásán, hanem a technológia – különösen a digitális tőke és a mesterséges intelligencia – erején alapultak. Az üzenet az, hogy a digitális intelligencia és tőke elfogadása gyors és okos megoldásokat kínál, míg elutasításuk szegénységet és gyengeséget eredményez. Saylor arra biztat, hogy ne hagyjuk, hogy a félelem vagy szkepticizmus elhomályosítsa a technológia nyújtotta lehetőségeket. A jövő víziója: Egy új gazdaság hajnala Saylor szerint a digitális eszközgazdaság most lépett az intézményi elfogadás első évébe, amit az elektromosság bevezetéséhez hasonlít. Ez egy új korszak kezdete, ahol a lehetőségek szinte korlátlanok. A hagyományos gazdaság drága és lassú, míg a digitális gazdaság gyors, hatékony és globális. Az elkövetkező években a vállalatok, hírességek és kisvállalkozások tokenizált termékekkel és szolgáltatásokkal új piacokat teremthetnek, miközben a Bitcoin mint digitális tőke stabil alapot biztosít. Azok, akik elutasítják a digitális eszközöket vagy a mesterséges intelligenciát, lemaradnak, és vagyonuk, hatalmuk átkerül azokhoz, akik mernek innoválni. Saylor optimista üzenete, hogy a technológia és a kreativitás összefonódása nyolcmilliárd ember és négyszázmillió vállalkozás számára nyit új utakat a gazdasági felhatalmazás felé. Összegzés Michael Saylor beszéde egy inspiráló vízió a Bitcoin és a kriptoipar jövőjéről, amely a globális tulajdonjog, a technológiai innováció és az intézményi elfogadás hármas pillérein nyugszik. A Bitcoin mint digitális tőke a gazdaság alapjává válhat, míg a tokenizáció új üzleti modelleket és lehetőségeket teremt. A szabályozási akadályok lebontása és a technológia erejének elfogadása lehetővé teszi, hogy a 21. század gazdasága gyorsabb, hatékonyabb és igazságosabb legyen, mint valaha. Saylor arra hív, hogy ne féljünk az új ötletektől, hanem használjuk ki a digitális forradalom adta lehetőségeket.

A Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a világgazdaság helyzetéről, a magyar gazdaság mutatóiról és a stabilitás fontosságáról beszélt. Kiemelte a jegybank szerepét a gazdasági bizonytalanságok kezelésében: „Az elmúlt hat hónapban nagyjából ebbe a piramisba illeszkedően hoztunk döntéseket a jegybankban. Az volt a célunk, hogy a piaci bizalom és stabilitás erősítését szolgáljuk ezeken a lépéseken keresztül, ahogy a világban mindenhol, itt is azt látjuk Magyarországon, hogy a piaci szereplők figyelemmel és talán azt is mondhatom, hogy bizalommal fordulnak a jegybankok irányába, és várják ezeket a lépéseket. Ez természetesen indokolt egy olyan bizonytalansági tényező közepette, amiről beszéltem az előadásomban. Ezek komoly folyamatok, komoly gazdasági folyamatokat tudnak indikálni a piacokon. Ilyen helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank ennek szellemében igyekszik cselekedni, és ennek szellemében is kommunikál.” A „bizonytalansági tényező” a globális gazdasági környezet kiszámíthatatlanságára utal, amely a megrekedt dezinfláció, a lassuló gazdasági növekedés, a tartósan magas infláció, a német gazdaság recessziója, a magas államadósságok és az emelkedő hozamkörnyezet együttes hatásából fakad. Mi mást tehet egy jegybank a bizalom építésén túl, amikor világszerte egyre több millió ember a kiszámítható, mindenféle központi kontrollt mellőző, decentralizált pénzügyi rendszert, a Bitcoint választja önként? https://www.youtube.com/live/tZxQewjE2H4

„The Moral Case for Bitcoin: How Bitcoin ENDS the WAR MACHINE” címmel Adam Livingston youtube videójában a Bitcoin erkölcsi jelentőségét és annak a hadigépezetre gyakorolt hatását tárgyalja. Az alaptéma, hogy a fiat pénz, amely könnyen manipulálható, lehetővé teszi a háborúk finanszírozását, míg a Bitcoin, mint fix kínálatú és átlátható valuta, megnehezíti a konfliktusok finanszírozását, ezáltal csökkentve a háborúk valószínűségét. Példákon keresztül mutatja be a fiat pénz és a háborúk kapcsolatát, és érvel amellett, hogy a Bitcoin egy olyan monetáris rendszer, amely békésebb világot teremt. A fiat pénz és a háborúk kapcsolata A videó alapvetése, hogy a monetáris hatalom politikai hatalmat jelent. Amikor egy kormány könnyen teremthet pénzt, például nyomtatással, akkor olyan erőforrásokhoz jut, amelyekkel háborúkat is finanszírozhat anélkül, hogy közvetlen adókivetéssel a polgárok jóváhagyását kérné. Ez a „csendes partner” a modern háborúkban, hiszen a fiat pénz lehetővé teszi a konfliktusok finanszírozását anélkül, hogy a költségek azonnal láthatóvá válnának. Livingston szerint a történelem során a pénz leértékelése (infláció) és a háborúk szorosan összekapcsolódtak, amit példák sora támaszt alá. Történelmi példák a pénzromlás és háborúk összefüggésére Livingston számos történelmi esetet hoz fel, hogy alátámassza állítását. Az ókori Rómában a denarius ezüsttartalma a 3. században drasztikusan csökkent, ami hiperinflációhoz és polgárháborúkhoz vezetett. A kínai Szung-dinasztia idején a papírpénz tömeges nyomtatása hadi kiadásokat finanszírozott, de végül gazdasági összeomláshoz és mongol invázióhoz vezetett. Az első világháborúban a nagyhatalmak felfüggesztették az aranykonvertibilitást, ami lehetővé tette a példátlan méretű pénznyomtatást, és 40 millió áldozattal járó konfliktust eredményezett. Az 1971-es Nixon-döntés, amely megszüntette a dollár aranyhoz kötöttségét, szintén állandó háborús gazdaságot teremtett, mivel a pénzteremtés korlátlanná vált. Az arany és a Bitcoin szerepe Az arany korábban korlátot szabott a háborús finanszírozásnak, mivel a hadviseléshez fizikai aranyra volt szükség, ami átláthatóbbá tette a költségeket. Azonban az arany nehezen szállítható, nehezen osztható, nem utolsó sorban pedig centralizált és elkobozható, amit a kormányok már számtalanszor ki is használtak. A Bitcoin ezzel szemben fix, 21 milliós kínálattal rendelkezik, átlátható nyílt főkönyvvel és önálló tárolási lehetőséggel, ami megnehezíti a pénz leértékelését és a háborús kiadások titkolását. Ha a kormányok nem tudnák pénznyomtatással és inflációval finanszírozni a háborúkat, akkor kénytelenek lennének nyíltan adót emelni, ami politikai kockázatot jelentene (népszerűség csökkenés), ezáltal csökkentené a konfliktusok valószínűségét. A Bitcoin erkölcsi jelentősége A Bitcoin nem csupán pénzügyi újítás, hanem egy „erkölcsi tűzfal”, amely megvédi a társadalmat a háborús finanszírozás következményeitől. A videó szerint a Bitcoin olyan monetáris rendszert kínál, ahol a háborúk költségei láthatóvá válnak, és a politikusoknak elszámoltathatóbbá kell válniuk. Ez a rendszer alacsony időpreferenciát ösztönöz, vagyis a társadalmak a hosszú távú stabilitást és békét részesítik előnyben a rövid távú konfliktusokkal szemben. A Bitcoin így a béke olcsóbbá tételét szolgálja, míg a fiat pénz a háborúkat teszi olcsóbbá. Cselekvési lépések Livingston négy gyakorlati lépést javasol a változás érdekében. Először is, terjeszteni kell a fiat pénz és a háborúk kapcsolatáról szóló ismereteket. Másodszor, az embereknek saját Bitcoin-tárolásra kell áttérniük, hogy elkerüljék az infláció hatásait. Harmadszor, követelni kell a fiskális átláthatóságot a vezetőktől, hogy a háborús kiadások nyíltan legyenek finanszírozva. Végül, támogatni kell a Bitcoin-alapú infrastruktúrát, például fizetési rendszereket és vállalkozásokat, amelyek nehéz munkával előállítható ún. kemény pénzt használnak. Ezek a lépések együttesen csökkenthetik a háborús gépezet működését. Összegzés A videó erőteljes érvet hoz fel amellett, hogy a fiat pénz rendszere lehetővé teszi a háborúk gátlástalan finanszírozását a fedezetlen pénzkibocsátáshoz kötődő infláció rejtett adóján keresztül, míg a Bitcoin ezt a lehetőséget egyszer és mindekorra megszünteti. A történelmi példák – Róma, a Szung-dinasztia, az első világháború és az 1971-es aranyablak bezárása – mind azt mutatják, hogy a pénzromlás háborúkhoz és társadalmi instabilitáshoz vezet. A Bitcoin fix kínálata, átláthatósága és decentralizált természete új monetáris rendszert kínál, amely a békét és az elszámoltathatóságot helyezi előtérbe. Livingston arra ösztönzi a nézőket, hogy aktívan támogassák a Bitcoin adoptációját, hogy mi együtt egy igazságosabb és békésebb világot teremtsünk.

Zsiday Viktor befektetési szakértő "Fiskális végjáték: globális hozamgörbe-rögzítés?" címmel tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésén. A fiat pénz és a korlátlan pénznyomtatás korszaka Zsidai Viktor előadásában kiemelte, hogy a fiat pénz rendszere, amely a Bretton Woods-i megállapodás 1970-es években bekövetkezett megszűnésével teljesedett ki, lehetővé tette a korlátlan pénznyomtatást. Ez a rendszer az államok számára szinte határtalan lehetőséget biztosít a hitelfelvételre és a pénzteremtésre, mivel a modern jegybankok szabadon finanszírozhatják a költségvetési hiányokat. A tömegdemokráciák politikai nyomása, amely a választók jóléti és gazdasági igényeinek kielégítését helyezi előtérbe, különösen válságok idején, tovább fokozza ezt a folyamatot. Az eredmény az államadósságok folyamatos növekedése, amely már békeidőben is jelentős méreteket ölt, eltérően a korábbi évszázadok ciklikus adósságdinamikájától, amikor az adósságok főként háborúk idején halmozódtak fel. Hozamgörbe-kontroll és az államadósság elinflálása Az előadó szerint a globális államadósságok fenntarthatatlan szintje elkerülhetetlenné teszi a pénzügyi elnyomás eszközeinek alkalmazását, amelynek kulcsfontosságú eleme a hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC). Ez a jegybanki stratégia a kötvényhozamok mesterségesen alacsony szinten tartását jelenti, lehetővé téve az államok számára, hogy olcsón finanszírozzák adósságaikat. Zsidai példaként hozta fel Japánt, ahol a jegybank az államadósság jelentős részét visszavásárolta, gyakorlatilag "eltüntetve" azt a piacról. Ez a megközelítés az adósságok reálértékének elinflálását célozza, vagyis az infláció mesterséges növelésével csökkenti az adósságterhet. Történelmi példaként az Egyesült Államok II. világháború alatti gyakorlata szolgált, ahol hasonló eszközökkel kezelték az adósságválságot. A modern korban Görögország és Izland tőkemozgás-korlátozásai is sikeresen alkalmazták ezt a stratégiát, bár a globális tőkepiacok szabad mozgása ma már nehezebbé teszi az ilyen intézkedések végrehajtását. Várható következmények A hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC) és az államadósságok elinflálása azonban jelentős gazdasági és társadalmi kockázatokkal jár. Zsidai szerint az infláció mesterséges gerjesztése az eszközárak, például a lakásárak drasztikus emelkedéséhez vezethet, ami tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel az eszközökkel nem rendelkező rétegek számára a megélhetési költségek nőnek, míg a vagyonosabbak profitálnak az áremelkedésből. Emellett a jegybanki beavatkozások alááshatják a tőkepiacok bizalmát, ami nemlineáris gazdasági folyamatokat indíthat el. Erre példa az Egyesült Királyság 2022-es "minibudget" válsága, amikor a piacok gyors reakciója destabilizálta a gazdaságot. Az előadó pesszimista kilátásokat vázolt fel: a következő évtizedben egy globális fiskális válság valószínű, amelyet a jegybankok a hozamgörbe-kontroll és az infláció eszközeivel próbálnak majd kezelni. Ez azonban hosszú távon a gazdasági stabilitás gyengüléséhez, a pénzügyi rendszerekbe vetett bizalom csökkenéséhez és potenciálisan tartós inflációs nyomáshoz vezethet. A demográfiai kihívások, például az elöregedő társadalmak és a csökkenő adófizetői bázis, tovább súlyosbítják a helyzetet, mivel az adósságok finanszírozása egyre költségesebbé válik a kamatszintek emelkedésével párhuzamosan. Összegzés Zsidai Viktor előadása arra figyelmeztet, hogy a fiat pénz rendszere és a korlátlan pénznyomtatás lehetősége az államadósságok kezelhetetlenné válásához vezetett. A hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC) és az államadósságok elinflálása rövid távon megoldást nyújthat, de hosszú távon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat, beleértve az infláció növekedését, az eszközárak elszabadulását és a piaci bizalom elvesztését. Az előadó szerint a jelenlegi gazdasági modell fenntarthatatlan, és a következő évtizedben elkerülhetetlenül szembe kell nézni ezekkel a kihívásokkal.

Jack Mallers szerint a Coinbase által 2017-ben bevezetett "flipping" kifejezés, amely az Ethereum piaci kapitalizációjának Bitcoin feletti győzelmét jósolta, soha nem valósul meg, mert az Ethereum és más altcoinok "teljes átverések" és "shitcoin"-ok, a Coinbase pedig hiteltelen a Bitcoin népszerűsítése helyett tett lépései miatt. A valódi "flipping" az, amikor a semleges tartalékeszközök, mint az arany vagy a Bitcoin, felülmúlják az amerikai államkötvényeket a központi bankok tartalékaként. Az 1971-es aranyalapú rendszer megszűnése óta az arany jelentősége csökkent, de most újra emelkedik, és hónapokon belül a központi bankok fő tartalékeszközévé válhat. Jack az államkötvényeket "piece of trash"-ként, vagyis szemétként emlegeti, amelyeket senki sem akar megvenni, különösen a hosszú lejáratúakat, mint az Egyesült Királyság 30 éves kötvényeit, amelyek 2022 óta a legalacsonyabb érdeklődést váltják ki. Példaként említi, hogy senki sem akar kötvényeket, és mindenki szűkös eszközök, például Bitcoin és arany felé fordul. Az Egyesült Királyság kapcsán megjegyzi, hogy ők is küzdenek saját "szemét" kötvényeik eladásával, mégis ők a legnagyobb vásárlói az amerikai kötvényeknek, ami kérdéseket vet fel az amerikai kötvények eladhatóságáról. Kína és Oroszország, valamint a BRICS országok netto eladók, csökkentik amerikai államkötvény-állományukat, és aranyat halmoznak fel, míg a netto vevők között a Cayman-szigetek (a hedge fund-ok székhelye), az Egyesült Királyság és az USA hazai bankrendszere szerepel, utóbbi jelentős, fedezetlen tőkeáttétellel vásárol kötvényeket. A világ egy új monetáris korszakba lép, ahol a semleges tartalékeszközök felülmúlják az államkötvényeket, mivel a kormányzati adósságok iránti bizalom csökken, és a kötvények eladása egyre nehezebb. Az amerikai gazdaság fenntarthatatlan helyzete Jack hivatkozik Luke Gromen makrogazdasági szakértő chartjára, amely az USA kiadásait és bevételeit mutatja be. A chart szerint az USA "igazi kamatkiadása" eléri a történelmi csúcsbevételek 100%-át, és gyorsabban nő, mint a bevételek. Jack szerint többet költenek, mint amennyit keresnek, és már most elképesztően el vannak adósodva, így nem tudják tovább halogatni a problémát hacsak nem csökkentik a költségeket. Vagy drasztikusan csökkentik a kiadásokat (egészségügy, szociális ellátás, védelem, veteránügyek), vagy a Federal Reserve-nek jelentősen csökkentenie kell a kamatokat, ami inflációt gerjeszt. Az amerikai államkötvények az elmúlt 5 évben negatív hozamot produkáltak, inflációval korrigálva még rosszabb a helyzet. Jack szerint nem érdemes állampapírt tartani, mert a Bitcoin választása több lakhatást, nyaralást, ételt, oktatást és jobb életet biztosít, míg a kötvények kevesebbet nyújtanak mindenből. Hozzáteszi, hogy szuverén egyénként mindenkinek egyéni döntést kell hozni a Bitcoin és az állampapír között. Gromen chartja világosan mutatja, hogy a matek nem stimmel: az állampapírok értéktelenek, és a Bitcoin választása bőségesebb életet biztosít, míg az állampapírok birtoklása szegénységhez vezet, különösen, ahogy Kína és Oroszország elfordul tőlük. Az S&P 500 és a gazdasági kilátások Jack kiemeli, hogy az S&P 500 történelmi csúcson van, de ez nem fenntartható a jelenlegi gazdasági környezetben, különösen az infláció újbóli fellendülése mellett. Az index emelkedése részben a Federal Reserve monetáris politikájának köszönhető, de a magas kamatkiadások és a dollárgyengülés fenyegeti a stabilitását. Trump rákényszerítheti Powellt a kamatcsökkentésre annak ellenére, hogy a tőzsde csúcson van, és az infláció újra emelkedik, ami kockázatos. Jack szerint az S&P 500 jelenlegi emelkedése mesterséges, és a mögöttes gazdasági problémák, például az USA eladósodottsága és a kötvénypiac gyengesége miatt veszélyben van. Ha a Fed kamatokat csökkent, az infláció további növekedése alááshatja a részvényindexet, különösen a dollár leértékelődése esetén. A Bitcoin választása szuverén egyénként biztonságosabb alternatíva a hosszú távú vagyonmegőrzésre, mint a részvények vagy az állampapírok. Amerika újraiparosítása és pénznyomtatás Donald Trump az USA újraiparosítására törekszik, hogy csökkentse a globalizáció által okozott gyártási kapacitásvesztést, amihez tőke szükséges vámokból és külföldi beruházásokból. Dél-Korea 350 milliárd USD beruházást ígért az USA-ba, de ehhez devizacsere-egyezmény (swap line) kell, különben eladnák amerikai részvényeiket és kötvényeiket, ami piaci összeomláshoz vezethet, akár az S&P 500-at is érintve. Jack szerint a swap line ügyében a Federal Reserve lenne illetékes, de a Pénzügyminisztérium nyilatkozik róla, ami az intézmények közötti összefonódás jele, és hatalmas pénznyomtatást vetít előre, mivel a swap line likviditást biztosít, gyengítve a dollárt. Az újraiparosításhoz gyengébb dollár és pénznyomtatás szükséges, ami inflációs és Bitcoin-barát környezetet teremt, miközben az államkötvények iránti kereslet tovább csökken Kína és Oroszország eladásai miatt, és az S&P 500 kockázatai nőnek. Argentína és a valós nyersanyagok jelentősége Javier Milei argentin elnök eredetileg megszorításokat és a központi bank megszüntetését ígérte, de most 20 milliárd dolláros amerikai devizacsere-egyezményt kér, amit Jack úgy kommentál, hogy valószínűleg erős politikai nyomás következtében nyomtatott pénzt és mentőövet kér, pontosan azt, ami ellen kampányolt. Az USA célja, hogy megelőzze Kínát, amely szintén érdeklődik Argentína nyersanyagai (olaj, urán, ritkaföldfémek) iránt. Az USA elszakadt a valós javak termelésétől, és most próbálja visszaszerezni a hozzáférést a kritikus nyersanyagokhoz, mert vissza kell térnie a valódi munkához és a valódi dolgok előállításához. A mainstream médi által karattyolt szimpla Trump-Milei bratyizás mögött valójában az USA stratégiai okokból támogatja Argentínát, hogy ellensúlyozza Kína befolyását, de ez további pénznyomtatást és dollárgyengülést jelent, ami negatívan hathat az S&P 500-ra és a kötvények piacára. Bitcoin mint megoldás A Bitcoin kínálata korlátozott 21 millió érmére, és a proof-of-work mechanizmus biztosítja, hogy nem lehet további bitcoint csak úgy kibocsátani, mert az anyatermészet, a fizika és az univerzum törvényei ezt nem engedik, és kész. Ellentétben az arannyal, amelynek kínálata magasabb aranyárfolyam esetén tovább növelhető, a Bitcoin valóban véges. Ray Dalio szerint a világ egy monetáris verseny korszakába lép, ahol a fiat pénzek leértékelődnek, és a Bitcoin, mint alternatív pénz, jelentős szerepet kap. Egyre többek szerint a Bitcoin árfolyama hónapokon belül elérheti az 1 millió USD-t a monetáris lazítás és a piaci dinamikák miatt. A Bitcoin a legjobb eszköz az egyén időbeli értékének megőrzésére, mivel mint bármely más eszközhöz képest szűkös, könnyen "szállítható", tetszőlegesen osztható és könnyedén ellenőrizhető - különösen a "piece of trash" állampapírokhoz vagy a kockázatos S&P 500 részvényekhez képest. Szuverén egyénként mindenkinek egyéni döntést kell hoznia, hogy Bitcoint vagy más eszközöket választ. Kérdések és válaszok (Q&A) Már most is egy lassú szuverén adósságválság zajlik, de az USA nem fog csődöt jelenteni, mert pénzt nyomtathat, ami azonban a dollár folyamatos leértékelődését eredményezi, és az S&P 500-at is veszélyeztetheti. Nick Szabo és más korai kriptográfusok, mint Adam Back, jelentős mértékben hozzájárultak a Bitcoin alapjainak megteremtéséhez, de a Bitcoin ereje abban rejlik, hogy senki sem irányítja egyedül, és minden javaslatot az érdemei alapján ítélnek meg. Jack haladó felhasználóknak a Cold Card hardver tárcáit, kezdő felhasználók számára pedig a BitKey-t ajánlja. A Bitcoin technikailag enyhén inflációs a bányászat miatt, de Jack deflációsnak tekinti, mivel már majdnem a teljes kínálat létezik, és minden más bőségesebb hozzá képest. Az USA cégekben szerezhet részesedést a Bitcoin közvetlen vásárlása helyett, de ez nem ideális a szabad piac szempontjából. Jack szerint az Ethereum és más altcoinok technológiai eszközök, és nem pénzek, így nem versenyezhetnek a Bitcoinnal, és "teljes és totális szemétcoin"-nak nevezi ezeket. A Strike platform új funkciói között szerepel a szerkeszthető DCA funkció, amely lehetővé teszi a Bitcoin-vásárlások díjmentes módosítását, virtuális USD számlák Latin-Amerikában és Afrikában Bitcoin és Tether vásárlására és kölcsönökre, valamint további piacok és hiteltermékek bevezetése folyamatban van. Összegzés Jack Mallers szerint a világ egy új monetáris korszakba lép, ahol a semleges tartalékeszközök, mint a Bitcoin és az arany, felülmúlják az államkötvényeket, amelyeket "piece of trash"-ként emleget, mivel egyre nehezebb eladni őket a globális piacon, főként Kína és Oroszország eladásai miatt, miközben a Cayman-szigetek, az Egyesült Királyság és az USA bankjai próbálják fenntartani a keresletet. Luke Gromen chartja kiemeli, hogy az USA kamatkiadásai elérik a történelmi csúcsbevételek 100%-át, és gyorsabban nőnek, mint a bevételek, ami fenntarthatatlan. Az S&P 500 történelmi csúcsa mesterséges, és a pénznyomtatás miatt kockázatos. A Fed és a Treasury közötti összefonódás a devizacsere-egyezmények kapcsán nagymértékű pénznyomtatást vetít előre, ami gyengíti a dollárt. Az USA fenntarthatatlan pénzügyi helyzete és az újraiparosítási törekvések további pénznyomtatást és dollárgyengülést igényelnek, ami a Bitcoin árának emelkedését támogatja. A Bitcoin a legjobb eszköz az egyéni vagyon megőrzésére, és szuverén egyénként döntést kell hoznod, hogy Bitcoint, állampapírokat vagy részvényeket választasz. A Strike platform új funkciói segítik a Bitcoin hozzáférhetőségét globálisan. https://www.youtube.com/live/yoEn3bWxHmw

A dollár vásárlóerejének és a bitcoin értékének megnyilvánulása közös ábrán. A dollár görbéje 1920-tól indul, a bitcoiné 2012-től. (A dollár a legerősebb fiat valuta, tehát a vakok közt a félszemű a király.) Egy idevágó Dead Can Dance szám: A dal mondanivalója az emberi természet és társadalom kritikája, amely a tudatlanság, a büszkeség és az opportunizmus problémáit feszegeti. Arra ösztönöz, hogy lépjünk túl a felszínes sérelmeken és álarcokon, vállaljunk felelősséget, és keressük a mélyebb igazságot, még akkor is, ha az elérhetetlennek tűnik. A refrén közmondása egyfajta figyelmeztetés: a relatív tudás vagy előny nem egyenlő az igazi bölcsességgel, és a „félszeműek” uralma gyakran csak a környezet korlátozottságát tükrözi.

A fiat valuta válsága és a dollár süllyedése Lawrence Lepard a fiat valuták, különösen a dollár problémáit elemzi, amit egy süllyedő Titanichoz hasonlít. Véleménye szerint a jelenlegi monetáris rendszer fenntarthatatlan, mert a kormány és a Federal Reserve (Fed) folyamatosan pénzt nyomtat, ami inflációhoz, sőt akár hiperinflációhoz vezethet. A dollár értékvesztése elkerülhetetlen, és az embereknek dönteniük kell: maradnak a „süllyedő hajón”, vagy „mentőcsónakra” szállnak, amit a Bitcoin és az arany testesít meg. A rendszer igazságtalanságai, például a bankmentések és a politikai döntések, tovább súlyosbítják a helyzetet, és társadalmi elégedetlenséget szítanak. A Fed korlátozott mozgástere A Fed legutóbbi ülésén 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, amit Lepard „kabuki színháznak” nevez, mert szerinte a piacnak kellene meghatároznia a kamatokat. A Fed nehéz helyzetben van: az infláció még mindig meghaladja a kitűzött célt, miközben a munkanélküliség is nő, így a kettős mandátum – az árstabilitás és a foglalkoztatás – közötti egyensúlyozás szinte lehetetlen. Jerome Powell Fed-elnök elismerte, hogy az inflációs kockázatok nőttek, de a gyengülő munkaerőpiaci adatok miatt óvatosabb politikát választott. Egy új Fed-kormányzó, Steven Moran, aki Trump gazdasági tanácsadója, ellenezte a döntést, és nagyobb kamatcsökkentést szorgalmazott, összhangban Trump korábbi kijelentéseivel. Hozamgörbe szabályozás és inflációs kockázatok A beszélgetés során szóba kerül a hozamgörbe szabályozása (Yield Curve Control, YCC), amit Moran is említett, mint a Fed és a kincstár közötti lehetséges együttműködést a hosszú távú kamatok kontrollálására. Ez a gyakorlat történelmileg inflációt gerjesztett, például a második világháború utáni időszakban, amikor a pénzmennyiség növekedése 18-21%-os éves inflációt okozott. Japán példája is felmerül, ahol a hozamgörbe szabályozása nem vezetett jelentős inflációhoz, de az USA eltérő helyzete – nagy költségvetési és kereskedelmi hiányokkal – valószínűbbé teszi az inflációs nyomást. Lepard szerint az infláció nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai jelenség is: ha az emberek érzékelik, hogy pénzük kevesebbet ér, magasabb béreket követelnek, ami öngerjesztő spirált indít el, hasonlóan a 70-es évek inflációs hullámaihoz. Bitcoin és arany mint menekülőeszközök Lepard az aranyat és a Bitcoint olyan eszközökként látja, amelyek védelmet nyújtanak a fiat valuta összeomlása és az infláció ellen. Az arany ára az utóbbi időben meredeken emelkedett, ami a monetáris rendszer instabilitására utal, és a Bitcoin is követi ezt a trendet, de gyorsabban és nagyobb mértékben mozog. A Bitcoin kínálata rögzített, 21 millió egységben maximalizált, így a kereslet növekedésével az ára szinte korlátlanul emelkedhet. Lepard szerint az arany ára elérheti a 10 000 dollárt, a Bitcoin pedig az 1 millió dollárt 5-7 éven belül. Az arany mozgása gyakran előbb jelzi a monetáris problémákat, de a Bitcoin később nagyobb lendülettel követi. A jelenlegi árfolyamok – bár sokak számára magasnak tűnnek – még messze vannak attól az értéktől, amit egy valutaösszeomlás esetén elérhetnek. Társadalmi és politikai következmények A monetáris rendszer igazságtalanságai, például a Silicon Valley Bank megmentése, amely a gazdag befektetők érdekeit szolgálta, tovább mélyítik a társadalmi feszültségeket. Lepard szerint a gazdasági egyenlőtlenségek és a rendszer iránti bizalomvesztés politikai polarizációhoz és akár erőszakhoz is vezethet, amit a legutóbbi amerikai események is mutatnak. A Bitcoin azonban egy igazságos alternatívát kínál, mert matematikailag fair, és elválasztja a pénzt az államtól. Ez különösen a harmadik világban hozhat változást, ahol például az átutalások költségeit jelentősen csökkenti, így a munkások több pénzt tarthatnak meg. A jövő lehetőségei Lepard szerint a dollár összeomlása esetén a Bitcoin és az arany értéke drámaian megugorhat. Egy lehetséges forgatókönyv, hogy az USA egy Bitcoin-alapú monetáris rendszert vezet be, ami a dollár jelentős leértékelődésével járna, de hosszú távon egy egészséges pénzen (sound money) alapuló, szilárd pénzügyi rendszert teremthetne. Ez kiegyenlítené a kereskedelmi hiányt is, mert az USA nem tudna többé „értéktelen” dollárt nyomtatni külföldi áruk megvásárlására, így csak valódi értéket létrehozva vásárolhatna. Bár a jelenlegi rendszer problémái lehangolóak, Lepard optimista: a Bitcoin és az arany megvédheti az egyéneket, és egy új, igazságosabb gazdasági rendszert hozhat létre. Záró gondolatok A beszélgetés végén Lepard arra biztatja az embereket, hogy terjesszék az egészséges pénz (sound money) gondolatát, mert ez a kulcs egy jobb jövőhöz. A Bitcoin forradalmi lehetőségeket rejt, és a jelenlegi rendszer hibái ellenére egy optimista jövőkép rajzolódik ki, ahol a gazdasági igazságosság és a monetáris stabilitás elérhetővé válhat. A könyvét is ajánlja, amely segíthet az embereknek megérteni a monetáris kockázatokat és az egészséges pénz jelentőségét.

A Jack Mallers Show legújabb epizódjában Jack a Bitcoin aktuális helyzetét és a globális makrogazdasági kihívásokat elemezte. Adósságspirál és likviditási gondok Jack az Egyesült Államok eladósodási válságát "adósságspirálként" jellemezte. Kiemelte, hogy a Federal Reserve szeptemberi kamatcsökkentése (valamint az azt várhatóan követő további kamatcsökkentések) nem a foglalkoztatás vagy az infláció kezelésére irányul, hanem arra, hogy elkerüljék az amerikai kincstár és a kormány összeomlását, mert különben az Egyesült Államok csődbe menne. Ez a túlélési stratégia azonban az átlagemberek kárára megy, akiknek életszínvonala, lakhatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai romlanak. Arthur Hayes tweetjére hivatkozva Jack kifejtette, hogy a Treasury General Account (TGA) feltöltése likviditást von el a piacokról, ami magyarázza a Bitcoin árfolyamának friss, 2,5%-os visszaesését. Szerinte ez a csökkenés egészséges, mert a Bitcoin a fiat likviditás legtisztább mutatója, érzékenyen reagál a gazdasági rendszer változásaira. A harmadik mandátum és a hozamgörbe-kontroll Az epizód egyik kulcstémája a Federal Reserve új "harmadik mandátuma" volt, amely a mérsékelt hosszú távú kamatok fenntartását célozza. Jack szerint ez valójában hozamgörbe-kontrollt (Yield Curve Control, YCC) jelent, vagyis a hosszú lejáratú kötvényhozamokat korlátlan pénznyomtatással tartják mesterségesen alacsony szinten. Ez a monetáris politika a kötvénytulajdonosokat sújtja, és nem politikai vagy személyes ambíciók hajtják, hanem az, hogy különben a kormány csődbe menne. A Bloomberg cikkét idézve Jack rámutatott, hogy a mainstream média és a hagyományos gazdasági szereplők nem értik a helyzet súlyosságát, és politikai színezetet tulajdonítanak egy matematikai és gazdasági kényszernek. A középosztály összeomlása Jack szenvedélyesen beszélt a középosztály eltűnéséről, amit a fiat valuta és a jelenlegi gazdasági rendszer következményének tart. Statisztikákra hivatkozva kiemelte, hogy a legfelső 1% több vagyonnal bír, mint az egész középosztály, és a legfelső 10% a fogyasztási kiadások közel felét adja. A lakhatási válság kritikus szinten van: Los Angelesben a medián háztartási jövedelem 90%-át emésztik fel a lakáshitel-törlesztések. Az AI térnyerése tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel a fehérgalléros állások száma drámaian csökken. Például az Egyesült Királyságban a REED toborzócég vezérigazgatója szerint a friss diplomás állások száma 180 000-ről 55 000-re zuhant kevesebb mint négy év alatt az AI miatt. Ez egy "fehérgalléros recessziót" hoz létre, amely különösen a középosztályt és a fiatalokat sújtja. Társadalmi és politikai következmények Jack a gazdasági egyenlőtlenségek társadalmi hatásait is elemezte, hangsúlyozva, hogy a fiat valuta által előidézett vagyoni szakadék társadalmi instabilitást és politikai erőszakot szül. Az emelkedő merényletkísérletek száma – amely az 1800-as évek óta nem látott szintre nőtt – ezt alátámasztja. A fiatalok kilátástalansága, az antidepresszánsok és kábítószerek terjedése, valamint a diákhitelek terhe mind a rendszer hibáinak tünetei. Jack szerint a Bitcoin az egyetlen békés kiút, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy megvédjék vagyonukat és kilépjenek a bukásra ítélt gazdasági rendszerből. A Bitcoin mint megoldás Jack optimista a Bitcoin jövőjével kapcsolatban, és középtávon 250 000 dollártól 1 millió dollárig terjedő árfolyamot jósol a dollár elértéktelenedése és a pénznyomtatás miatt. A Bitcoin fix kínálata és decentralizált jellege megoldást kínál a globális tartalékvaluták instabilitására (Triffin-dilemma), mivel egy semleges, a fizika törvényeire épülő elszámolási rendszert biztosít. Jack hangsúlyozta, hogy a Bitcoin nem csupán befektetési eszköz, hanem egy olyan rendszer, amely az egyének értékteremtésén alapul, elkerülve a kormányok és bankok által manipulált fiat valutákat. Strike és Twenty One újítások Jack megosztotta a Strike és a Twenty One Capital cégeivel kapcsolatos fejleményeket. A Strike új funkciókat vezetett be, például díjmentes Bitcoin-vásárlást közvetlen befizetéssel, automatikus betéteket és integrációt a BitKey hardveres tárcával. Hamarosan érkezik a szerkeszthető DCA (dollar-cost averaging) funkció, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy rugalmasan módosítsák automatikus Bitcoin-vásárlásaikat. A Twenty One kapcsán Jack kiemelte, hogy nem hagyományos Bitcoin-treasury cégként működnek, hanem olyan üzleti modellekre és technológiai innovációkra fókuszálnak, amelyek jelentős cash flow-t termelnek, céljuk pedig az, hogy a legnagyobb Bitcoin-tulajdonosok közé kerüljenek. Q&A és gyakorlati tanácsok A Q&A szekcióban Jack válaszolt a nézői kérdésekre. Elmesélte pozitív tapasztalatát egy Bitcoin-fedezetű hitellel, hangsúlyozva a túlbiztosítás és a konzervatív hitelfelvétel fontosságát. Az aranyvásárlással kapcsolatban kijelentette, hogy nem fektet aranyba, mert a Bitcoin jobb monetáris tulajdonságokkal bír és hosszú távon felülmúlja az aranyat. A Bitcoin-treasury cégek piacát telítettnek nevezte, és kiemelte, hogy a Twenty One Capital egyedi üzleti stratégiával különbözteti meg magát. Záró gondolatok Jack az epizódot azzal zárta, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi válságok közepette a Bitcoin közösség ereje és az összefogás ad reményt. Hangsúlyozta, hogy a Bitcoin nem csak pénzügyi eszköz, hanem egy igazságosabb gazdasági rend alapja, amely lehetővé teszi az egyének és családok számára, hogy megvédjék jövőjüket. Jack szavaival: "You have to get Bitcoin. You have to get your kids Bitcoin. Your kids have to understand Bitcoin and save in Bitcoin. It is to my knowledge the only peaceful way out. It’s the only way to opt out of this mess without violence, without force, just by individual choice." vagyis: "Be kell szerezned Bitcoint. A gyerekeidnek is be kell szerezniük Bitcoint. A gyerekeidnek meg kell érteniük a Bitcoint, és Bitcoinban kell megtakarítaniuk. Tudomásom szerint ez az egyetlen békés kiút. Ez az egyetlen módja annak, hogy erőszak és kényszer nélkül, pusztán egyéni döntés alapján kilépj ebből a kupiból." https://www.youtube.com/live/Yc9TVVvL1ss

Michael Saylor a Bitcoin Treasuries Unconference-en tartott friss előadásában lelkesen mutatja be a Bitcoin-kincstári cégek koncepcióját. A prezentáció világos alapelveket vázol fel, hangsúlyozva, hogy ez az üzletág most van születőben, és óriási lehetőségeket rejt. 1. Bevezetés: Miért érdemes Bitcoin-kincstári cégekbe fektetni? Michael Saylor szerint nem elég közvetlenül Bitcoint vásárolni – a Bitcoin-kincstári cégek részvényei óriási lehetőségeket kínálnak. 2024. november 5-én, az amerikai választások után a Bitcoin ára 60 ezerről 95 ezer dollárra ugrott, mert a kormányzat és a pénzügyi hatóságok támogatóbbá váltak a kriptopénzek iránt. Ez új lendületet adott az iparágnak. Korábban a nagybankok, mint a Bank of America vagy a Citigroup, óvatosak voltak, sőt, néhány bank csődbe ment kriptokapcsolatai miatt. A kriptopénz-ipar sokáig nem fért hozzá banki hitelekhez, még hatalmas fedezetek mellett sem. Most azonban a szabályok tisztulnak, és a bankok lassan megnyílnak – bár ez néhány évig még eltarthat, a változás már elkezdődött. Saylor hetente tárgyal bankvezetőkkel, és a vezetők 10-20%-át sikerül meggyőznie arról, hogy a Bitcoin-stratégiával hatalmas nyereségre tehetnek szert. A világot két erő alakítja: a mesterséges intelligencia (AI) és a digitális pénzügyi eszközök, mint a Bitcoin. 2. Digitális intelligencia vs. hagyományos pénzügyek: Az AI ereje Saylor szerint a mesterséges intelligencia forradalmasítja a pénzügyeket. Például egy hétvégi délutánon az AI segítségével korábban sosem látott új pénzügyi eszközt tud tervezni, amit hagyományos módszerekkel hetekig tartana kidolgozni. Cége AI alkalmazásával havonta 6 milliárd dollár értékű pénzügyi eszközt hoz létre – Az nélkül ez lehetetlen lenne. Az AI gyors, elfogulatlan és hatékony, míg a hagyományos bankok és jogi osztályok lassúak, mert ragaszkodnak a régi módszerekhez, például biztonsági okokból elutasítják az AI-t. Az AI-t használó cégek gyorsak és sikeresek, míg azok, akik elutasítják, lemaradnak. Ugyanez igaz a Bitcoinra: egyes bankok még mindig kerülik, míg akik alkalmazzák, erősebbé válnak. A nyertesek azok, akik az AI-t és a Bitcoint együtt használják. 3. Mi a Bitcoin-kincstári cég? Új pénzügyek a Bitcoinra építve A Bitcoin-kincstári cégek olyan vállalkozások, amelyek a Bitcoint alapként használva, mesterséges intelligenciával új pénzügyi eszközöket – például kötvényeket, részvényeket vagy hiteleket – hoznak létre. A Bitcoin nélkül ezek nem léteznének, mert ez adja az alapot, mint egy digitális arany. Az AI segít gyorsan és okosan megtervezni ezeket az eszközöket, például stabil hozamú kötvényeket, amelyeket évszázadokkal ezelőtt arany alapon használtak. Ma a pénzügyek újratervezése zajlik: a Bitcoinra épülő eszközök digitális csatornákon, például tőzsdéken keresztül, világszerte gyorsan elérhetők lesznek. 4. Kincstár-elmélet: A Bitcoin mint új gazdasági alap A Bitcoin olyan, mint a digitális arany, de még jobb annál: örök gazdasági erőforrás. Ha Bitcoint vásárolsz, a világ teljes pénzkészletének egy kis részét birtoklod örökre. Régen az arany szolgált hasonló alapként, most a Bitcoin veszi át ezt a szerepet, és az emberiség egyre inkább elismeri ezt. A hagyományos pénzügyi rendszerek, amelyek államadósságra és hagyományos valutákra épülnek, egyre gyengébben teljesítenek. A Bitcoin-kincstári cégek azonban a Bitcoinra építve új értékeket teremtenek: minél több pénzügyi eszközt hoznak létre, annál több befektetőt vonzanak. Ez új gondolkodásmódot igényel – a Strategy (korábban MicroStrategy) miközben az elmúlt 5 év során intenzíven arra törekedett, hogy minél jobban kihasználja ezeket a lehetőségeket, egyszer csak arra lett figyelmes, hogy teljesen új típusú céggé vált. 5. Analógia: Nyersolaj – A Bitcoin mint nyersanyag A Bitcoin olyan napjainkban, mint a nyersolaj a 19. században: önmagában nem széles körben használható közvetlenül, de értékes termékek alapja. Rockefeller olajvállalata nyersolajat alakított üzemanyaggá, műanyagokká, ruházati anyagokká – majdnem minden, amit ma használunk, olajból van. Ő hitt benne, pedig sokan azt mondták, nincs jövője. Ma az olajipar a világ egyik legnagyobb ágazata. A Bitcoin-bányászok a fel nem használt energiát hasznosítják újra, a Bitcoin kincstári cégek pedig a lekötött pénzt – például bankokban, nyugdíjalapokban vagy biztosítókban – alakítják át új pénzügyi eszközökké. A biztosítók stabil, hosszú távú hozamot, a pénzpiacok gyors hozamot, a részvényesek pedig nagyobb nyereséget keresnek – a Bitcoin mindezt lehetővé teszi. 6. Digitális hitelinstrumentumok létrehozása: Szobrászat digitális tőkével A Bitcoin olyan, mint egy nyersanyag (pl. egy hatalmas akriltömb), amelyet mesterséges intelligenciával különféle pénzügyi eszközökké – például hitelekké, kötvényekké vagy részvényekké – lehet formálni. Ezeket az eszközöket különböző igényekre szabják: egyes befektetők hosszú lejáratú, mások rövid lejáratú hozamot szeretnének, különböző kockázati szintekkel. Példa: Egy japán cég alacsony kockázatú, 5%-os jen-alapú hozamot keres. A Bitcoin segítségével olyan kötvényeket lehet létrehozni, amelyek kihasználják a dollár és jen közötti hozamkülönbözetet, jelentős nyereséget termelve a kibocsátónak. Egy másik példa: egy idős befektető, aki nem szereti a Bitcoin árfolyam-ingadozásait, stabil, hosszú távú hozamot kaphat Bitcoin-alapú pénzügyi eszközökkel. Vagy akár egy vállalati pénzügyi vezető, aki Bitcoin-támogató, de rövid távú likviditásra van szüksége, fiat valutában. Globálisan 30-40 ezer milliárd dollárnyi tőke van lekötve hagyományos pénzügyi eszközökben, amelyeket a Bitcoin rugalmasan újratervezhet, hogy jobb hozamot és likviditást biztosítson. A MetaPlanet japán cég például Bitcoinnal dolgozva jelentős hozamkülönbözetet ér el alacsony kockázattal. 7. Lehetőségek: Piacok és kapcsolatok A Bitcoin-kincstári cégek mindenhol lehetőséget kínálnak magas minőségű pénzügyi eszközök létrehozására. Ezek a cégek közvetlenül kiszolgálhatják az egyéni befektetőket, vagy üzleti kapcsolatokat építhetnek bankokkal, biztosítókkal és nyugdíjalapokkal, hogy azok is profitáljanak a Bitcoin-alapú megoldásokból. Például egy svájci bank vagy egy nagy amerikai pénzintézet, mint a Bank of America, hatalmas összegeket mozgathat meg ilyen eszközökkel. Például: New Yorkban 40 dollár egy hamburger, Kansasban csak 3, mert a helyi igények eltérőek. Hasonlóan, a Bitcoin-kincstári cégeknek is alkalmazkodniuk kell a különböző országokhoz és piacokhoz. Japánban, Svájcban vagy Európában eltérő hozamokat keresnek a befektetők, és a cégeknek ezekre az igényekre kell szabniuk a termékeiket. Ma az USA-ban 5000 bank működik, de régen 25 000 volt – a kincstári cégek is sokszínűek lesznek, mint a bankok vagy biztosítók, mert minden piacon van rájuk igény. A siker kulcsa a kapcsolatok kiépítése és a bizalom. Például egy Bitcoin-alapú pénzügyi eszköz elérhető a NASDAQ-on, de más platformokon, mint a Robinhood, még nem. Ez olyan, mintha San Franciscóban árulnál hamburgert, de Londonban nem tudnád eladni – meg kell oldani a helyi szabályozási követelményeket, marketinget és bizalomépítést. A japán MetaPlanet például sikeresen kínál Bitcoin-alapú megoldásokat a helyi piacon, de minden országban van hely más cégeknek is. A kockázatok kezelése is fontos. Például Törökországban magasak a kamatok, de a Bitcoin-alapú pénzügyi eszközökkel hosszú távon jobb hozam érhető el alacsony kockázattal. Egyszerűbb üzletek (pl. egyetlen partnerrel kötött megállapodások) kevésbé előnyösek a részvényeseknek, mert a fedezetet átadják. A legnagyobb lehetőség a lakossági piac: ha 10 millió embernek kínálsz biztonságos, Bitcoin-alapú befektetést, az óriási értéket teremt. 8. Tanácsok: Ne hallgass a kritikusokra, építs! A Bitcoin-kincstári cégek piaca most indul, és hatalmas lehetőségeket rejt – olyan, mintha az első évében járnánk egy új iparágnak. A kritikusok, akik szerint ez kockázatos vagy értéktelen, olyanok, mint az 1866-os olajkritikusok, akik azt mondták Rockefellernek, hogy az olajiparnak nincs jövője, miután az olaj ára 35%-ot esett. Ő mégis hitt benne, vásárolt és épített, és 1909-re az olajipar – az autó feltalálásával – tízszeresére nőtt. A jövőben a Bitcoinra épülő pénzügyi eszközök értéke meghaladhatja a Bitcoin piacát (ha a Bitcoin értéke 100-200 ezer milliárd dollár, a rá épülő pénzügyi eszközök még többet érhetnek). Ehhez meg kell oldani a gyakorlati kihívásokat: szabályozásokat, adózást, piacra lépést és marketinget. A Bitcoin-bányászok a technológiai alapot védik, a kincstári cégek pedig a gazdasági alapot építik, terjesztve a „tökéletes pénz” eszméjét: ha a pénzt rendbe tesszük, a világot is jobbá tehetjük. Nem elég posztolgatni a közösségi médiában – valódi cégeket kell létrehozni, például Japánban, Svájcban, az USA-ban vagy Brazíliában. Nem arról van szó, hogy minden mást el kell dobni: részvények, alapok, bankok, valuták és kormányok továbbra is kellenek. A cél minden – a gondolkodás, a technológia és a pénzügyek – átalakítása. Így gyűjthetsz támogatókat – politikusokat, médiát, hagyományos pénzügyi szereplőket –, akiket a Bitcoin-ügy mellé állítasz. A csapda az, ha azt hiszed, elég csak Bitcoint birtokolni. Ehelyett új termékeket, szolgáltatásokat és cégeket kell létrehoznod, amelyek a 21. századi pénzügyi eszközöket formálják. Saylor lelkesítően buzdít: ne siránkozz, építs!

A Jack Mallers Show legfrissebb epizódja a Bitcoin jelenlegi helyzetét és a globális pénzügyi rendszer problémáit tárgyalja, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a jelenlegi amerikai monetáris politika hogyan támogatja a dollár leértékelését, és ez miként kedvez a Bitcoin árfolyamának. Bitcoin árfolyam és piaci helyzet Jack az epizód elején ismerteti a Bitcoin aktuális árfolyamát, amely 114 820 dollár, a piaci kapitalizációja pedig 2290 milliárd dollár. Bár ez 7,5%-kal elmarad az augusztus 14-én elért 124 400 dolláros történelmi csúcstól, a Bitcoin egy év alatt közel 100%-os növekedést ért el. Jack optimista a Bitcoin jövőjét illetően, különösen a negyedik negyedévre vonatkozóan, és arra biztatja a hallgatókat, hogy maradjanak türelmesek és gyűjtsék a satokat vagyis a bitcoint (1 btc = 100 millió sat), amely szerinte a világ legjobb teljesítményű eszköze. A politika mint cselekmény: A dollár leértékelése A fő téma a "politika a cselekmény" gondolata, amely szerint a dollár gyengítése és az adósság leértékelése szándékos amerikai politika. Jack egy tweetet idéz, amely szerint a globális hozamok emelkedése az amerikai hozamokhoz képest a dollár gyengítését célozza, ami különösen kedvező lehet a feltörekvő piacok számára. Szerinte ez nem válság vagy hiba, hanem tudatos döntés, amely a dollár globális tartalékvaluta szerepének csökkentésére irányul. A Federal Reserve fiskális dominanciája és az infláción keresztüli adóztatás elkerülhetetlen, ami a Bitcoin számára kedvező környezetet teremt. Elon Musk videóját idézve Jack kiemeli, hogy a kormány "alapvetően javíthatatlan", és az államadósság problémája megoldhatatlan, ami arra kényszeríti az USA-t, hogy folytassa a dollár leértékelését. Jack szerint minden út a Bitcoinhoz vezet, mivel a gyenge valuták, mint például a naira az USD-vel szemben, zuhannak az erősebb valutákhoz képest, és ugyanez látható a BTC-USD grafikonon, ahol a dollár gyengül a Bitcoinnal szemben, valamint egyre láthatóbb a BTC-arany grafikonon, ahol a Bitcoin folyamatosan felülmúlja az aranyat. Gazdasági megosztottság az Egyesült Államokban Jack kiemeli, hogy az USA-ban két különálló gazdaság létezik: a gazdagoké, akik szűkös és kívánatos eszközöket birtokolnak (például értékes ingatlanokat, aranyat vagy Bitcoint), és a középosztályé, illetve az alacsonyabb jövedelműeké, akik egyre nehezebben tudják megszerezni ezeket az eszközöket. A középosztály fogyasztói bizalma csökken, amit a Wall Street Journal és a University of Michigan adatai is alátámasztanak, jelezve, hogy a stagfláció különösen sújtja ezt a réteget. A középosztály eltűnése és társadalmi feszültségek A műsorvezető szerint a fiat pénzrendszer tönkretette az amerikai középosztályt, mivel az eszközárak inflációja miatt a vagyontalanok egyre nehezebben tudnak vagyont szerezni. A gazdagok, akik értékes eszközöket birtokolnak, egyre vagyonosabbak lesznek szimplán azáltal, hogy ücsörögnek a vagyonukon, míg a középosztály és az alacsonyabb jövedelműek vásárlóereje folyamatosan csökken. Ez társadalmi feszültségeket szül, mivel a kemény munkával sem lehet előrébb jutni. Jack szerint a Bitcoin az egyetlen olyan eszköz, amely mindenki számára elérhető, és lehetőséget kínál a vagyonosodásra. Ha valaki megtalálta és érti a Bitcoint, alacsonyabb időpreferenciával él (hosszú távon gondolkodik), és abban takarít meg, akkor az elmúlt 10 év adatai alapján 50-60%-os CAGR-t (átlagos éves növekedést) érhet el évente. Geopolitikai és valutaháborúk Az epizód kitér a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) szerepére, melyek az arany újramonetizálásával és egy semleges tartalékrendszer kiépítésével próbálnak függetlenedni a dollártól. Kína például növeli az aranyimportot és -exportot, valamint bővíti az Oroszországgal folytatott kereskedelemben a jüan használatát. Jack szerint a dollár iránti kereslet globálisan csökken, és a Bitcoin ebből csak profitálhat, mivel egy decentralizált, mindenki számára elérhető alternatívát kínál. Pénzügyi politika és Bitcoin kilátások Jack hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány szándékosan engedi az inflációt emelkedni és a dollárt gyengülni, hogy csökkentse az adósságterhet. Ez azonban a középosztály és az alacsonyabb jövedelműek számára további nehézségeket okoz. A Bitcoin szerinte az egyetlen vészkijárat, mivel egy olyan eszköz, amely senki által nem manipulálható, és mindenki számára elérhető. Az epizód végén Jack optimista jóslatot fogalmaz meg, miszerint a Bitcoin hamarosan elérheti az arany paritását, és jelentősen felülmúlhatja azt, ahogy azt a BTC-arany grafikon is egyre láthatóbban mutatja. Strike és egyéb frissítések Az epizód végén Jack röviden ismerteti a Strike platform újdonságait, például a díjmentes közvetlen letéti konverziót Bitcoinra, a díjmentes on-chain kivételeket és a BitKey hardveres tárcával való integrációt. A Twenty One nevű cégével kapcsolatban csak annyit árul el, hogy a kincstáruk értéke körülbelül 5 milliárd dollár, de további részleteket még nem közöl. Záró gondolatok Jack az epizódot azzal zárja, hogy a Bitcoin a legjobb lehetőség a vagyon megőrzésére és gyarapítására egy olyan világban, ahol a dollár leértékelése és a gazdasági megosztottság a politikai döntések eredménye. A gyenge valuták, mint a naira, zuhannak az erősebbekkel, például az USD-vel szemben, és ugyanez látható a BTC-USD grafikonon, ahol a dollár gyengül a Bitcoinnal szemben, valamint egyre láthatóbb a BTC-arany grafikonon, ahol a Bitcoin folyamatosan felülmúlja az aranyat. Arra biztatja a hallgatókat, hogy fektessenek Bitcoinba, mert ez az egyetlen mindenki számára elérhető vészkijárat a jelenlegi pénzügyi rendszerből. Azok számára pedig, akik azt mondják, hogy a bitcoin bullrun-nak vége, azt üzeni, hogy a buli csak most fog kezdődni.

Helló, Bitcoin pleb társak! #bitcoinplebsorg

"Tudjuk, hogy egy digitális jövő felé, egy digitális gazdaság irányába haladunk. Ezt nem csupán elfogadnunk kell, hanem be is építhetjük egy modern, 21. századi gazdaságba. Nem olyan dolog, amitől félnünk kellene, hanem olyan lehetőség, amely fogyasztóvédelmet igényel, és kihasználja azt a rendkívüli képességünket, hogy az ügynökségek által nyilvánosságra hozzunk olyan információkat, amelyeket a befektetők számára közzé kell tenni. Ez lehetővé teszi az innovációt, amelynek révén gyorsabban, költséghatékonyabban és felelősségteljesebben folytathatunk nemzetközi üzleti tevékenységet a blokklánc-technológia nyilvántartásai segítségével. Az a lenyűgöző lehetőség, hogy gyorsan és alacsony költséggel küldhetünk pénzt a világ bármely pontjára, segít a hétköznapi amerikaiaknak elkerülni a bankrendszerben rejlő jelentős akadályokat, amelyek időt és pénzt emésztenek fel az adófizetők számára. Ezáltal sokkal költséghatékonyabban és megbízhatóbban tudunk üzletet kötni világszerte. Különösen örülök, hogy Trump elnök támogatja az általam javasolt stratégiai Bitcoin-tartalék kezdeményezést, amely a nemzeti adósságunk kezelésére irányul, miközben biztosítja Amerika vezető szerepét a globális pénzügyi innovációban. A Bitcoin egyre szélesebb körű használata biztonságosabbá, megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszi a rendszert, hogy kielégítse globális igényeinket. Világelsőnek kell lennünk ezzel az új, nyilvántartás-alapú, digitális formátumú eszközzel, amely forradalmasítani fogja a hétköznapi gazdaságot, és lehetővé teszi, hogy az átlagos amerikai, sőt a világ minden táján dolgozó ember maga rendelkezzen a saját pénze felett. Micsoda csodálatos lehetőség a keményen dolgozó emberek számára világszerte, hogy birtokolhatjuk ezt a lenyűgöző új technológiát, és hogy Amerika vezető szerepet tölthet be ennek a rendkívüli innovációnak a bevezetésében." Cynthia Lummis amerikai szenátor beszédének digitális gazdaságról és a Bitcoin jelentőségéről szóló részének magyar fordítása. A fordítás a videó 10:20-tól 13:02-ig terjedő részétt öleli fel, hangsúlyozva a Bitcoin gazdasági lehetőségeit, valamint Amerika vezető szerepét a Bitcoin-alapú pénzügyi innovációban.

@jack mallers eheti podcast epizódjának címe "Minden út a legkeményebb pénzhez - vagyis a Bitcoinhoz - vezet", lényegi momentumai: * A Bitcoin még kisméretű befektetési eszköz ahhoz, hogy a jegybankok vásárolgassák, majd akkor fogják vásárolgatni, amikor 10x ekkora lesz a piaci kapitalizációja, szóval néhány év múlva. * Az USA kormányának kezében a stabilcoinok képezik az aduászt. Scott Bessent a stabilcoinokat használja fel a dollár globális szerepének erősítésére, az euródollár rendszer és a globális dél betéteinek átirányításával, vagyis a bankokban elhelyezett, megtakarításként vagy tranzakciós céllal tartott pénzösszegeket a stabilcoinokon keresztül fogja az amerikai pénzügyi rendszerbe, konkrétan kincstárjegyek (T-bills) vásárlására irányítani. Ez a folyamat forradalmasítja a globális pénzügyi rendszert, és a stabilcoinokon keresztül óriási vagyont csatornáz a Bitcoinba. * A Fed kénytelen lesz csökkenteni a kamatokat, ami emelni fogja a részvénypiacokat, valamint az arany és a Bitcoin szárnyalásához vezet, valamint a fiat valuták további masszív értéktelenedéséhez, illetve tartósan magas inflációhoz vezet. https://www.youtube.com/live/upIdZR08D3k