Mi van, ha a gazdasági válságok oka nem a tőkehiány, hanem a rossz, manipulálható pénz? Az osztrák közgazdaságtan a gazdaságot az emberek egyéni döntései felől közelíti meg, és hisz abban, hogy a piac szabad működése a legjobb út a jóléthez. Elutasítja a bonyolult matematikai modelleket, ehelyett azt vallja, hogy az egyéni választások spontán rendet hoznak létre, ha az állam nem avatkozik be. Az egészséges pénz, azaz a stabil és értékálló valuta a kulcsa annak, hogy a gazdaság ne csússzon válságba az infláció vagy a rossz döntések miatt. * Az osztrák közgazdaságtan alapjai * A szabad piac ereje * Egészséges pénz és időpreferencia * A keynesi fordulat és hatása * Miért káros az állami beavatkozás? * A Cantillon-hatás: az igazságtalanság elve * A piac mint felfedezési folyamat * A tervgazdaság kudarca * Bitcoin: a szabad piac egészséges pénze * Összegzés

Bitcoin Mentor

Bitcoin: a szabad piac egészséges pénze | Bitcoin Mentor

Az osztrák közgazdaságtan alapja a szabad piac és az egészséges pénz, vagyis olyan stabil és értékálló valuta, mint a Bitcoin.

A fiskális dominancia: amikor a kormány kiszorítja a Fed függetlenségét Jack Mallers ebben az epizódjában a pénzügyi rendszer mélyebb problémáira összpontosít, különösen arra a jelenségre, amit fiskális dominanciának nevezünk. Ez akkor következik be, amikor az amerikai kormány finanszírozási igényei és a politikusok újraválasztási törekvései fontosabbá válnak, mint a Federal Reserve központi bank állítólagos függetlensége. Jack szerint ez rendkívül veszélyes helyzet, amit általában csak fejlődő országokban, például Argentínában látunk, nem pedig a világ tartalékvalutáját kibocsátó gazdaságban. A probléma gyökere a pénzügyi rendszer "csővezetékeiben" van, ahogy Jack fogalmaz. Két kulcsfontosságú mutatót magyaráz el: a SOFR-t (Secured Overnight Financing Rate), ami azt mutatja, mennyibe kerül készpénzt kölcsönvenni államkötvény fedezet mellett, és az IOB-t (Interest on Reserve Balances), ami a Fed-nél parkoltatott készpénz után járó kamat. Normális piaci körülmények között az IOB magasabb, mint a SOFR - ez biztosítja, hogy a bankoknak megérje a Fed-nél tartani a tartalékaikat ahelyett, hogy kölcsönadnák. De mostanra ez a helyzet megfordult. A likviditási válság jelei Amikor a SOFR meghaladja az IOB-t, az azt jelenti, hogy nincs elég készpénz a rendszerben az amerikai államadósság finanszírozásához. Jack egy grafikont mutat be, ami azt szemlélteti, hogy bár 2022-23-ban még egészséges volt a piac, 2024 végére a helyzet drámaian megromlott. Halloween éjszakáján a Fed Standing Repo Facility-jéből 50 milliárd dollárt kellett lehívni - ez 50 milliárd frissen nyomtatott valuta, amire a piac megmentéséhez volt szükség. De miért is nincs elég készpénz? Jack elmagyarázza, hogy Scott Bessent, az amerikai Pénzügyminisztérium vezetője (és előtte Janet Yellen) folyamatosan rövid lejáratú, 1-3 hónapos kincstárjegyeket bocsát ki. Miért? Mert senki sem akarja megvenni a 10 vagy 30 éves amerikai államkötvényeket - senki nem akar hosszú távú kapcsolatot egy 37 ezer milliárd dolláros adósságban álló kormánnyal. A rövid lejáratú papírokat azonban megveszik befektetők, például a Tether, mert 1-3 hónapos kockázat még elfogadható. A probléma az, hogy ez a stratégia elözönli a piacot kincstárjegyekkel, és kiszívja az összes likviditást a rendszerből. Nem 3D sakk, hanem rendszerhibák Jack eredetileg azt gyanította, hogy Trump és Bessent szándékosan játszik 3D sakkot: leállítják a kormányt, hogy likviditási válságot kényszerítsenek ki, és ezzel rákényszerítsék a Fed-et a pénznyomtatásra. Aztán azonban talált egy Twitter beszélgetést Luke Gromen (akit Jack minden idők legnagyobb makró szakértőjének tart) és John Kaminsky között, ami megvilágította: ez nem is szándékos manipuláció. Ez egyszerűen a rendszer működésének következménye - ha a kormány csak rövid távon tud finanszírozást találni, akkor matematikai szükségszerűség, hogy a Treasury folyószámlájának (TGA) egyenlege magasabb legyen. Luke Gromen azt a képet használja, hogy ez egyre inkább "futószalag-probléma" - egyre gyorsabban kell futni, hogy ugyanazon a helyen maradj. Ahogy minden évben újabb deficitek keletkeznek, és egyre többet finanszíroznak rövid távon, a TGA egyenlegének tovább kell nőnie. Jack következtetése világos: a pénzügyi rendszernek sokkal több dollárra van szüksége, mint amije van. Nem számít, mit akar a Fed - az amerikai kormánynak finanszíroznia kell magát, és ehhez a kamatokat csökkenteni kell, valamint el kell kezdeni a mennyiségi lazítást, vagyis a pénznyomtatást. Ez nem politika, hanem matematika. Stimulusok és pénznyomtatás 2026-ban Arthur Hayes tweetje tömören foglalja össze a helyzetet: a demokraták megverték a republikánusokat a félidős választásokon, így Trumpnak és Bessent-nek 2026-ban "turbófokozatra kell kapcsolni a pénznyomtatót", hogy ajándékokat osszon a szavazóknak a következő választásokra. Jack teljesen egyetért ezzel az elemzéssel. Jack látja, hogy sokan beszélnek a Bitcoin négyéves ciklusokról, és vannak elemzők, akik szerint technikailag véget ért a bikapiac. De őt ez egyáltalán nem érdekli. Ahogy fogalmaz: a sakktáblára néz, és látja, hogy az ellenfél csak egy lépést tehet. Az amerikai kormánynak és a Federal Reserve-nek egyszerűen nincs más választása, mint pénzt nyomtatni. Ez nem vélemény kérdése - ez matematikai és politikai szükségszerűség. A kormány újraindítása Trump bejelentette, hogy a kormányt újraindítják, és visszavonják az összes korábbi leépítést. Az Elon Musk vezette Doge program, ami a kormányzatot startupként akarta vezetni és kirúgta a csalással gyanúsítható alkalmazottakat - nos, mindez visszakerül a helyére. Az első hat hónap haladása nem lesz fenntartható, mert egy adósságalapú pénzügyi rendszert nem lehet takarékossági vagy deflációs politikával működtetni. Az infláció egyszerűen bele van építve a rendszer DNS-ébe. Jack kérdése retorikai: tudni akarjátok, miért emelkedett a Bitcoin a hétvégén? Pontosan ezért. A Fed leállította a mennyiségi szigorítást (QT), és már egyes Fed-tagok 50 bázispontos kamatcsökkentést szorgalmaznak decemberre. A mennyiségi lazítást (QE) folytatni kell, több százmilliárd dollárt kell hozzáadni a Fed mérlegéhez. A demokraták és republikánusok befejezik a politikai harcot és újraindítják a kormányt, mert a pénznyomtatásnak meg kell kezdődnie. Ez a rendszer egyszerűen összeomlik, ha nem kezdenek el pénzt nyomtatni. Trump ígéretei: 2000 dolláros stimulus és 50 éves jelzálog Trump Truth Social platformján jelentette be, hogy legalább 2000 dolláros stimulust fizetnek minden amerikainak (a magas jövedelmű emberek kivételével), miközben azt állítja, hogy hamarosan elkezdik visszafizetni a 37 ezer milliárd dolláros nemzeti adósságot. Jack szerint ez logikailag ellentmondásos: ha valóban ki lehetne fizetni az adósságot, akkor azt kellene tenni, nem pedig 2000 dollárt osztani mindenkinek. Ez a leginflációsabb gazdaságpolitikai lépés, amit csak el lehet képzelni - ingyen vásárlóerőt adni mindenkinek, hogy befecskendezzék a gazdaságba. Legutóbb, amikor ilyen történt a C**** alatt, a piacok soha nem voltak ennyire bikásak, és az eszközárak nem voltak ilyen magasan. Trump másik bejelentése még abszurdabb: bevezetik az 50 éves jelzálogot. Jack felháborítónak tartja ezt: ha 22 évesen kikerülsz az egyetemről és veszel egy házat, akkor csak 72 évesen leszel teljes tulajdonos. Ez nem megoldás a lakhatási válságra, hanem annak súlyosbítása. Az 50 éves jelzálog sokkal drágább, mint a 30 éves, mert 20 évvel tovább fizetsz kamatot. De a rendszer már olyan mélyen adósságalapú, hogy az emberek nem is tudnak másként gondolkodni - mindenki a jövőbeli keresetei alapján él, és ma szinte senkinek sincsenek valódi kemény eszközei. Globális pénznyomtatási verseny Jack emlékeztet: a Bitcoin globális pénzügyi eszköz, és a pénznyomtatás globális jelenség. Amikor az USA pénzt nyomtat, mindenki másnak pénzt kell nyomtatnia - ez egy verseny a leggyengébb valutáért. Kína nem fog ölbe tett kézzel ülni, miközben az USA leértékeli a dollárját és így versenyezni próbál a gyártásban. Ha az USA gyengíteni kezdi a dollárt, Kína is gyengíteni fogja a jüant. A globális pénznyomtatásnak mindenhol meg kell kezdődnie, és Jack szerint 2026-ban turbófokozatra kapcsolják. Az adósságalapú rendszer és az AI paradoxona Jack egy egyszerű példával magyarázza el, miért nem működhet defláció egy adósságalapú rendszerben. Képzeld el, hogy egy városban élsz, ahol a teljes pénzkínálat nulla. Kílik egy bank, és ad neked 100 dollárt 5% kamatra. Egy év múlva vissza kell fizetned 105 dollárt - a 100 dollár tőkét plusz az 5 dollár kamatot. De ha a város teljes pénzkínálata nulla, akkor honnan veszed azt az 5 dollárt? A válasz: a bank ad kölcsönt valaki másnak is. Te szolgáltatást nyújtasz ennek a másik személynek, ő fizet neked, és így szerzed meg azt az 5 dollárt, amivel vissza tudod fizetni a kamatodat. Ez az egyszerű példa világosan mutatja: a bankrendszernek folyamatosan bővítenie kell a hitelkínálatot, hogy az előző időszak adósságait kamatostul vissza lehessen fizetni. Amikor a központi bankok "2%-os inflációs célról" beszélnek, valójában a hitelteremtési céljukról beszélnek. A rendszernek örök inflációra van szüksége ahhoz, hogy túléljen - ez nem hiba, hanem a rendszer alapvető működési elve. Sokan azt mondják, hogy majd az AI megmenti a gazdaságot. Ha az AI valóban olyan deflációs, mint amilyennek látszik, az össze fogja roppantani az inflációs rendszert. A rendszernek strukturálisan szüksége van inflációra. Az egyetlen módja annak, hogy megmentsd magad ebben a környezetben, ha egyszerűen kiszállsz (opt out) a rendszerből. Az inflációs rendszeren belül nem tudsz túlélni, mert ennek a rendszernek folyamatosan le kell értékelnie a megtakarított pénzedet, vagyis az idődet és energiádat, vagyis téged. Erre a rendszeren belül nincs megoldás. Ezért időszerű egyre több ember számára az alternatív rendszer, a Bitcoin és alternatív pénz, a bitcoin önkéntes választása. A valóság számokban A statisztikák kíméletlenek: a University of Michigan fogyasztói bizalmi indexe 50,3-ra esett novemberben, ami sokkal rosszabb, mint amit az elemzők vártak. Az amerikai munkahelyi leépítések októberben elérték a 22 éves csúcsot - több mint 153 000 embert bocsátottak el egyetlen hónap alatt. Ez mindkét mutatóban messze túlszárnyalja a 2008-as globális pénzügyi válság és a 2020-as világjárvány alatt mért értékeket. A legtöbb leépítés két szektorban történik: raktározás és technológia - igen, a technológiai szektor a második helyen áll a leépítésekben. A nagy szétválás: részvénypiac vs. fogyasztói bizalom Jack egy kritikus grafikont mutat be, ami mindent elmond. 2020-ig a fogyasztói bizalom és az S&P 500 részvényindex szinte tökéletesen együtt mozgott. Ha a részvénypiac emelkedett, az emberek optimisták voltak. Ha a részvénypiac esett, az emberek pesszimisták voltak. De 2020-ban valami alapvetően bedöglött. A részvénypiac azóta folyamatosan emelkedik és történelmi csúcsokon van, miközben a fogyasztói bizalom zuhan és ma már alacsonyabb, mint a 2008-as pénzügyi válság mélypontján volt. Az emberek szűkölködnek, miközben az eszközárak az egekben vannak. Jack ráhelyez két másik vonalat a grafikonra: az S&P 500-at aranyban mérve, és az S&P 500-at Bitcoinban mérve. És ekkor válik világossá minden. Az aranyban mért részvénypiac sokkal jobban illeszkedik a fogyasztói bizalomhoz - mindkettő stagnál vagy csökken évtizedek óta. Jack szerint a probléma az, hogy rossz vonalzóval mérünk. A dollár, mint mérőeszköz, értelmetlen és értéktelen - eltorzítja a valóságot. Ha aranyban mérnénk a részvénypiacot és a fizetéseket, rögtön látnánk, hogy a világ évtizedek óta egyre rosszabb irányba halad, és hogy szinte senki fizetése sem tudja tartani a lépést a valódi inflációval. A Bitcoin mint igazság Jack azt mondja: ti mind egy válságon mentek keresztül most, csak nem veszitek észre, mert dollárban méritek a világot. A nagy gazdasági világválság 100 évvel ezelőtt volt, amikor a dollár még aranyfedezettel rendelkezett. Most a dollár azzal van "fedezve", hogy valaki megnyom egy billentyűt a számítógépen. Ha aranyban mérnéd a világot, ahogy a nagy gazdasági világválság idején mérték, akkor látnád, hogy most mész keresztül egy válságon. A Bitcoin pedig még drámaibb képet mutat - amint a Bitcoin 2009-ben elindult, a Bitcoin szerint mért S&P 500 olyan gyorsan zuhant nullához, ahogy csak tudott. A fiatal generáció elveszett jövője Jack részletes statisztikákat mutat be a fiatal generáció helyzetéről, és ezek a számok valóban megdöbbentőek. Az amerikai friss diplomások 41%-a "alulfoglalkoztatott" - és ez kulcsfontosságú megkülönböztetés. Nem munkanélküliek, hanem olyan munkát végeznek, amihez egyáltalán nem kellett volna diploma. A Stanford egyetemen informatikai diplomát szereznek, aztán a Whole Foods-ban dolgoznak pénztárosként. Magasan képzett, intelligens fiatal felnőttek ezrei érzik úgy, hogy becsapták őket - és Jack szerint teljesen igazuk van. A Chipotle gyorsétteremlánc pénzügyi jelentése részletesen elemzi, hogy melyik demográfiai csoport küzd a legjobban: a 25-34 évesek. Ezt a csoportot egyszerre több ellenszél is éri - növekvő munkanélküliség, drámaian megnövekedett diákhitel-visszafizetések, és a vártnál lassabb bérnövekedés. Ezek a fogyasztók hatalmas nyomás alatt vannak, és érződik is a visszafogottságuk - kevesebbet költenek, ritkábban járnak étterembe, elhalasztják a nagyobb vásárlásokat. A megszegett társadalmi szerződés Ezek az emberek nagyon konkrét ígéretekben hittek, amikor iskolába mentek. Azt várták, hogy nemcsak munkát kapnak majd a diplomájukkal, hanem olyan karrierpályára lépnek, ahol a fizetésük évről évre jobban nő, mint az infláció. Ez az alapvető "társadalmi szerződés" - ezért vállalod a diákhitelt, ezért ülsz le évekig tanulni, ezért áldozod fel a húszas éveid egy részét. De ez a szerződés most felbomlott. Nemcsak hogy nehezebb munkát találni az egyetem után, de az AI térnyerésével a karrierlétra is eltűnik - mire átmennél egy jobb pozícióba, ott már digitális alkalmazottak vannak. Két év múlva kétszer annyi digitális alkalmazott lesz, három év múlva megint kétszer annyi. És ez a folyamat soha nem áll meg, csak gyorsul. A társadalmi feszültség növekedése Jack egy ijesztő grafikont mutat be: az USA-ban a politikai merényletek és merényletkísérletek gyakorisága közeledik az 1800-as évek közepi szintekhez. És mi történt az 1800-as évek közepén? A polgárháború. A fiat valutából és az adósságalapú monetáris rendszerből eredő társadalmi megosztottság mértéke olyan szintet ért el, amilyet modern a korban még nem láttunk. Amikor az emberek elveszítik a hitüket abban, hogy kemény munkával és játékszabályok betartásával megépíthetik az életüket, akkor radikalizálódnak - és most pontosan ez zajlik. Jack beszél Zuhanni Marden győzelméről New Yorkban, aki Eric Adams után lett a város polgármestere - egy nyílt szocialista jelölt. És Jack figyelmeztetése világos: ha azt hiszed, hogy a szocializmus csak átmeneti jelenség New York Cityben, akkor tévedsz. Ez egy trend, ami végigfut majd az egész Egyesült Államokon. Ahogy egyre több fiatal, művelt, intelligens ember válik kiábrándulttá, munkanélkülivé vagy alulfoglalkoztatottá, úgy nő a szocialista üzenetek népszerűsége. Jack nem lepődne meg, ha egy szocialista jelölt komoly szavazóbázist kapna már a következő elnökválasztáson. A 37 ezer milliárd dolláros kérdés Jack megértően magyarázza, hogy ez miért történik - nem azért, mert az emberek hisznek a szocializmusban, mint jó ötletben. Egyszerűen nem akarnak veszíteni. A fiatalok azt látják: megszülettek, arra bátorították őket, hogy vegyenek fel diákhitelt, hogy szerezzenek diplomát, munkát és bérnövekedést ígértek nekik. És most? Nincs munkájuk, vagy rosszabb munkát végeznek, mint amire készültek. Nem tudják visszafizetni az adósságaikat, nem tudnak házat venni, nem engedhetik meg maguknak, hogy családot alapítsanak. És mindez nem az ő hibájuk - minden szabályt betartottak, mindent úgy csináltak, ahogy kellett. Mégis vesztesként kezelik őket. És ezt nem fogadják el. Jack elmagyarázza az alapproblémát: van egy 37 ezer milliárd dolláros lyuk a nemzetgazdaság mérlegében. Ez nem csak egy szám a papíron - ez 37 ezer milliárd dollárnyi idő és energia, ami eltűnt, elpárolgott. Ne feledd, a pénz nem más, mint az időd és energiád absztrakt reprezentációja! Tehát valahol 37 ezer milliárd dollár értékű emberi munka, emberi életek, emberi jövő egyszerűen elpárolgott. És most valakinek fel kell vállalnia ezt a veszteséget - nem nyomtatott papírdarabokkal, hanem valódi idővel és energiával, valódi életszínvonal-csökkenéssel. A Bitcoin mint egyéni megoldás Jack magyarázata a Bitcoinról személyes és határozott. Ahogy ő fogalmaz: a Bitcoin egy módja annak, hogy azt mondja: "Nem tudom, ki fog veszíteni ebben a globális játszmában, de egy dolgot biztosan tudok - nem én leszek az." Ez nem arrogancia, hanem pragmatizmus. Jack nem tudja, hogy végül az ifjúság, vagy a Jamie Dimonok, vagy Kína, vagy Oroszország fogja-e megfizetni azt a 37 ezer milliárd dolláros számlát. Őszintén be is vallja, hogy ez nem az ő problémája - majd eldöntik egymás között. De egy dolgot garantál: Jack Mallers nem fog veszíteni. És honnan ez a magabiztosság? Mert Jacknek van bitcoinja, és a bitcoinja hidegtárcában van, kriptográfiával védve, és matematika által védve. Azt nem lehet nyomtatni. Nem lehet elkobozni. Nem lehet kivenni a kezéből. Az ő ideje és energiája, amit éveken át fektetett be, védett. És most jön a lényeg: nem számít, ki nyeri meg a következő választást. Nem számít, hogy Kínának tetszik-e Trump vámpolitikája vagy sem. Nem számít, hogy Jamie Diamond-nak vagy a nagybankoknak kell-e végül megfizetni a számlát. Jack nem kell, hogy tüntessen érte, nem kell, hogy meggyőzzön másokat, hogy értsék meg. Egyszerűen birtokolja a Bitcoint, és a Bitcoin szabályait emberek egy elosztott csoportja tartatja be világszerte, akik mind egy igazságos, transzparens rendszert akarnak. A Bitcoin Standard vizualizálva Jack bemutat egy fordított grafikont, ami a Bitcoin Standardot vizualizálja. A kék vonal a hamis fiat világ - a részvénypiac, a dollár alapú megtakarítási számla, ami tömegeket csapott be azzal az ígérettel, hogy a jövőjükre tesznek félre. Aztán amikor eljön az idő, hogy házat vegyenek, rájönnek, hogy nem engedhetik meg maguknak. A narancssárga vonal egy Bitcoiner élete - aki kilép ebből a rendszerből, gyerekeket nemz, és számára az ingatlan, az oktatás, a család megteremtése egyre megfizethetőbbé válik. Amikor a narancssárga vonalon élsz, az élet egyre olcsóbb lesz. Amikor a kék vonalon élsz, az élet egyre drágább lesz. A fehér vonal pedig a bitcoinerek hangulatát mutatja - és ez drámaian más képet fest. Amióta a Bitcoin 2009-ben elindult, a világ folyamatosan jobb lett a bitcoinerek számára. Nagyobb lett, boldogabb lett, egészségesebb lett. Jack saját példáját hozza: amióta bitcoiner lett, egészségesebb lett, tanultabb lett, beleszeretett valakibe, tervezi, hogy rengeteg gyereke lesz, sikeres vállalkozásokat indított, és képes volt valódi megtakarításokat felhalmozni a jövőjére. A társadalom nettó termelőjévé vált ahelyett, hogy folyamatosan csak a túlélésért küzdene. Jack szerint ez a fiat világ becsap téged. A föld alatt van az igazság. Trump büszkén állítja, hogy a tőzsde történelmi csúcson van - de ha megfordítod a grafikont és a valóságban méred, látod, hogy ez hazugság. Ez az, ami bitcoinerré válás: kilépni a kék vonalból, felszállni a narancssárga vonalra, és egy olyan rendszerre váltani, ami nem ígér mást, csak amit matematikailag garantálni tud. Bitcoin és AI: a művészeti reneszánsz lehetősége Jack egy jövőbeli beszédének ötletét osztja meg: azt gondolja, hogy a Bitcoin és az AI kombinációja művészeti reneszánszt fog kiváltani. De hogyan? A fiat világban nem elég csak orvosnak, könyvelőnek vagy ügyvédnek lenni. Szakértőnek kell lenned a központi banki politikában, a különböző részvényekben, a vételi opciókban is - mert különben nem tudsz lépést tartani az inflációval. Tehát csak fele olyan produktív leszel a szakmádban, amilyen lehetnél, mert a fele idődet azzal töltöd, hogy spekulálsz és jó befektetési lehetőségeket keresel. És művészet? Arróll ne is álmodj, mert az sem tartja a lépést az inflációval. Szóval mondjuk egy kiégett könyvelő leszel, aki utálja a munkáját, és ugyanannyi időt tölt a kereskedési alkalmazásában, mint a munkával. Ez tönkreteszi a társadalmat. Most kombináld ezt az AI-al: az AI elvégezheti az adóbevallásunkat, megírhatja a jogi dokumentumainkat, leolvashatja a vérképünk részletes eredményeit. Az emberi tehetség és kreativitás pazarlása, ha pl. szimplán könyvelőnek mész. És ha a Bitcoin lenne a pénz - egy valódi, kemény, fair, méltányos pénz, amin virágzó társadalmat lehet építeni? Akkor nem kellene az időd több mint felét azzal töltened, hogy kereskedsz és spekulálsz a túlélésért. Akkor eljönne egy művészeti reneszánsz, ahol az emberek újra művészeti tevékenységet is folytathatnának, és kreativitással foglalkozhatnának. Amikor Bitcoint birtokolsz, profitálsz az emberi innovációból - a dolgok ára bitcoinban mérve csökken. Dollár birtoklása esetén nem profitálsz a körülötted lévő társaid által létrehozott innovációkból. Ez az alapvető különbség. Strike termékfrissítések: új termékek és szolgáltatások Jack bemutatja a Strike ambiciózus terveit az elkövetkező hónapokra. Terjesztik a Bitcoin-fedezetű hitelezési szolgáltatásukat az egész USA-ban, beleértve Texast, Kaliforniát és New Yorkot, és folyamatosan csökkentik a minimális kölcsönösszegeket, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék. A cél a globális skálázás - hogy a világ bármely pontján élő ember kölcsönözhessen Bitcoinja ellenében. A legnagyobb újítás a Bitcoin Line of Credit lesz - az első teljesen szabályozott, megfelelő Bitcoin hitelkeret az Egyesült Államokban. Ez nem egy újabb "DeFi" protokoll szabályozatlan környezetben, hanem egy banki partnerrel együttműködve épített, szabályozott termék. A lényeg, hogy ez fizetési módszerként fog működni: amikor Lightning fizetést indítasz, számlát fizetsz, vagy Bitcoint veszel, választhatsz, hogy a készpénzedből, az összekapcsolt bankszámládból, vagy ebből a hitelkeretedből fizetsz. Jack lelkesen meséli, hogy ő maga összekapcsolja majd az összes számláját - amikor fizetnie kell a hitelkártyáját, a lakásközösségi díjat vagy bármilyen más számláját, az automatikusan a hitelkeretéből fog levonódni a Bitcoinja ellenében. A Strike Yield 5-8% hozamot kínál majd a készpénz egyenlegre, Bitcoin-alapon. Ez azért lehetséges, mert a Strike az egyik legnagyobb Bitcoin-fedezetű hitelező a világon - gyakorlatilag a másik oldalon lévő kölcsönvevők fizetnek kamatot, és ezt a kamatot továbbítják azoknak, akik készpénzzel finanszírozzák ezeket a kölcsönöket. Ez egy túlbiztosított konstrukció, ami azt jelenti, hogy a kölcsönök mögött mindig jóval több Bitcoin van fedezetként, mint amennyit kiadtak - tehát rendkívül alacsony kockázatú. A Strike Card lenne az első valóban Bitcoin-fedezetű hitelkártya. Ez lehetővé tenné, hogy a Bitcoin-odon élj, a hitelkereteden élj, és ne csak számlafizetésre használd, hanem valóban költhess vele a mindennapi életben. Jack azt kéri a követőitől, hogy osszák meg a véleményüket: valóban használnák-e ezt a kártyát, vagy inkább maradnának a jelenlegi American Express vagy más kártyájuknál? A visszajelzések alapján döntik majd el, hogy érdemes-e befektetni a fejlesztésbe. És végül, 2026-ban lehetővé teszik majd a kedvezményezett hozzáadását a Strike számlákhoz - bár Jack elismeri, hogy van néhány jogi akadály, amit még le kell küzdeniük. A Lava ügy: az iparág integritásának védelme Jack ezután rátér egy kellemetlen témára: a Lava ügyre. Sokan kérdezték, miért beszélt Jack kritikusan a Lava-ról az X-en, és egyesek azt gyanították, hogy versengés vagy féltékenység áll a háttérben. Jack határozottan tisztázza: semmi köze versengéshez. A Lava bejelentette, hogy 200 millió dollárt "gyűjtött", de ez valójában adósságfinanszírozás kölcsönök finanszírozására, nem befektetés a cégbe. Ha a Strike ugyanígy kommunikálna, akkor milliárdokat "gyűjtöttek" volna - a Strike volumene idén meghaladja a 10 milliárd dollárt. Szóval Jack semmiképp nem féltékeny egy startupra. Jack aggályai konkrétak és súlyosak: a Lava azt állította, hogy 100 millió dollár értékű új kölcsönt bocsátott ki két nap alatt. De az on-chain adatok azt mutatják, hogy a cég életében összesen soha nem kapott több mint 50 millió dollár fedezetet. 50%-os LTV (loan-to-value) arány mellett ez maximum 25 millió dollár kibocsátott kölcsönt jelenthet, de reálisan valószínűleg csak 10-20 milliót. Akkor honnan jön az a 100 millió? Az önrendelkező (non-custodial) státuszról letétire (custodial) váltottak anélkül, hogy egyeztettek volna az ügyfelekkel, és úgy tűnik, feltételezik, hogy nincs jogi kötelezettségük. És a New York-i megfelelőség kérdése is felmerül - New York államnak nagyon szigorú szabályai vannak, és ha nem tartod be őket, le tudják zárni az egész cégedet. Jack konkrét kérdéseket tesz fel: hogyan mentetek át önrendelkezésrőé letéti státuszra? Milyen pénzügyi engedélyeitek vannak? És hogyan csináltatok 100 millió dollár értékű kölcsönt, ha csak 50 millió dollár fedezetetek volt összesen a cég teljes életciklusa alatt? Jack szerint ezek alapvető, egyszerű kérdések, amikre azonnal választ kellene tudni adni. De ehelyett a Lava csapata rengeteg időt tölt a termékük promótálására és más szereplők bírálatára, miközben ezekre a kérdésekre nem válaszolnak. Jack egyértelművé teszi: ha valahogy a Lava talált egy módot arra, hogy mindannyian letéti státuszban működhessünk szabályozás nélkül, az valóban nagyszerű lenne. A Cash App és a Strike örömmel fogadná ezt az innovációt. De egyik piaci szereplő sem gondolja, hogy ez valódi innováció - egyszerűen nem tudják, mi történik a háttérben. És ezért kérdéseket tesznek fel. Jack záró gondolata erőteljes: feladatunk, hogy távol tartsuk a Sam Bankman-Fried-szerű karaktereket ettől a tértől. Ha mi nem tesszük meg, senki nem fogja - nincs olyan irányító testület, akit azért fizetnének, hogy felügyeljen. Mi, az iparág szereplői vagyunk a páncél, ami védi a Bitcoin ökoszisztémát. Záró gondolatok: Jack bullish álláspontja A Bitcoin éppen 106 040 dolláron áll, körülbelül 15%-kal az október 6-i történelmi csúcs alatt. Jack bullish skáláján 1-10-ig, ahol a 10 olyan, mint a Bitcoin 2017 decemberében, most 3-4-es szinten van. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy bearish lenne - csak azt jelenti, hogy a dolgok sokkal vadabbá fognak válni, mielőtt az igazi csúcsra érnénk. Jack központi tézise egyszerű és erőteljes: a 100 000 dollár az új padló. Amit az emberek nem fognak fel, az az, hogy ami még egy évvel ezelőtt történelmi csúcs volt, az most már a legalacsonyabb szint, amire a Bitcoin visszaesik a likviditási válság kellős közepén. És Jack szerint reális, hogy a Bitcoin 500 000 dollárra is eljuthat ebben a ciklusban. Miért ennyire bikás? Mert a Bitcoin az egyetlen szabad piac, ami maradt a világon. Nem lehet csalni vele, nem lehet manipulálni. A Bitcoin az igazság gépezete - megmutatja a valóságot, nem pedig a kormányok és központi bankok által eltorzított verziót. A pénzügyi rendszer összes csöve törött, és Jack részletesen bemutatta, hogy ez nem vélemény, hanem tény. Matematikailag törvényszerű a pénznyomtatás - nincs más út. A politikusoknak újra kell választatniuk magukat, és ehhez stimulusokra van szükség. A Bitcoin mindezeket a jeleket már most érzékeli és reagál rájuk. A fiatal generáció válsága drámai: 41% alulfoglalkoztatott, történelmi leépítési számok, amelyek túlszárnyalják mind a 2008-as válságot, mind a 2020-ast. A fogyasztói bizalom 25 éves mélyponton van. És ha aranyban vagy Bitcoinban méred a világot, akkor látod, hogy ez a generáció valódi válságon megy keresztül. Ez radikalizációhoz vezet - lásd Zuhanni Marden győzelmét New Yorkban. Jack megoldása személyes és világos: Bitcoin. Nem tudja, ki fog veszíteni ebben a globális játszmában, de egy dolgot biztosan tud - nem ő lesz az. Ideje és energiája kriptográfiával van védve. Kilépett a rendszerből. És a Bitcoin Standard világában, ahol élni akar, az élet fokozatosan olcsóbbá válik, nem pedig drágábbá - pont az ellenkezője annak, amit a fiat rendszer produkál. Jack továbbra is építi a Strike-ot és a Twenty One-t (melyről nem sokat mondhat, de jól halad az engedélyezési folyamata), hogy a Bitcoint a hagyományos pénzügybe vigye, és valódi, használható eszközöket adjon az emberek kezébe, amelyekkel megvédhetik magukat ebben a rendszerben. És mint mondja: ez nem a végállomás, hanem csak a kezdet. https://www.youtube.com/live/D5MLR4Pmr-E

A Twitter felvásárlásának harmadik évfordulója alkalmából Elon Musk vendégként csatlakozott az All-In podcasthoz, ahol mélyreható beszélgetés alakult ki a platform fejlődéséről, a mesterséges intelligencia jövőjéről, az önvezető járművekről és az energiakérdésről. X (TWITTER) PLATFORM: HÁROM ÉV ALATT ELÉRT EREDMÉNYEK A szólásszabadság visszaállítása Musk három évvel ezelőtt, Halloween idején vette át a Twittert azzal a céllal, hogy megállítsa a "woke elmevírus" terjedését és visszaállítsa az igazság létezését a platformon. A felvásárlás óta jelentős eredményeket értek el a szólásszabadság terén. Közösségi jegyzeteket (Community Notes) vezettek be, és integrálták a Grok mesterséges intelligenciát, amely bármely bejegyzésről képes elemzést készíteni. Az All-In podcast résztvevői külön kiemelték és méltatták Elon Musk erőfeszítéseit a szólásszabadság megvédéséért, és hangsúlyozták, hogy ez a Twitter felvásárlásának legfontosabb öröksége. David Sacks különösen részletesen foglalkozott ezzel a témával. Három évvel ezelőtt olyan jelentős személyiségeket tiltottak ki a platformról, mint Donald Trump elnök, Jordan Peterson, Jay Bhattacharya és Andrew Tate. Elon visszaállította ezeket a fiókokat, "kiszabadítva a szólásszabadság rossz fiúit". Az explicit tiltásokon túl egy kiterjedt árnyékeltiltási (shadowbanning) rendszer működött, amelyet a platform vezetői évekig tagadtak, még eskü alatt is. A Twitter kifejlett eszközkészletet hozott létre erre a célra, jelölőnégyzetekkel ellátott rendszerekkel a fiókok láthatóságának csökkentésére. A dominóhatás: más platformok is változtattak Kritikus fontosságú hatás: miután a Twitter kilépett a cenzúra karteljéből, a többi közösségi média platformnak is mérsékelnie kellett a saját cenzúrázási gyakorlatát. Hirtelen nyilvánvalóvá vált, hogy mit csinálnak a többi platformon is, így kénytelenek voltak változtatni. Elon szerint talán némi elismerést is érdemelnek azért, hogy úgy érezték, most már van "légvédelmi fedezet" ahhoz, hogy jobban hajoljanak a szólásszabadság irányába. A többi közösségi média vállalatnál továbbra is sok árnyékeltiltás és manipuláció folyik, de már jóval kevesebb, mint korábban. Kormányzati beavatkozás feltárása Elon példa nélküli módon nyilvánosságra hozta a Twitter-fájlokat, teljes hozzáférést adva újságíróknak a platform belső e-mailjeihez, anélkül, hogy a vállukon ülve felügyelné őket. Kiderült, hogy az FBI 80 ügynökkel dolgozott a platformmal, akik tartalom-eltávolítási kéréseket nyújtottak be, és aktívan részt vettek a tiltásokban és a cenzúrázásban. Az amerikai Képviselőház meghallgatásokat tartott az ügyben, és sok minden nyilvános jegyzőkönyvvé vált. A Twitter-fájlok valóban a Twitter valós fájljai voltak – belső e-mailek és Slack-üzenetek, amelyek egyértelműen megerősítették ezeket a gyakorlatokat. Egyesek a baloldalon még mindig úgy gondolják, hogy ez kitaláció, holott ezek egyszerűen a Twitter belső dokumentumai. Jelenlegi szabályzat A platform jelenlegi szabályzata egyszerű: minden országban betartják a helyi törvényeket. Ha egy ország nem rendelkezik szólásszabadsági törvényekkel, akkor sem erőltethetik rájuk a szólásszabadságot, mert akkor blokkolnák a platformot az adott országban. Különösen problémás helyzetbe kerültek Brazíliában, ahol egy bíró egyenesen törvénysértésre utasította őket, ráadásul némaparancsot is kiadott, vagyis nem beszélhettek arról, ami történik. A platformot egy időre teljesen letiltották Brazíliában. A cenzúra egyre növekvő kategóriái David Sacks hangsúlyozta, hogy az emberek elfelejtik, milyen rossz volt a helyzet három évvel ezelőtt. A cenzúra nem csak a COVID-ról szólt. A "tartalommoderálás" – ami az orwelli eufemizmusok egy másik példája a cenzúrázásra – egyre több kategóriára terjedt ki: nemekre, sőt még az éghajlatváltozásra is. A gyűlöletbeszéd definíciója folyamatosan bővült. Egyre több embert tiltottak ki vagy shadowbannoltak, és egyre több dologról nem lehetett beszélni. Ez a cenzúra vágtatva erősödött, és folytatódott volna, ha Elon nem dönt a Twitter megvásárlásáról és megnyitásáról. AZ ALGORITMUS FEJLŐDÉSE ÉS A GROK INTEGRÁCIÓ Technikai kihívások A régi Twitter-heurisztikák fokozatos törlése során kiderült, hogy az egyik hiba kompenzálta a másikat. Amikor az egyik oldali hibát javították, a másik probléma hirtelen láthatóvá vált – mint amikor egy bonyolult gépezetből kihúznak egy apró fapálcikát, és az egész összeomlik. Az algoritmus túlságosan erősen reagált a felhasználói interakciókra. Ha valaki kedvencnek jelölt vagy válaszolt egy bejegyzésre, azonnal hatalmas mennyiségű hasonló tartalmat zúdított rá a rendszer. Olyan volt, mintha megkóstoltál volna valamit, és a rendszer azonnal három teli tányérral kényszerítene, háromszoros adagot tömne beléd. A Grok szerepe A Grok naponta 100 millió bejegyzést olvas el a platformon (csak angolul, más nyelveken még többet). A rendszer kezdetben a legnépszerűbb 10 millió bejegyzést dolgozza fel, majd később az egész 100 milliót. Ez a feladat körülbelül 50 ezer H100 GPU-t igényel – ez olyan munka, amit emberek soha nem tudnának elvégezni. Szemantikus keresést vezetnek be, ahol egyszerű, természetes nyelvű kérdésekkel lehet keresni, és a rendszer minden releváns tartalmat megtalál – legyen az szöveg, kép vagy videó. Bármely bejegyzés mellett ott van a Grok ikon – egyetlen kattintással elemzést kérhet bárki, és a rendszer végigkutatja az internetet, hogy pontos választ adjon. Tovább is lehet menni a nyúlüregben, és bármennyi további kutatást és alapos vizsgálatot lehet kérni. Musk szerint ez az X célja: a legjobb igazságforrás lenni a bolygón, messze a legjobb. Olyan hely, ahol minden nézőpontot meghallgatsz, de ezeket a nézeteket korrigálják az emberi szerkesztők közösségi jegyzetekkel, valamint a Grok elemzésével. GROKIPEDIA: A WIKIPÉDIA ALTERNATÍVÁJA Hogyan készült? A Grok legújabb verzióját "maximálisan igazságkereső" módon képezték ki, kiváló kritikai gondolkodási képességgel. A rendszer képes bármely érvet axiómaelemeire bontani, értékelni azok valószínű igazságtartalmát, ellenőrizni, hogy nem ellentmondásosak-e, és megállapítani, hogy a következtetés logikusan következik-e az axiómákból. A Grokot alapvetően rengeteg kritikai gondolkodásra képezték ki, amíg igazán jó lett ebben. Ezt követően a Grok átnézte a Wikipedia legnépszerűbb egymillió cikkét, és módosította, kiegészítette vagy törölte a tartalmat. A rendszer az egész nyilvánosan elérhető internetet átkutatta, kijavította a hibákat, és jelentősen több kontextust is hozzáadott. Miért jobb a Wikipédiánál? A propaganda lényege gyakran az, hogy technikailag igaz tényeket állítanak, de ezek nem reprezentálják megfelelően a teljes képet egy személyről vagy eseményről. A Grokipedia ennél sokkal átfogóbb és pontosabb leírásokat nyújt. A Wikipedia problémája, hogy gyakran azok az emberek szerkesztik, akiket valaki kirúgott, vagy akikkel üzleti vitában állt. Az oldal lassan azzá a hellyé válik, ahol mindenki, aki gyűlöl valakit, elhelyezi a saját verzióját az eseményekről. Ráadásul mindez 50 fő névtelen szerkesztő döntésétől függ, akik eldöntik, mi kerülhet fel és mi nem. A podcast résztvevői is beszámoltak arról, hogy a Grokipedia-cikkek ötször-hatszor hosszabbak voltak az ő életrajzuknál, sokkal reprezentatívabbak, és a hangsúlyok is pontosabbak voltak. Ez még csak a 0.1-es verzió – a készítők szerint a végleges 1.0-s változat tízszer jobb lesz. A Grokipedia nem csupán egy kicsit jobb a Wikipédiánál, hanem százszor jobb lesz. Nemcsak pontosabb és átfogóbb, hanem képeket és videókat is fog tartalmazni, amelyeket a Grok Imagine hoz létre a szöveg alapján – magyarázó videókat bármilyen témáról. Bármely részletet ki lehet emelni, és a Grokot azonnal meg lehet kérdezni róla. A Grokipedia vírusszerűen terjedt el az indulás után, és Elon biztos abban, hogy nagyon jól fog teljesíteni, mert alapvetően jobb termék, mint a Wikipedia – jobb információforrás. Hogyan versenyezhet a Google-lal? Kezdetben, amikor beírtad a Google-be, hogy "Grokipedia", a rendszer megkérdezte: "Wikipédiára gondoltál?" – és egyáltalán nem hozta fel a találatok között. Musk SMS-t küldött Sundar Pichai-nak a Google-től, és azóta már jobban működik. A Grokipedia akkor fog természetes módon emelkedni a Google rangsorában, ha az emberek sokat megosztják, más weboldalak hivatkoznak rá, a közösségi médiában posztolnak róla, és amikor keresési eredményekben megjelenik, az emberek rákattintanak. Ha elolvasol egy Grokipedia-cikket egy olyan témáról vagy személyről, amiről/akiről sokat tudsz, és látod, hogy "wow, ez sokkal jobb, mint a Wikipedia" – átfogóbb, pontosabb, semleges a torzított helyett –, akkor tovább fogod küldeni ezeket a linkeket, mondván: "Ez valójában a jobb forrás." OPENAI PER ÉS A NYÍLT FORRÁSKÓD ÁRULÁSA Az eredeti cél és a teljes 180 fokos fordulat Az OpenAI-t eredetileg kifejezetten nyílt forráskódú nonprofit szervezetként hozták létre – ez pontosan így szerepelt az alapító dokumentumokban. A dokumentumok explicit módon kimondták, hogy egyetlen tisztviselő vagy alapító tag sem részesülhet pénzügyi haszonból. A Wayback Machine segítségével bárki ellenőrizheti, hogy az OpenAI weboldala végig "open source nonprofit" (nyílt forráskódú nonprofit) feliratot viselte, egészen addig, amíg világossá nem vált, hogy óriási pénzeket lehet keresni vele. Ekkor hirtelen kezdték átértelmezni a nevet, próbálva az "open" (nyílt) jelentését "mindenki számára nyitott"-ra változtatni, holott mindig is nyílt forráskódot jelentett. Ma az OpenAI teljesen zárt forráskódú és maximális profitra törekszik. Musk szerint a cégnek át kellene neveznie magát "ClosedAI for Maximum Profit"-ra (Zárt MI a Maximális Profitért). A forráskód olyan szorosan védett, mint a Fort Knox aranytartaléka, és olyan mohón rohannak a bevételek után, mint az éhes farkasok a vacsora-büféhez. Elon Musk szerepe és a per Elon találta ki az ötletet, elnevezte a céget, biztosította az A, B és C finanszírozási körök teljes pénzösszegét, toborozta a kulcsfontosságú személyzetet, és megosztotta velük minden tudását. Ha ez kereskedelmi vállalat lett volna, valószínűleg a cég felét birtokolná – körülbelül 50 millió dolláros kezdeti befektetés egy startupba tipikusan legalább 50%-os tulajdonrészt jelentene. A per várhatóan februárban vagy márciusban kerül esküdtszék elé. Elon szerint hegynyit bizonyíték van arra, hogy az OpenAI teljesen megszegte az alapító dokumentumokban foglaltakat. Az irónia csúcsa Ironikus módon a legjobb nyílt forráskódú modellek jelenleg Kínából érkeznek. A Grok 2.5 nyílt forráskódú modellje is kiváló, és az XAI folyamatosan nyílt forráskódúvá teszi a modelljeit. Az OpenAI állítólagos "nyílt forráskódú" modelljei valójában nem működnek – fügefalevelek, amelyeket senki sem használ a gyakorlatban. Próbáld meg használni az OpenAI legújabb állítólagos nyílt forráskódú modelljeit – nem működnek. Nem ismersz senkit, aki futtatná az OpenAI nyílt forráskódú modelljeit, ugye? Pontosan. TESLA ÉS AZ ÖNVEZETŐ JÖVŐ Minden Tesla már most robotaxi képes Fontos megérteni: minden egyes Tesla, amit most gyártanak, képes önvezető taxiként működni. A különbség csak a megjelenésben van – a Model 3 és Model Y jól néz ki, de nem akarták, hogy a kamerák kilógjanak belőle, ezért diszkréten helyezték el őket. Az előre néző kamerák a visszapillantó tükör mögött vannak, az oldalsó kamerák a külső tükör ismétlőiben, a hátsó kamera a rendszámtábla felett, az átlós kamerák pedig a B-oszlopokban. Mindegyik autóban fejlett MI-számítógép, fejlett MI-szoftver és megfelelően elhelyezett kamerák vannak – csak nem tűnnek fel. Nem akarták, hogy szemölcsökként kiálljanak a karosszériából. Minden gyártott autó hiperintelligens, a kamerák a megfelelő helyeken vannak, csak normálisan néznek ki. A Cybercab A Cybercab egy dedikált termék kormánykerék és pedálok nélkül – ezek úgyis feleslegesek lesznek az önvezető világban. A gyártás 2025 második negyedévében indul, és idővel milliós mennyiségben fogják előállítani. Elon szerint az emberek azt hiszik, hogy vezetni akarnak, de valójában nem. Senki sem gondolta még soha egy Uberben vagy egytaxiban ülve, hogy "tudod mit, bárcsak leállhatnék a telefonozással, hogy átvehessem a vezetést ettől a sofőrtől, és magam vezethetnék". Hányszor gondoltad már ezt magadban? Nulla alkalommal. A podcast egyik résztvevője kitartott amellett, hogy ő vásárolna két Cybercabot kormánykerékkel, mert gyönyörű az autó – tökéletes lenne Model 2-ként is. Hatalmas mozgalom alakult ki az interneten, hogy tegyenek bele kormánykereket. Elon azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ez felesleges. 25%-os szavazati jog Elon 25%-os szavazati jogot kért a Teslában, hogy ne lehessen politikai okokból kirúgni – az ISS és Glass Lewis szerinte „corporate ISIS”, mert a részvényesek érdeke ellenében működnek. „Ha nincs meg ez a kontroll, nem építek humanoid robotokat a Teslánál. Ha kirúgnak, az Optimus teljes értéke – a világ legnagyobb potenciális AI-cége – egy másik vállalatnál landol, és a Tesla marad hoppon, én pedig nem dolgozom ingyen másnak.” – mondta. „A 25% nem túl sok, ha esetleg megbolondulnék, a többi 75% még mindig megakadályozhat.” Tanulságok az austini tesztekből Az elmúlt három-négy hónapban viszonylag simán működött a robotaxi rendszer Austinban. A legnagyobb tanulságok a flottakezeléssel kapcsolatosak: meg kellett írni az Uberhez hasonló ride-hailing szoftvert, csak éppen robotautók hívásához. Gyakorlati kihívások: biztosítani kell, hogy ne menjenek egyszerre ugyanahhoz a töltőállomáshoz vagy ugyanarra a kereszteződésre az autók. Meg kell oldani, hogy csúcsidőben és csendes időszakokban mit csináljanak – körözzenek-e a környéken, vagy keressenek parkolóhelyet? Figyelni kell a kopott útjelzésekre – például egy fogyatékosoknak fenntartott parkolóhely felirata kifakult, az autó azt gondolja "ó, szabad parkolóhely!", beáll, és büntetést kap. Szűk parkolóhelyeknél az autó azt gondolja "be tudok férni, képes vagyok rá", de ha csak 7-8 centiméter van mindkét oldalon, akkor senki sem tud kiszállni. Minden város, minden repülőtér különböző szabályozással rendelkezik, eltérő szintű aprólékossággal. San Jose repülőtéren például a robotautónak távoli hívást kell kezdeményeznie a repülőtér szervereinek, hogy automatikusan kifizesse az ötdolláros díjat minden egyes lerakáskor – a robotautónak fel kell hívnia a repülőtér szervereit és megmondania: "Most éppen valakit teszek le a repülőtéren, terheljétek meg a hitelkártyát öttel." Rengeteg ilyen apró furcsa dolog van, de egyben vicces is – a robotautó hív egy szervert, hogy fizessen. 2025 vége előtt várhatóan már biztonsági felügyelő nélkül fognak autók közlekedni Austinban – valószínűleg decemberben. Az év végéig körülbelül ezer autó vagy több lesz a San Francisco-öböl térségében, és 500 vagy több az austini régióban. Hamarosan rendkívül normálissá válik majd, hogy autók közlekednek anélkül, hogy bárki lenne bennük. A biztonsági kérdés Musk rendkívül óvatos a biztonsággal kapcsolatban. Egyetlen baleset is világszerte címlapokon lenne, különösen ha Tesláról van szó – sokkal keményebben bírálnák, mint például a Waymo-t. Nem mindenki a sajtóban az ő barátja – ez talán már feltűnt. Ezért jelenleg biztonsági felügyelő ül minden autóban, aki valójában semmit nem csinál, csak figyel. Sokan bírálták Elont ezért, de ez egyértelműen a helyes döntés. Nincs szégyen a biztonsági felügyelet játékban – különösen az Uber és a Cruise korábbi súlyos balesetei után. BILL GATES FORDULATA ÉS AZ ENERGIAKÉRDÉS Bill Gates meglepő klímafordulata Bill Gates nemrég egy emlékezetes feljegyzést tett közzé, amely felkavarta az állóvizet. Lényegében 180 fokos fordulatot vett a klímakérdésben, és azt sugallta, hogy talán nem kellene ezt a legfontosabb prioritásként kezelni. A podcast résztvevői tréfásan megjegyezték: "A klíma meleggé vált" – vagyis a klímavédelem "woke-ká" vált, és most már túl van rajta? Vajon azért, mert adatközpontot kell építenie Sam Altmannek az Azure-ön? Nem világos, miért változtatott álláspontot. Elon személyes élménye Gatessel Elon megosztott egy meglepő történetet Gates tudományos ismereteiről. Gates meglátogatta a Tesla austini gigagyárát, és azt mondta Elonnak, hogy lehetetlen nagy hatótávolságú elektromos kamionokat gyártani. Elon válasza: "De nekünk vannak ilyenjeink. Vezetheted őket. A Pepsi pont most használja őket." Gates: "Nem, nem, ez nem működik." Elon köpni-nyelni nem tudott, majd megpróbálta pontosítani: "Akkor biztos a wattóra/kilogramm akkumulátor-energiasűrűséggel nem értesz egyet. Úgy gondolod, talán nem tudjuk elérni az akkumulátor energiasűrűségét, vagy a wattóra/mérföld a kamionnál túl magas, és amikor ezt a két számot kombinálod, a hatótávolság alacsony. Szóval melyik számot gondolod, hogy rosszul tudjuk, és szerinted mi a helyes szám?" Gates egyetlen számot sem tudott. Elon: "Akkor nem tűnik-e korainak azt a következtetést levonni, hogy a hosszú hatótávolságú kamion nem működhet, ha nem ismered sem az akkumulátor energiasűrűségét, sem a kamion-alváz energiahatékonyságát?" Ez különösen meglepő valakitől, aki az egyik legnagyobb technológiai vállalatot alapította a világon, és akiről az ember azt hinné, hogy nagyon erős a természettudományokban. De Elon személyes beszélgetései alapján Gates valójában nem erős a természettudományokban. A valóság középúton van Az éghajlatváltozás két szélsősége – a teljes tagadás ("egyáltalán nem létezik") és a szélsőséges riogatás ("Rio 5 éven belül víz alatt lesz") – egyaránt téves. Egyikük sem igaz. A valóság az, hogy a CO2-koncentráció az atmoszférában objektíven mérhető. Bárki vásárolhat egy 50 dolláros CO2-mérőt az Amazonról, és saját maga megmérheti. A koncentráció évente 2-3 ppm-mel (parts per million – milliomodrész) emelkedik. Ha továbbra is milliárd, majd végül billió tonna szenet szállítunk a föld mélyéből a felszínre (légkörbe és óceánokba), akkor meg fogjuk változtatni az atmoszféra és az óceánok kémiai összetételét. Egyszerűen meg fogod változtatni. Ez fizikai tény. Elon becslése: legalább 50 évünk van, mielőtt ez komoly probléma lenne. Nem gondolja, hogy van 500 évünk, de valószínűleg van 50 évünk. Tehát ha a helyes nagyságrendet akarjuk megtalálni, az éghajlatváltozás miatti aggodalom szintje 50 év nagyságrendjében van. Egyértelműen nem 5 év, és valószínűleg nem is 500. A helyes megközelítés Elon szerint a helyes lépés valójában az ésszerű lépés: hajlani a fenntartható energia irányába, hajlani a napenergia és a napelem-akkumulátor jövő irányába, és általában olyan szabályokat felállítani a rendszerben, amelyek ebbe az irányba mutatnak. Nem kellenek hatalmas támogatások, de akkor az olaj- és gáziparnak sem kellene hatalmas támogatásokat kapnia. Az olaj- és gázipar óriási adókedvezményeket élvez, amelyeket még támogatásnak sem tekintenek, mert ezek a dolgok sok esetben 80 éve léteznek. De ha egy iparágnak speciális adófeltételei vannak, amelyek más iparágaknak nincsenek, Elon azt támogatásnak nevezi. Nyilván az is. De olyan régóta élvezik őket az olaj- és gáziparban, hogy már nem is gondolnak rájuk, mint támogatásra. A helyes cselekvési mód természetesen az lenne, hogy minden iparágból eltávolítják a támogatásokat. De a politikai valóság az, hogy az olaj-, gáz- és szénipar nagyon erős a republikánus pártban, míg a demokrata pártban nem. Így nem fogjuk látni egyetlen apró támogatás eltávolítását sem az olaj-, gáz- és széniparból. Sőt, az utóbbi nagy törvénycsomagban néhány új támogatást is kaptak, és közben a fenntartható energiát támogató ösztönzők hatalmas számát távolították el – bár Elon szerint egyébként néhány ösztönző túlzásba vitte. A NAP ELKÉPESZTŐ EREJE Az alapvető tények A Nap a Naprendszer tömegének 99,8%-át teszi ki. A Jupiter kb. 0,1%, minden más pedig a maradék 0,1%-ban van – a Föld még ennél is sokkal kevesebb. Ha elégetné az egész Naprendszer összes tömegét, a Nap által termelt teljes energia még mindig 100%-ra kerekítene. Még ha két újabb Jupitert is idevarázsolt valahonnan és elégetné őket, a Nap energiatermelése még mindig 100%-ra kerekítene. Akár teleportálhatnál két további Jupitert a Naprendszerünkbe valahonnan máshonnan, elégetve őket, és a Nap még mindig 100%-ra kerekítene. Amíg 99,6%-on vagy, addig 100%-ra kerekítesz. Talán ez ad némi perspektívát arról, miért számít tényleg a napenergia. A Kardashev-skála Amint nagyobb léptékben kezdünk gondolkodni, mint egy Kardashev-skála civilizációknál, nagyon-nagyon nyilvánvalóvá válik. Egyébként Elon nem mond semmi újat – bárki, aki fizikát tanult, már nagyon régóta tudja ezt. Azt hiszi, egy orosz fizikus az 1960-as években kitalálta ezt az ötletet, mint a civilizációk osztályozásának módját. Kardashev 1. szint: a bolygód energiájának nagy részét hasznosítod. Kardashev 2. szint: a csillagod energiájának nagy részét hasznosítod. Kardashev 3. szint: a galaxisod energiájának nagy részét hasznosítod. Jelenleg optimista becslés szerint is csak a Kardashev 1. szint 1%-án vagy néhány százalékán tartunk. Amint a Kardashev 2. szintre lépsz, ahol a Nap erejéről beszélsz, akkor valójában azt mondod, hogy minden napenergia, és minden más csak zajban van. A Nap nagyjából egymilliárdszor vagy jóval több mint egymilliárdszor több energiát termel, mint amit a Föld összesen felhasznál. Fúziós reaktorok a Földön Sokan kérdezik: miért ne építenénk fúziós reaktorokat a Földön? Musk véleménye szerint ez valójában nem olyan nehéz probléma. Szeretné tisztázni: a véleménye a fúziós reaktorok létrehozásáról a Földön az, hogy ez valójában nem nehezen megoldható probléma. Ez egy kicsit nehéz – nem teljesen triviális, de ha egyszerűen felnagyítod a tokamak reaktort, annál nagyobbra, minél nagyobbra építed, annál kisebb lesz a probléma. Van egy felület/térfogat arány kérdés, ahol próbálsz egy nagyon forró magot fenntartani, miközben van egy fal, amely nem olvad meg. Hasonló probléma van a rakétamotoroknál is – szuperforró mag van a rakétamotorban, de nem akarod, hogy a rakétamotor kamrafala megolvadjon. Tehát van egy hőmérséklet-gradiens, ahol nagyon forró a közepén, és fokozatosan elég hideg lesz, amire elérsz a kerületet, a kamrafalakat a rakétamotorban, ahol az nem olvad meg, mert csökkentetted a hőmérsékletet, és van egy hőmérséklet-gradiensed. Tehát ha egyszerűen felnagyítod a tokamak fánk-reaktort és javítod a felület/térfogat arányt, az sokkal könnyebbé válik, és Musk véleménye szerint abszolút – bárki, aki megnézi a matematikát – csinálhatsz egy reaktort, amely több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. És minél nagyobbra építed, annál könnyebb. A végső határértékben van egy óriási, gravitációsan összezárt termonukleáris reaktorunk – a Nap. Amely nem igényel karbantartást és ingyenes. Miért kellene egy aprócska, alig észrevehető mini-Napot építenünk a Földön, amikor van egy óriási, ingyenes az égen? Ha az emberek szórakozni akarnak reaktorokkal, rendben, szórakozzanak reaktorokkal. De ez nem komoly vállalkozás a Naphoz képest – inkább csak egy szórakoztató tudományos projekt, hogy csinálj egy termonukleáris reaktort, de ez nem komoly törekvés a Naphoz képest. Napenergia a gyakorlatban Még a Földre érkező napenergia is – és csak nagyon kis töredékszázaléka éri el a Földet a Nap által termelt energiának – körülbelül egy gigawatt négyzetkilométerenként, vagy nagyjából 2,5 gigawatt négyzetmérföldenként. Ez sok. A kereskedelmi forgalomban kapható panelek körülbelül 25%-os, majdnem 26%-os hatékonyságúak. Ha 80%-os telepítési sűrűséget feltételezünk – sok helyen 80%-os telepítési sűrűséget lehet elérni –, akkor hatékonyan körülbelül 200 megawatt négyzetkilométerenként áll rendelkezésre. Ehhez akkumulátorokat kell párosítani a folyamatos energiaellátáshoz, bár éjszaka sokkal kevesebb energiát használunk, így valójában kevesebb akkumulátorra van szükség, mint gondolnánk. Egy durva, könnyen megjegyezhető szám: körülbelül egy gigawattóra négyzetkilométerenként naponta – ez nagyjából helytálló. Mi a Föld? Érdekes tények: ha tömegarány szerint nézzük, miből áll a Föld, a legtöbb ember nem tudná megmondani. Valójában vas. Musk szerint 32% vas, 30% oxigén, és minden más a maradék százalékban van. Alapvetően egy rozsdás golyóscsapágy vagyunk, rengeteg szilíciummal a felszínen homok formájában. A vas-foszfát lítium-ion cellák esetében: a vas rendkívül gyakori – a leggyakoribb elem a Földön, még a kéregben is. A foszfor is nagyon gyakori. Az anód szénből van, az is gyakori. A lítium szintén gyakori. A matematika egyszerű A Tesla elvégezte a matematikát és publikálta – bár senki sem nézte meg. A Tesla weboldalán van, és azt mutatja, hogy teljesen elláthatod energiával a Földet napelempanelekkel és akkumulátorokkal, és nincs hiány semmiből. Kína hatalmas előnye Kína hihetetlen munkát végez a napelem-gyártásban – tényleg elképesztő. Jelenleg körülbelül 1,5 terawatt éves napelemgyártási kapacitással rendelkeznek. Musk szerint ez óriási szám. Az Egyesült Államok átlagos éves energiafogyasztása csak fél terawatt. Gondolj bele egy pillanatra: Kína napelem-kibocsátási maximális kapacitása 1,5 terawatt évente. Az USA állandó energiafelhasználása fél terawatt. Természetesen redukálni kell – ha évente 1,5 terawatt napelemet gyártasz, azt akkumulátorokkal kell párosítani, figyelembe venni az éjszaka-nappal különbségeit, azt a tényt, hogy a napelem nem mindig közvetlenül a Napra mutat, ilyesmi. Tehát oszthatod nagyjából öttel, hogy megkapd az állandó kimenetet. De ez még mindig azt jelenti, hogy Kína képes olyan napelempaneleket gyártani, amelyeknek az állandó kimenete nagyjából kétharmada az egész USA gazdaságának minden forrásból származó kimenetének. Ez azt jelenti, hogy csak napenergiával Kína 18 hónap alatt elegendő napelemet tud gyártani az Egyesült Államok teljes villamosenergia-ellátásához. Ironikus módon a legjobb nyílt forráskódú MI-modellek jelenleg általában Kínából származnak. A sors szereti maximalizálni az iróniát. ÖSSZEGZÉS A beszélgetés rávilágít arra, hogy Elon Musk a Twitter/X felvásárlásával nemcsak megmentette a szólásszabadságot a platformon, hanem óriási adatforrást is teremtett az XAI számára. Az All-In podcast csapata külön hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság megvédése a felvásárlás legfontosabb öröksége, és Elon erőfeszítései arra kényszerítették a többi közösségi média platformot is, hogy mérsékelje manipulatív algoritmusait és cenzúrázási gyakorlatát. A Grok és a Grokipedia fejlesztése azt mutatja, hogy az igazságkeresés és a valódi, átfogó információk terjesztése továbbra is központi cél marad. A platform célja, hogy a világ legjobb igazságforrása legyen, ahol minden nézőpont meghallgatásra kerül, de ezeket korrigálják a közösségi jegyzetek és a Grok elemzései. Az OpenAI története élő figyelmeztetés arra, hogyan fordulhat a teljes ellentétébe egy eredetileg nemes célú kezdeményezés – a nyílt forráskódú, nonprofit szervezetből teljesen zárt, profitmaximalizáló vállalat lett. A per 2026 elején kerül esküdtszék elé, és Elon szerint hatalmas mennyiségű bizonyíték van az alapító elvek megsértésére. A Tesla önvezető technológiája gyorsan fejlődik, ugyanakkor Elon óvatosan és felelősségteljesen halad a biztonság érdekében. Minden gyártott autójuk már ma is képes önvezető taxiként működni, és a Cybercab 2026 második negyedévében indul. A következő hónapokban már biztonsági felügyelő nélkül is közlekedhetnek autók Austinban, és hamarosan teljesen normálissá válik, hogy senki által nem vezetett járműveket látunk az utakon. Az energiapolitikával kapcsolatos nézetei kristálytiszták: a napenergia az egyetlen valódi, hosszú távú megoldás. A Nap a Naprendszer energiájának 99,8%-át adja, és akármit is teszünk a Földön – akár fúziós reaktorokat építünk –, az csak aprócska töredéke annak, amit a Nap már most ingyenesen ad. A technológia már ma is versenyképes, sőt sokszor olcsóbb is, mint a hagyományos energiaforrások. Bill Gates meglepő fordulata a klímakérdésben jelzi, hogy talán a túlzott aktivizmus és a "woke" hozzáállás kezd háttérbe szorulni, és helyet ad a racionális, tudományos megközelítésnek. Elon kb. 50 éves időablakot lát a komoly problémák előtt. A következő évek megmutatják, hogy ezek a víziók hogyan válnak valósággá a gyakorlatban, de Elon múltbeli teljesítménye alapján érdemes komolyan venni, amit mond – még ha elsőre lehetetlennek is tűnik. Három évvel a Twitter felvásárlása után világos, hogy alapvető változásokat hozott a szólásszabadságban, és ez csak a kezdet.

A Tesla éves részvényesi találkozójának első 55 perce a hivatalos nyitányt és a szavazási eredményeket foglalta magába, majd Elon Musk lépett színpadra táncoló Optimus-robotokkal, és bejelentette, hogy ezennel nem új fejezet, hanem új könyv kezdődik a Tesla életében. Az FSD és az Autopilot együtt 10x biztonságosabb, mint az átlagos amerikai sofőr (6,8 millió mérföldenként 1 baleset), milliárd mérföldnyi adattal alátámasztva. Hónapokon belül (FSD v14.3) elérhetik a felügyelet nélküli megbízhatóságot, ami megnyithatja az utat a szabályozási jóváhagyás előtt. A humanoid Optimus lesz minden idők legnagyobb terméke, melynek gyártása 2026-ban indul (Optimus: 1M/év Fremontban, Cybercab: áprilistól Austinban, Semi: volumen Nevadában). Az AI5 chip ~harmad akkora fogyasztással működik majd, mint a Blackwell, kifejezetten a Tesla AI szoftverre optimalizálva, és már fejlesztik az AI6-ot, ami dupla teljesítményt hozhat kevesebb mint egy év alatt. A Tesla már építi a legnagyobb Kínán kívüli lítium-finomítót Corpus Christiben (Texas), és Elon szerint valószínűleg meg kell építeniük egy óriási chipgyárat (Tesla Terafab), mert a beszállítók nem győzik a tempót. A "fenntartható bőség" korszaka köszönt be robotokkal, autonóm taxikkal és végtelen lehetőségekkel. A kérdezz-felelek szekcióban többek között felmerül a Roadster 2 áprilisi bemutatója (Elon: „legizgalmasabb termékdemo ever”), valamint Optimus és Tesla járművek lehetősége a Hold/Mars bázisokon. https://www.youtube.com/live/VGPlvmMjPtE?si=lPCAqsr9lbrYJric&t=3325

1993-ban, amikor az internet még csak néhány millió felhasználó számára volt elérhető, Eric Hughes – a cypherpunk mozgalom egyik alapítója – megírta ezt a rövid, mégis korszakalkotó szöveget. A Cypherpunk kiáltvány nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program: a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság szolgálatába, a központosított hatalommal és a tömeges megfigyeléssel szemben. A cypherpunkok – köztük olyan gondolkodók, mint Timothy C. May, Hal Finney és később Satoshi Nakamoto – hittek abban, hogy a magánélet nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, és hogy ezt a jogot csakis a matematika és a kód védheti meg az állami és nagyvállalati beavatkozástól. Ez a kiáltvány nem csupán a múlt üzenete. A Bitcoin, a Lightning Network, a Tor, a Signal – mind ennek a gondolatnak a gyakorlati megvalósulásai. Ma, amikor a kormányok digitális fizetőeszközöket vezetnek be, a bankok megfigyelik az összes tranzakciónkat, és az adataink árucikké váltak, a Cypherpunk kiáltvány aktuálisabb, mint valaha.

Bitcoin Mentor

Cypherpunk kiáltvány | Bitcoin Mentor

A Cypherpunk kiáltvány nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program: a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság...

A kezdet vége: miért épp most történik minden? Jack Mallers szerint a Bitcoin-történet most lép be abba a szakaszba, amit ő „a kezdet végének” nevez. Ez nem csupán költői fordulat, hanem egy nagyon is kézzelfogható átmenet: a Bitcoin többé nem egy szűk geek-közösség játékszere, hanem egy globális vagyonosztály, amelyben ETF-ek, vállalati kincstárak és egész nemzetállamok vesznek részt. Ha valaki mostanában lép be, már nem mondhatja, hogy „korán van” – de még mindig időben van, mert a fiat rendszer láthatóan recseg-ropog, és a Bitcoin éppen ebből a káoszból táplálkozik. A piaci nyugtalanság valódi okai A Bitcoin ára jelenleg körülbelül 15 százalékkal marad el a néhány héttel ezelőtti csúcsától, és a közösségben erős a frusztráció. Az S&P 500 csúcsok közelében jár, az arany 4300 dollár felett szárnyal, a tech-részvények dübörögnek – minden kockázati eszköz emelkedik, kivéve a bitcoin árfolyamát. Ez a kontraszt különösen fájó, mert közben minden fundamentális jó hír bejött: ETF-beáramlások, intézményi vásárlások, a Genius Act elfogadása, semmilyen regulációs támadás. Akkor miért oldalazik? A válasz egyszerű, de fontos: valaki elad. Méghozzá nem akármilyen mennyiségben. Az elmúlt hetekben hosszú távú tartók – az úgynevezett OG-k – több mint 400 000 Bitcoint dobtak piacra, ami a teljes kínálat közel 2 százalékát jelenti. Korábban ilyen méretű eladás lehetetlen lett volna egy nap vagy egy hét alatt, de az ETF-ek és a vállalati adopció likviditást hozott. Ezért Jack a „Bitcoin IPO-pillanatának” nevezi a mostani helyzetet. Gondoljunk csak az Apple vagy az Amazon tőzsdei bevezetésére: a korai alkalmazottak és befektetők évekig zárták a vagyonukat, aztán amikor végre likvid piac alakult ki, elkezdték realizálni a nyereséget. Házat vettek, autót, kifizették az adósságot, gyerekeiket iskoláztatták. Pontosan ugyanez történik most a Bitcoinnal – és ez nem gyengeség, hanem érlelődés jele. Miért épp most adják el az OG-k? Az eladások mögött nem a Bitcoinba vetett hit elvesztése áll, hanem egy nagyon emberi ok: végre biztonságban érzik magukat. Az elmúlt évtizedben a Bitcoin-tulajdonosokat debankolták, IRS-auditokkal zaklatták, bűnözőként kezelték. Jack családját is évekig vizsgálták, annak ellenére, hogy minden adót befizettek. Őt magát indoklás nélkül kidobták a JP Morgan bankból, ahol apja évtizedek óta privát ügyfél volt. Most először van olyan amerikai adminisztráció, amely nyíltan támogatja a Bitcoint, és nem fenyegeti a tulajdonosokat. Ezért az OG-k most merik mozgatni a régi coinjaikat – nem azért, mert menekülnek, hanem mert végre léphetnek ki a fényre, vehetnek házat, hajót vagy akár sportcsapatot anélkül, hogy bűnözőnek bélyegeznék őket. A bitcoin árfolyam görbéjén jól látható: minden korábbi ciklus csúcsánál (1200, 20 000, 69 000 dollár) a hosszú távú tartók kínálata csökkent, mert realizáltak. De most, 100 000 dollár felett, a jelentős eladások ellenére az árfolyam nem omlik össze. Ez óriási bika jel: a piac olyan mély, hogy milliárdokat nyel el anélkül, hogy megremegne. Valaki 9 milliárd dollárnyi Bitcoint adott el néhány nap alatt, és az árfolyam alig mozdult – ez korábban elképzelhetetlen lett volna. A pénzügyi rendszer törése Mindeközben a hagyományos pénzügyi rendszer láthatóan megremeg. A Fed quantitative tightening (QT) politikája évek óta szorítja a likviditást, de most elérkeztünk a falhoz. A reverse repo – egyfajta „likviditás-szivacs”, amit a 2008-as válság után hoztak létre, hogy a túlfűtött banki tartalékokat parkolják – teljesen kiürült. Janet Yellen korábban T-bill kibocsátással szívta ki belőle a pénzt, hogy fenntartsa a magas kamatokat anélkül, hogy a rendszer összeomolna, de most már nincs mit kiszívni. Jerome Powell legutóbbi nyilatkozata egyértelmű: a tartalékok csökkennek, és ha a reverse repo üres, a további QT közvetlenül csap le a banki reservesekre. Már most látjuk a jeleket: az overnight kölcsönzés 50 milliárd dollárra ugrott egy nap alatt, a SOFR ráta 35 bázisponttal a Fed funds felett. Ez pontosan azt az állapotot idézi, mint 2019-ben, amikor a piac majdnem befagyott – és a válasz akkor QE volt, vagyis pénznyomtatás. A Treasury General Account (a kormány bankszámlája) egymillió dollár felett van, de a kormány shutdown miatt nem költi. Ez tovább szárítja a likviditást, és kényszeríti a Fedet, hogy lépjen. Joseph Wang, a Fed egykori kereskedője szerint a fiskális deficit miatt a Fednek évente több száz milliárd dollárral kell bővítenie a mérlegét. A QT vége decemberben jöhet, és utána elindul a pénznyomtatás – akárhogy is nevezik, az dollárgyengítés. Miért bullish Jack ennyire? Összefoglalva: a Bitcoin most éli át a legnagyobb eladási hullámot a hosszú távú tartók részéről, miközben a hagyományos rendszer likviditás nélkül recseg. Ha a Fed újra nyomtat, a kormány költeni kezd, a kamatok zuhannak – a Bitcoin lesz az, amelyik a leggyorsabban reagál. Jack szerint 2026 robbanásszerű év lesz, és ha téved, vállalja a felelősséget. De most, 100 000 dollár felett, minden eladás ellenére, a piac érettebb, mint valaha. A Bitcoin nem csak túléli a fiat rendszer összeomlását – hanem abból táplálkozik. Ezért hívja Jack a mostani időszakot „a kezdet végének”: a fiat valuta infantilis korszaka zárul, és a Bitcoiné éppen csak kezdődik. https://www.youtube.com/live/fBFbEC0IczA

Jack Mallers legfrissebb podcastjában egyetlen nagy gondolat köré építi az egész adást: a világ most éli át a „nagy átárazást” – a fiat pénz végső összeomlását és a Bitcoin diadalát. Nem pusztán árfolyam-ingadozásról van szó, hanem egy egész korszak lezárulásáról, amely 1971 óta tart, amikor Nixon leválasztotta a dollárt az aranyról. Azóta az Egyesült Államok nem termel, nem gyárt, nem teremt valódi értéket – csak nyomtat. Nyomtat pénzt, nyomtat adósságot, és amikor már nem tudja nyomtatni a megoldást, nyomtat narratívát. A „nagy átárazás”: a valóság újrakifejezése Bitcoinban „A dollár nem fog eltűnni jövőre, és talán még egy ideig világvaluta marad – mondja Jack –, de a 1971 utáni rendszer halott. Most minden újra árazódik. És miben? Bitcoinban.” Ez nem költői túlzás. Jack szerint a Bitcoin a pénzromlás legtisztább, legkíméletlenebb tükre. Amikor a világ bizonytalan, amikor a szuperhatalmak blöffölnek, amikor a kormányok hazudnak a számokról – a Bitcoin valós időben reagál. Esik, amikor pánik van. Emelkedik, amikor a blöff összeomlik. „Amikor a Bitcoin 120 ezerről 105 ezerre esett egy nap alatt, sokan pánikba estek. Én azt mondtam: nyugalom, a Bitcoin működik. Mert pontosan azt mutatja, ami történik: két világbirodalom küzd a jövőért, és egyikük sem tud többé blöffölni.” A „nagy átárazás” lényege: a világ nem tudja tovább elkerülni a valóságot. Nem lehet nyomtatni munkahelyeket, nem lehet nyomtatni ritkaföldfémet, nem lehet nyomtatni Kína gyártókapacitását. Csak pénzt lehet nyomtatni – és az elveszíti az értékét. Ezért minden, ami valós, fel fog értékelődni a nyomtatott papírral szemben. És a Bitcoin? Az a legtisztább kifejezése ennek a folyamatnak. „A Bitcoin nem csak pénz. Hanem igazság-gép. Aki birtokolja, birtokolja a valóság egy szeletét egy hazugságokkal teli világban.” A fedezeti alapok harca: mi lesz a jövő biztosítéka? A világ pénzügyi rendszere fedezeti alapra épül – valamire, ami mögé állíthatod az ígéreteidet. Régen ez az arany volt. Aztán az amerikai kincstárjegy. Mára mindkettő meghaladott. * Az arany fizikai, korlátozott, de nincs hálózata. Ahhoz, hogy globálisan működjön, központosítani kell – bankok, kormányok, trezorok kellenek. Már megbukott egyszer. Nem fogja megmenteni a digitális világot. * A kincstárjegy? Az csak papír, mögötte végtelen nyomtatás, végtelen adósság. Nulla kamat, végtelen kockázat. És akkor jön a Bitcoin. „Mi történik, ha a JP Morgan, Amerika legnagyobb, legnemzetibb bankja elfogadja a Bitcoint fedezeti alapként? Mi történik, ha az IBM Bitcoin-őrzési szolgáltatást indít intézményeknek? Mi történik, ha Oroszország szankciók alatt Bitcoinban kereskedik?” Semleges pénz születik. A dollár már nem semleges. Fegyverré vált. Szankciók, olajtilalom, számlazárolások – a dollár ma már nem kereskedelmi eszköz, hanem hatalmi eszköz. De a világ nem akar többé fegyverrel fizetni. „Amikor Putyin azt mondja: »nem gyártunk semmit, csak nyomtatunk, és ezzel zsarolnak bennünket« – akkor igazat mond. És a válasz? Semleges fedezeti alap. Arany. Bitcoin. Olyan, amit senki nem irányít, senki nem nyomtathat, senki nem fagyaszthat be.” Jack szerint ez nem elmélet. Ez már zajlik. * Kína aranyat vásárol, dollárt dobál. * Oroszország Bitcoinban kereskedik. * A JP Morgan, a BlackRock, a stratégiai Bitcoin-tartalékok – mind ugyanazt látják: a jövő fedezeti alapja nem állami, nem nyomtatható, nem manipulálható. „A Bitcoin nem kér engedélyt. Nem kér központi bankot. Nem kér kormányt. 24 órában működik, globálisan hozzáférhető, és senki nem állíthatja le. Ezért lesz a jövő pénze.” Záró gondolat Jack szavaival „Értékeld, hogy választásod van. Satoshi adott nekünk egy mentőcsónakot. Lehetsz tanár, könyvelő, szociális munkás – és mégis részt vehetsz a jövő alakításában. Csak egy privát kulcs kell. A világ most árazódik újra. A dollár túl erős, az arany túl gyenge, a Bitcoin pedig túl olcsó. Gondolkodj önállóan! Ne nyeld le a narratívát! Ne hidd el, amit a CNN, a Bloomberg, a pénzügyminiszter vagy a szomszédod mond! Kérdezz! Olvass! Számolj! Kételkedj! Mert ha nem teszed, a hazugságok fognak dönteni a jövődről. A Bitcoin nem azért létezik, hogy gazdag legyél, hanem azért, hogy szabad legyél. És a szabadság ott kezdődik, hogy saját magad gondolkodsz. A „nagy átárazás” már elkezdődött – és a Bitcoin nyerni fog.” https://www.youtube.com/live/bZvpTAE7NYI

A bitcoin világában egy csendes, de jelentős versengés zajlik, amely a stablecoinok körül forog. Ezek a dollárhoz vagy más eszközhöz kötött digitális pénzek hidat képeznek a hagyományos pénzügyi rendszerek és a decentralizált jövő között. A két legnagyobb szereplő, a Circle által kibocsátott USDC és a Tether által kínált USDT eltérő utakon jár, és mögöttük különböző táborok sorakoznak fel: a szabályozott pénzügyi elit és a bitcoin forradalmáért küzdő bitcoinerek. Ez a cikk a stablecoinok mögötti ideológiai és gazdasági harcot mutatja be, feltárva, mi hajtja a két oldalt, és milyen jövőt képzelnek el. A szabályozás bajnoka: Circle és az USDC A Circle, az USDC stablecoin mögött álló vállalat, a szabályozott pénzügyi világ zászlóvivője. Vezetője, Jeremy Allaire rendszeresen tűnik fel olyan fórumokon, mint az IMF éves találkozója, ahol globális pénzügyi vezetőkkel diskurál a pénzügyek jövőjéről. Nem véletlen, hogy a Circle-t a nemzetközi pénzügyi intézmények, például az IMF vagy a Világbank szívesen látja. Az USDC transzparens működése, havi auditokkal és a Deloitte által ellenőrzött tartalékokkal, megnyugtató a szabályozók számára. Allaire a washingtoni szenátus előtt is tanúskodik, és aktívan lobbizik olyan szabályozásokért, amelyek az USDC-t a globális fizetési rendszerek szerves részévé tehetik. Latin-Amerikában például a Nubankkal való együttműködés révén gyors és olcsó átutalásokat kínálnak, például nigériai számlákra mindössze két másodperc alatt. A Circle víziója egy olyan világ, ahol a stablecoinok a dollár globális dominanciáját erősítik, kiegészítve a digitális jegybankpénzeket (CBDC-ket), miközben a hagyományos pénzügyi rendszerrel összhangban működnek. A lázadók szövetségese: Tether és a bitcoinerek Ezzel szemben a Tether, az USDT stablecoin mögött álló cég, a bitcoinereket, vagyis a bitcoin világ eredeti forradalmárait támogatja. Paolo Ardoino, a Tether vezetője, gyakran látható bitcoin konferenciákon, ahol olyan ikonokkal lép fel, mint Jack Mallers, a Strike alapítója, vagy Samson Mow, a JAN3 vezetője. A Tether hatalmas bitcoin-tartalékot épít, több mint százezer BTC-vel, és olyan országokban fektet be, mint Salvador vagy Uruguay, ahol a bitcoin bányászatot támogatja. Ardoino nyíltan hirdeti, hogy a Tether a bitcoin szellemiségével született, és a stablecoint a decentralizált világ hídjaként látja. Az USDT népszerűsége a fejlődő piacokon, például Afrikában vagy Latin-Amerikában, ahol a helyi valuták instabilak, különösen erős. A bitcoinerek számára a Tether nem csupán egy tranzakciós eszköz, hanem egy trójai faló, amely a fiat rendszerekből a bitcoin alapú, decentralizált jövőbe vezet. A versengés gyökerei A stablecoinok körüli harc nem csak piaci részesedésről szól, hanem mélyebb ideológiai törésvonalakról. A Circle és az USDC a szabályozott, banki szintű pénzügyi rendszerek kiterjesztését képviseli. Céljuk, hogy a dollár globális hegemóniáját blockchain technológiával erősítsék, miközben a szabályozók bizalmát élvezik. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek a decentralizáció eszméjét követik, ahol a bitcoin a végső értékőrző, a „digitális arany”. Az USDT-t a bitcoinerek azért favorizálják, mert lehetővé teszi a gyors átváltást a fiat és a bitcoin között anélkül, hogy a hagyományos bankrendszerhez kellene igazodni. A két tábor eltérő filozófiája feszültséget szít: a bitcoinerek szemében az USDC a centralizált rendszerek trójai falova, amely elárulja a bitcoin eredeti szellemiségét, míg a Circle szerint a Tether átláthatatlansága és korábbi botrányai miatt kockázatos. A tét: A pénzügyi jövő A stablecoinok csatája valójában a pénzügyi rendszer jövőjéről szóló küzdelem része. A Circle az USDC-vel a határokon átnyúló fizetések és a globális pénzügyi integráció új korszakát szeretné elhozni, ahol a dollár továbbra is a világ tartalékvalutája marad, akár CBDC-k mellett. Az USDC-t használó vállalatok, mint a Visa vagy a Coinbase, már most a mainstream pénzügyi rendszerekbe illesztik a stablecoint. Ezzel szemben a Tether a bitcoinerek álmát támogatja: egy olyan világot, ahol a bitcoin nemcsak értékőrző, hanem globális fizetőeszköz is lehet. Ardoino víziója szerint a Tether az USDT-vel a Bitcoin forradalmának gerince, amely a fiat rendszerekből a Bitcoin globális, decentralizált jövőjébe vezető hidat biztosít, különösen olyan piacokon, ahol a helyi valuták megbízhatatlanok. Mindkét oldal a dollár jelenlegi dominanciáját használja fel, de eltérő célokkal: a Circle a központosított rendszerbe integrál, a Tether pedig a rendszer megdöntésére játszik és decentralizál. Hová tart a csata? A stablecoinok versengése nem ér véget a piaci részesedés elosztásával. A Circle az amerikai és európai szabályozók támogatásával, például a Trump-kormány bitcoin szabályozási terveivel vagy az EU e-money licenceivel, egyre erősebb pozíciót épít. Az USDC-t a DeFi szabályozott szegmensében és intézményi körökben preferálják (a DeFi decentralizált pénzügyek néven tetszeleg ugyan, miközben valójában nem decentralizált, mivel nem a Bitcoin az alapja, hanem ez egy kripto varázslat). Eközben a Tether az USDT-vel a bitcoin kereskedés és a fejlődő piacok királya marad, ahol a gyorsaság és a rugalmasság fontosabb, mint a szabályozói jóváhagyás. A Tether imázsát az FBI-val való együttműködéssel és bitcoin-befektetésekkel próbálja javítani, hogy eloszlassa a korábbi átláthatósági kételyeket. A két stablecoin mögött álló táborok eltérő utakat járnak, és bár mindkettő a bitcoin ökoszisztéma részeként létezik, céljaik merőben különböznek: a Circle a bitcoin szabályozott integrációját segíti elő, míg a Tether a bitcoin decentralizált forradalmát támogatja. A kérdés az, hogy a jövőben a szabályozott integráció vagy a decentralizált forradalom víziója győz-e, és hogy a dollár vagy a bitcoin kerül-e ki győztesen ebből a csendben zajló háborúból. Mindkettő a bitcoin mainstream elfogadásáért küzd? A Circle és az USDC elsősorban a dollár alapú pénzügyi rendszer blockchain-alapú kiterjesztésén dolgozik, ahol a bitcoin csak egy eszköz a sok közül, és a hangsúly a szabályozott integráción van, például CBDC-kkel együttműködve. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek valóban a bitcoin mainstream elfogadását célozzák, a stablecoint a bitcoin ökoszisztéma támogatására használva, például bányászati beruházásokkal vagy a fejlődő piacokon való terjeszkedéssel. A Tether a bitcoin forradalmát szolgálja, míg a Circle a bitcoin szabályozott elfogadását segíti, de nem feltétlenül annak dominanciáját. Ez a különbség a két tábor közötti alapvető feszültség forrása.

A Jack Mallers Show házigazdája a 88. epizódban szenvedélyes és részletes elemzést ad a globális gazdasági és geopolitikai helyzetről. A műsor címe, "A fiat vége: Eljött a Bitcoin ideje", már előrevetíti Jack meggyőződését, hogy történelmi fordulópont előtt állunk. Az adásban a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, a ritkaföldfémek körüli feszültségek, az Egyesült Államok újraiparosítási kihívásai, a hozamgörbe szabályozása, a Bitcoinba való "emigrálás" gondolata, valamint a Bitcoin és az arany versengése kerül a középpontba. Jack közvetlen, energikus stílusban beszél, időnként technikai nehézségekkel küzdve, de mindig a lényegre fókuszál: a fiat valuták rendszere omladozik, és a Bitcoin lehet a megoldás a jelenlegi gazdasági problémákra. Kína a Nyugatot fenyegeti Jack az adás elején a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborút elemzi, amely szerinte Kína egyértelmű fölényét mutatja. Az Egyesült Államok, mint a világ tartalékvalutájának kibocsátója, évtizedek óta túlzottan pénzügyi alapú gazdaságot épített, miközben ipari bázisát elhanyagolta. A keleti és nyugati partokon a technológiai és pénzügyi szektorok virágoznak, de az ország középső része, amit Jack "rozsdaövezetként" emleget, gazdasági értelemben haldoklik. Ezzel szemben Kína a világ gyárává vált, mindent előállítva az iPhone-októl az amerikai hadsereg fegyvereiig. Jack egy diagramra hivatkozik, amely bemutatja, hogy a kínai beszállítók mennyire mélyen beágyazódtak az amerikai katonai ellátási láncba, például a Tomahawk rakéták és az F-35-ös vadászgépek gyártásában. Kína nemrég szigorította a ritkaföldfémek exportjára vonatkozó korlátozásait, válaszul Donald Trump vámjaira és a kereskedelmi háborúra. Ezek a ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a modern technológiákhoz és a hadiiparhoz, és Kína ezzel a lépéssel gyakorlatilag lefegyverzi a Nyugatot. Jack szerint Kína üzenete világos: "Nincs fegyveretek, mert mi gyártjuk őket. Nincs iparotok, mert mi vagyunk a világ gyára." Ez a helyzet komoly kihívást jelent a Nyugat számára, hiszen az Egyesült Államok és szövetségesei nem képesek rövid távon függetlenedni Kínától. Jack egy példát is hoz: az Egyesült Államok két hét alatt elhasználta legjobb rakétaelhárító rendszereinek 25%-át Izrael védelmében, és ezek pótlása évtizedeket vehet igénybe. Ez szerinte azt mutatja, hogy az USA katonai ereje már nem elegendő a globális dominancia fenntartására. Kína és Oroszország termelési kapacitása meghaladja az Egyesült Államokét, és a Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy erőszakkal érvényesítse akaratát. Jack szerint ez történelmi jelentőségű: 500 év után először fordul elő, hogy a Nyugat nem tudja katonai erővel kényszeríteni a világot a dollár használatára. Ez a folyamat szerinte a Pax Americana, az amerikai világrend végének jele, és egy új monetáris rendszer születését vetíti előre. A Nyugat válaszlépései és Kína gyors reakciója Jack részletesen elemzi, hogyan próbálja az Egyesült Államok és szövetségesei visszaszerezni a kezdeményezést. Példaként említi a holland Nexperia chipgyártó cég esetét, amelyet a holland kormány amerikai nyomásra államosított, hogy korlátozza Kína hozzáférését a fejlett technológiákhoz. Kína azonban alig öt óra alatt válaszolt: exportkorlátozásokat vezetett be a Nexperia termékeire, ami veszélyezteti az európai autóipar működését, mivel ezek a chipek nélkülözhetetlenek az autók elektronikus rendszereihez. Jack szerint ez Kína üzenete: "Ha tovább feszítitek a húrt, tönkretesszük a gazdaságotokat." Ez a gyors válasz azt mutatja, hogy Kína nemcsak gazdasági, hanem stratégiai fölényben is van, hiszen képes azonnal és hatékonyan reagálni a Nyugat lépéseire. Az európai autógyártók, mint a BMW és a Volkswagen, már most aggódnak a chipellátás miatt, és az egész európai autóipar összeomolhat, ha a helyzet nem oldódik meg gyorsan. Jack hangsúlyozza, hogy a Nyugat nem képes hasonló nyomást gyakorolni Kínára, mert az amerikai gazdaság és technológiai szektor is Kínától függ. Ha Kína hasonló korlátozásokat vezetne be az amerikai cégek, például az Amazon, a Tesla vagy a Google ellen, az katasztrofális következményekkel járna. Jack szerint ez a helyzet azt bizonyítja, hogy a Nyugatnak nincs valódi tárgyalási pozíciója, és az Egyesült Államok nem tudja többé erőszakkal vagy gazdasági nyomással irányítani a globális eseményeket. Az Egyesült Államok újraiparosítási tervei és hozamgörbe-szabályozás Jack szerint az Egyesült Államok előtt egyetlen út áll: az újraiparosítás. Az ország évtizedek óta elhanyagolta ipari kapacitásait, miközben a pénznyomtatásra és a pénzügyi spekulációkra koncentrált. Most azonban, hogy Kína "lefegyverezte" a Nyugatot, az USA-nak újra kell építenie gyártási kapacitásait. Ez azonban nem egyszerű feladat. Jack idézi apjától: "18 évbe telik, hogy egy 18 éves embert nevelj ki." Az újraiparosítás nem csak gyárak építéséről szól, hanem egy új generáció képzéséről, szabályozási reformokról és a társadalom átalakításáról is. Az Egyesült Államok jelenleg nem rendelkezik sem a szakértelemmel, sem a munkaerővel ahhoz, hogy gyorsan újjáépítse ipari bázisát. A politikai vezetők, mint Scott Bessent és Jamie Dimon, felismerték ezt a szükségletet. Bessent a "Warp Speed" kifejezést használja, amit a COVID-19 vakcinák gyors fejlesztésére alkalmaztak, jelezve, hogy az újraiparosítás háborús szintű finanszírozást igényel. Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója bejelentette, hogy bankja 1,5 ezer milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaság biztonságát erősítő iparágakba, például a ritkaföldfémek kitermelésébe és a hadiiparba. Jack szerint ez a lépés azt mutatja, hogy a helyzet kritikus, és az USA vezetése végre felébredt. Az újraiparosítás finanszírozása azonban hatalmas kihívás. Jack kiemeli, hogy az Egyesült Államok 37 ezer milliárd dolláros adóssága fenntarthatatlan, és a pénznyomtatás az egyetlen módja annak, hogy finanszírozzák a folyamatot. Itt kerül képbe a hozamgörbe-szabályozás (yield curve control, YCC), amit Jack a podcastban is említ. A hozamgörbe-szabályozás egy monetáris politikai eszköz, amelyet a jegybankok arra használnak, hogy a kötvényhozamokat egy meghatározott szinten tartsák, ezzel stabilizálva a finanszírozási költségeket. Jack szerint az USA-ban a hozamgörbe szabályozása már részben elkezdődött, például a stablecoinokkal kapcsolatos szabályozások, mint a Genius Act, amely lényegében a dollár alapú finanszírozás új formáját testesíti meg. A stablecoinok lehetővé teszik, hogy a dollár alapú eszközök globálisan hozzáférhetőek legyenek, miközben a kormány számára új vásárlókat biztosítanak az államadósság finanszírozására. Jack megjegyzi, hogy a Federal Reserve valószínűleg hamarosan leállítja a mérlegcsökkentést (quantitative tightening, QT), és újraindítja a pénznyomtatást (quantitative easing, QE), hogy finanszírozza az újraiparosítást. Ez a lépés azonban jelentős inflációhoz vezethet, ami tovább gyengíti a dollárt. Az újraiparosítás időigényes és költséges folyamat. Jack becslése szerint legalább 10 évre van szükség ahhoz, hogy az USA elérje a kívánt ipari kapacitást. Ráadásul a szabályozási környezet, a környezetvédelmi törvények és a politikai instabilitás további akadályokat jelent. Például egy Wall Street Journal cikk szerint az USA Guam szigetén épít védelmi rendszert Kína ellen, de ennek befejezése a 2030-as évekre várható. Hasonlóképpen, egy dél-koreai megrendelés amerikai hajók gyártására kudarcot vallott, mert az USA-nak nincs meg a kapacitása a hajók megépítéséhez. Jack szerint az újraiparosítás nem egy gyors megoldás, hanem egy évtizedes projekt, amely hatalmas pénzügyi és társadalmi erőfeszítést igényel. A fiat vége és a Bitcoin szerepe Jack szerint a jelenlegi gazdasági helyzet a fiat valuták végének kezdetét jelzi. Az Egyesült Államok hatalmas adóssága és a pénznyomtatás szükségessége elkerülhetetlenül inflációhoz vezet, ami a dollár további gyengülését okozza. A Bitcoin és az arany azok az eszközök, amelyek profitálnak ebből a helyzetből. A Bitcoin árfolyama az adás idején 110 680 dollár volt, de Jack szerint ez csak a kezdet. Egyre többekkel összhangban egy "szuperciklust" vizionál, mely során az elkövetkező hónapokban a Bitcoin árfolyama akár 400-600 ezer dollárra is emelkedhet. Jack szerint a hozamgörbe-szabályozás és a pénznyomtatás további lökést ad a Bitcoin árának, mivel a Bitcoin a likviditási válságokra és a valuta leértékelésére a legérzékenyebben reagáló eszköz. Jack a Bitcoint "igazság gépezetnek" nevezi, amely érzékenyen reagál a pénzügyi rendszer problémáira. Amikor a piacok likviditási válságba kerülnek, a Bitcoin árfolyama eshet, de ez csak átmeneti, mert a pénznyomtatás hatására az árfolyam újra emelkedni fog. A Federal Reserve már jelezte, hogy leállíthatja a mérlegcsökkentést, és újraindíthatja a pénznyomtatást, hogy finanszírozza az újraiparosítást. Jack szerint ez a lépés elkerülhetetlen, és a Bitcoin lesz az, amely a legjobban teljesít a fiat valuták elértéktelenedése során. A hozamgörbe szabályozása pedig további bizonyíték arra, hogy a kormány és a jegybank minden eszközt bevet, hogy fenntartsa a pénzügyi rendszert, miközben a Bitcoin kínál alternatívát a hagyományos rendszerrel szemben. Bitcoinba emigrálás: Az új Amerika Jack egyik leginspirálóbb gondolatmenete az adásban az, hogy a Bitcoin és az internet egy újfajta "Amerikát" képvisel, ahová az emberek most emigrálnak. Régen az emberek Európából az Egyesült Államokba vándoroltak a szabadság, az egyenlő lehetőségek és a jólét reményében, ahogyan azt a Szabadság-szobor szimbolizálta. Ma azonban, amikor az amerikai álom halványul, és az autoriter rendszerek világszerte erősödnek, az emberek a Bitcoinba és az internetre "emigrálnak". Jack szerint a Bitcoin nem csupán egy pénzügyi eszköz, hanem egy eszme, amely magában hordozza az amerikai értékeket: a szólásszabadságot, a tulajdonjogot, az egyenlő lehetőségeket és a szabad piacokat. Az emberek a Bitcoinba menekülnek, hogy megvédjék vagyonukat, idejüket és energiájukat a kormányok és a fiat rendszerek manipulációjától. Jack szerint a Bitcoin olyan, mint egy új startup, amely az emberiség reményeit és álmait testesíti meg. Az emberek a Bitcoinba "emigrálnak", mert az egy olyan világot kínál, ahol nincs szükség közvetítőkre, ahol az egyén ellenőrizheti saját vagyonát, és ahol a szabad piac dönti el, mi a valódi érték. Ez a gondolat különösen erőteljes, mert Jack szerint a Bitcoin és az internet együtt egy új "hegyen álló házat" alkot, amely az emberiség új vezércsillaga lehet. Ez a vízió azt sugallja, hogy a Bitcoin nem csak pénz, hanem egy új társadalmi rend alapja, amely a szabadságra és az egyéni felelősségre épül. Bitcoin kontra arany: a jövő harca Jack az epizód végén a Bitcoin és az arany közötti versenyről beszél. Kína az aranyat választotta a jüan leértékeléséhez, és aktívan vásárolja fel az aranyat, hogy megerősítse pénzügyi rendszerét. Jack szerint azonban az arany egy elavult szikla, egy "analóg" eszköz, amely nem képes lépést tartani a modern világgal. Az arany szállításához és tárolásához bizalomra van szükség, amelyet a bankok és kormányok gyakran kihasználnak és manipulálnak. Ezzel szemben a Bitcoin egy digitális, decentralizált hálózat, amely nem igényel közvetítőket, és matematikailag garantálja a szűkösséget. Jack szerint a Bitcoin nem csak pénz, hanem egy újfajta társadalmi és gazdasági rend alapja is lehet. Az internet és a Bitcoin képviseli azokat az értékeket, amelyek egykor Amerikát naggyá tették: szabadság, egyenlő lehetőségek, szabad piacok. Jack úgy véli, hogy a jövő harca nem az Egyesült Államok és Kína között zajlik, hanem az internet és Kína között. Az internet, mint globális hálózat, képes milliárdokat bevonni, míg Kína egy zárt, autoriter rendszer, amely nem exportál ötleteket. A Bitcoin és az internet lehet az új "hegyen álló ház", amely a szabadság és a prosperitás szimbóluma. Jack egy másik fontos gondolatmenete, hogy az arany hosszú távon az emberi találékonyság és mérnöki munka ellen való fogadás. Az arany szűkössége attól függ, hogy az emberek nem találnak új lelőhelyeket vagy nem fejlesztenek ki új bányászati technológiákat. Ezzel szemben a Bitcoin matematikailag rögzített kínálata védelmet nyújt az emberi innovációval szemben, így hosszú távon jobb pénznek bizonyul. Jack szerint az aranyat választó Kína egy elavult, autoriter rendszert képvisel, míg a Bitcoin és az internet a szabadságot és a nyílt innovációt testesíti meg. A fiat rendszer összeomlása és a szabad piac ereje A fenti összefoglalót kiegészíti néhány további fontos gondolat, amely Jack podcastjának lényegét erősíti. Az egyik ilyen a fiat rendszer összeomlásának elkerülhetetlensége. Jack szerint az Egyesült Államok évtizedek óta "semmit sem csinált", csak pénzt nyomtatott és pénzügyi trükkökkel próbálta fenntartani a jólét látszatát. Ez a rendszer azonban most elérte határait, és a 37 ezer milliárd dolláros adósság terhe alatt összeomlik. Jack szerint a fiat pénz lényege, hogy lenullázza az emberek munkáját, idejét és energiáját, ami szerinte az egyik legnagyobb tiszteletlenség az emberiséggel szemben. A pénz az emberek hozzájárulásának absztrakt formája, és a fiat rendszer elértéktelenítése egyenlő az emberi erőfeszítések elértéktelenítésével. Egy másik fontos gondolat a szabad piac ereje, amelyet Jack a Bitcoin kapcsán hangsúlyoz. A Bitcoin egy olyan rendszer, amely a szabad piac elveire épül: nincs központi irányítás, nincs manipuláció, és a piac dönti el az értéket. Jack szerint a Bitcoin "önreferenciális" rendszere, például a bányászati nehézség automatikus szabályozása, biztosítja, hogy a hálózat bármilyen támadással vagy zavarral szemben ellenálló legyen. Például, ha Kína megpróbálná korlátozni a Bitcoin bányászatához szükséges chipeket, a hálózat alkalmazkodna, és a szabad piac másutt találná meg a szükséges kapacitást. Ez a rugalmasság és decentralizáció teszi a Bitcoint egyedülállóvá, és Jack szerint ez az, ami miatt a Bitcoin hosszú távon legyőzi az aranyat és a fiat rendszert. Strike és XXI fejlemények Az epizód végén Jack röviden kitér a Strike-ra, a saját cégére, amely Bitcoin-alapú pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. A Strike új termékeket vezet be, például bitcoin-alapú hitelfelvételi lehetőségeket New Yorkban, Texasban és Kaliforniában is, valamint egy hitelkártya-terméket, amely lehetővé teszi a Bitcoin alapú életmódot. A cég emellett fejleszt egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy több különálló fiókot hozzanak létre családtagjaiknak vagy különböző célokra, például gyerekek számára történő megtakarításra. Ez a funkció különösen népszerű kérés a felhasználók körében, mert lehetővé teszi, hogy egyetlen platformon belül kezeljék különböző céljaikra szánt Bitcoin-állományukat. Jack a XXI nevű Bitcoin-cégéről is beszél, amely nem csupán egy Bitcoin-kincstár, hanem egy olyan vállalat, amely a Bitcoin ökoszisztéma vezető szereplőjévé szeretne válni. A cég jelenleg 43 514,12 BTC-t tart tartalékban, ami közel 5 milliárd dollár értékű. Jack hangsúlyozza, hogy a XXI nem tervez részvényeket eladni, és hosszú távú elkötelezettséggel bír a Bitcoin iránt. A cég célja, hogy a Bitcoin-expozíciót a tőkepiacokon keresztül biztosítsa, ötvözve a nagyvállalati megbízhatóságot a startupok növekedési potenciáljával. Záró gondolatok Jack Mallers podcastja egy szenvedélyes és részletes elemzés a jelenlegi globális gazdasági és geopolitikai helyzetről, amelyben a fiat valuták rendszere omladozik, a Bitcoin pedig egy új korszak előhírnöke. Kína dominanciája, az Egyesült Államok újraiparosítási kihívásai, a hozamgörbe-szabályozás, a Bitcoinba való "emigrálás" gondolata, valamint a Bitcoin és az arany közötti verseny mind azt jelzik, hogy történelmi időkben élünk. Jack optimista a Bitcoin jövőjével kapcsolatban, és arra buzdít mindenkit, hogy maradjanak alázatosak, gyűjtsenek satokat, és legyenek részesei ennek a változásnak. Az epizód technikai nehézségei ellenére is inspiráló és gondolatébresztő, Jack pedig továbbra is elkötelezett abban, hogy hetente friss tartalommal jelentkezzen, és támogassa a Bitcoin adoptációt. https://www.youtube.com/live/Q3On66u6vAE

A Jack Mallers Show 87. epizódjában, amelynek címe Bitcoin: The Debasement Trade, vagyis az értékcsökkenési kereskedés, többek közt a Bitcoin péntek esti árfolyamzuhanásáról beszél, amely 120 000 dollárról 100 000 dollárra esett 12 óra leforgása alatt. Jack szerint a Bitcoin a globális likviditás füstjelzője, a piacok igazságmérőjeként működik, mivel a nap 24 órájában elérhető, szabad piac. Geopolitikai feszültségek és ritkaföldfémek A Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági konfliktus a ritkaföldfémek exportkorlátozása miatt eszkalálódott. Kína új szabályokat vezetett be, amelyek szerint minden olyan termék, amely kínai ritkaföldfémeket tartalmaz, Peking engedélyéhez kötött. Jack szerint ez a lépés a globális ellátási láncok feletti kínai dominanciát erősíti, és az USA számára komoly kihívást jelent, mivel az ország ipari termelése nagymértékben függ ezekről az anyagoktól. Az USA tarifaemeléseket fontolgat, de Jack szerint ez csak blöff, mert az Egyesült Államok nem rendelkezik elegendő tőkeáttétellel Kínával szemben. A pénzügyi rendszer átalakulása Jack úgy véli, hogy az 1971-es dolláralapú rendszer haldoklik, és a világ egy új, semleges tartalékvaluta-rendszer felé tart, amelynek élén a Bitcoin és az arany állhat. A dollár értékvesztése és az USA eladósodása miatt elengedhetetlen a pénznyomtatás, ami növeli a Bitcoin értékét, mivel az a legszűkösebb eszköz, amely nem inflálható. Jack hangsúlyozza, hogy a Bitcoin nem csupán egy értékcsökkenési kereskedés, hanem a globális pénzügyi rendszer megoldása. A mesterséges intelligencia hatása Jack szerint a mesterséges intelligencia deflációs erő, mivel csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jelentős munkahelyvesztést okoz a fehérgalléros szektorban. Ez a vagyoni egyenlőtlenségeket növeli, és az USA a munkanélküliség miatt is kénytelen lesz pénzt nyomtatni, például egy lehetséges alapjövedelem (UBI) finanszírozására. Az MI-boom jelenleg adósságalapú finanszírozással működik, ami további gazdasági instabilitást hozhat. A Strike működése a piaci zűrzavarban Jack büszkén számol be arról, hogy a Strike, az általa vezetett Bitcoin-alapú pénzügyi platform, a piaci zűr alatt is stabilan működött, ellentétben más nagy platformokkal, például a Coinbase-zel vagy a Krakennel, amelyek leálltak. A Strike nem hajtott végre likvidálásokat vagy marginhívásokat, mivel ügyfeleik túlnyomórészt alacsony tőkeáttétellel, 50%-os LTV (loan-to-value, hitel/érték arány) mellett vesznek fel kölcsönöket, bár Jack megemlíti, hogy az átlagos hitel/érték arány a gyakorlatban közelebb van a 40%-hoz, mert az ügyfelek gyakran túl biztosítják a kölcsönöket. A platform a volatilis időszakban is online maradt, bár a vételi és eladási árak közötti spread időnként kiszélesedett a likviditási problémák miatt. Személyes gondolatok és üzenetek Jack hangsúlyozza a "maradj szerény, gyűjtsd a satokat" filozófiát, és arra biztatja hallgatóit, hogy ne dőljenek be a shitcoinok vagy más spekulatív eszközök csábításának. Személyes anekdotaként megemlíti, hogy a Chase Bank kitiltotta őt a szolgáltatásaiból, valószínűleg azért, mert nyilvánosan kritizálta Jamie Dimont, a bank vezérigazgatóját, aki korábban a Bitcoint a bűnözők pénzeként jellemezte. Összegzés Jack szerint a világ egy monetáris rendszerváltás küszöbén áll, ahol a Bitcoin és az arany semleges tartalékeszközökké válnak. A geopolitikai feszültségek, az MI által okozott gazdasági változások és az USA pénzügyi politikája mind azt mutatják, hogy a dollár értékvesztése elkerülhetetlen, és a Bitcoin értéke jelentősen emelkedhet. Jack 250 000 és 1 millió dollár közötti árfolyamot jósol a Bitcoinra 2026-ra, a globális likviditás és a pénznyomtatás függvényében. A Strike platform stabil működése és ügyfélbarát hozzáállása a piaci zűrzavarban megerősíti Jack hitét a Bitcoin jövőjében. Az epizód optimista hangvételű, nyers és közvetlen, hangsúlyozva az egyéni felelősséget és a Bitcoinba való befektetés fontosságát. https://www.youtube.com/live/AJjfEL773Fg

"Ma töltöm be a 41-et, de nem érzek késztetést az ünneplésre. Nemzedékünknek fogy az ideje, hogy megóvja azt a szabad internetet, amelyet apáink álmodtak meg és építettek fel számunkra. Ami egykor az információ szabad áramlásának szentélye volt, most a totális kontroll fegyverévé torzul. A hajdan szabad országok disztópikus intézkedéseket vezetnek be: digitális személyazonosságot erőltetnek (Egyesült Királyság), online korkontrollt írnak elő (Ausztrália), és privát üzeneteink tömeges átvizsgálására készülnek (EU). Németország üldözőbe veszi azokat, akik az interneten merészelik bírálni a hatóságokat. Az Egyesült Királyság ezreket zár börtönbe egy-egy tweet miatt. Franciaország büntetőeljárást indít azok ellen a technológiai vezetők ellen, akik a szabadság és a magánélet védelméért küzdenek. Egy sötét, elnyomó világ közeleg rohamos léptekkel – miközben mi álmunkban szendergünk. Nemzedékünk azzal a szégyennel vonulhat be a történelembe, mint az utolsó, amely még ismerte a szabadságot – és tétlenül nézte, ahogy elorozzák tőle. Hazugságot etettek velünk. Azt sulykolták belénk, hogy generációnk legfőbb küldetése lerombolni mindazt, amit elődeink ránk hagytak: a hagyományt, a magánéletet, a szuverenitást, a szabad piacot és a szólásszabadságot. Őseink örökségének elárulásával az önpusztítás ösvényére léptünk – erkölcsileg, szellemileg, gazdaságilag, és végső soron biológiailag is. Nem, ma nem ünnepelek. Az időm vészesen fogy. A MI időnk vészesen fogy." *** I’m turning 41, but I don’t feel like celebrating. Our generation is running out of time to save the free Internet built for us by our fathers. What was once the promise of the free exchange of information is being turned into the ultimate tool of control. Once-free countries are introducing dystopian measures such as digital IDs (UK), online age checks (Australia), and mass scanning of private messages (EU). Germany is persecuting anyone who dares to criticize officials on the Internet. The UK is imprisoning thousands for their tweets. France is criminally investigating tech leaders who defend freedom and privacy. A dark, dystopian world is approaching fast — while we’re asleep. Our generation risks going down in history as the last one that had freedoms — and allowed them to be taken away. We’ve been fed a lie. We’ve been made to believe that the greatest fight of our generation is to destroy everything our forefathers left us: tradition, privacy, sovereignty, the free market, and free speech. By betraying the legacy of our ancestors, we’ve set ourselves on a path toward self-destruction — moral, intellectual, economic, and ultimately biological. So no, I’m not going to celebrate today. I’m running out of time. WE are running out of time. Pavel Durov -

X (formerly Twitter)

Pavel Durov (@durov) on X

I’m turning 41, but I don’t feel like celebrating. Our generation is running out of time to save the free Internet built for us by our fathers...

A Jack Mallers show legfrissebb epizódjában Jack szenvedélyesen és részletesen beszélt a Bitcoin jelentőségéről, annak gazdasági és társadalmi hatásairól, valamint arról, miért tartja a jövő pénzügyi rendszerének alapkövének. A Bitcoin történelmi csúcsa és a dollár monopóliumának vége Jack Mallers kiemeli, hogy a Bitcoin árfolyama elérte a 125 120 dollárt, piaci kapitalizációja 2,5 trillió dollár. Ez a szám lenyűgöző, de JAck szerint ennél sokkal többről van szó: a Bitcoin emelkedése a dollár egyeduralmának végét jelzi. A dollár értékvesztése immár mainstream téma, amit olyan nagy médiumok is elismernek, mint a CNBC vagy a Bloomberg. Az USA 37 trillió dolláros adóssága kezelhetetlen, és a kormány három opcióval rendelkezik: * visszafizetni az adósságot (ami matematikailag lehetetlen), * csődöt jelenteni (ami valószínűtlen, mert káoszt okozna), vagy * pénzt nyomtatni, hogy csökkentse az adósság relatív értékét (ez a legvalószínűbb forgatókönyv). Ez utóbbi opció inflációt gerjeszt, ami a dollár vásárlóerejének további csökkenéséhez vezet. Jack szerint a Bitcoin ezért kulcsfontosságú: egy olyan eszköz, amely ellenáll az inflációnak, mivel kínálata korlátozott (csak 21 millió Bitcoin létezhet), és nem manipulálható központi bankok által. Képzelj el egy világot, ahol a kormányok folyamatosan több papírpénzt nyomtatnak, hogy kifizessék adósságaikat! Ez olyan, mintha egy koncertszervező végtelen számú jegyet adna ki egy telt házas koncertre, így a jegyek értéktelenné válnának. A Bitcoin ezzel szemben olyan, mint egy exkluzív koncert, ahol csak 21 millió jegy létezik, és senki sem nyomtathat többet – így az értéke csak nő, ahogy nő az érdeklődés. A Bitcoin, mint a leggyorsabb ló: kiemelkedő történelmi hozamok Jack többször hangsúlyozza, hogy a Bitcoin a leggyorsabb ló a pénzügyi piacon, vagyis az elmúlt 15 évben minden más eszközt felülmúlt hozamok tekintetében. Bemutat egy grafikont, amely a Bitcoin 2010 és 2025 közötti teljesítményét mutatja. Az eredmény megdöbbentő: 15 évből csak három év volt veszteséges, és a hozamok gyakran elképesztőek voltak, például 9900%, 5500%, 1300%. 2025-ben a Bitcoin és az arany a két legjobban teljesítő eszközosztály, ami példátlan a Bitcoin 15 éves történetében. Jack szerint ez nem véletlen: a világ egy új monetáris korszakba lép, ahol a dollár helyett olyan semleges tartalékeszközök, mint a Bitcoin és az arany, kerülnek előtérbe. A Bitcoin az arany digitális megfelelője, sőt, sok szempontból jobb nála: könnyebben tárolható, osztható, transzferálható, és mindenki számára elérhető. Képzeld el, hogy egy lóversenyen fogadsz, és a Bitcoin a leggyorsabb ló, amely évről évre lehagyja a többieket (arany, részvények, ingatlanok)! Ha 15 évvel ezelőtt a Bitcoinra fogadtál, most egy luxusjachton szürcsölhetnéd a koktélt, míg a többiek még csak a célvonal közelében járnak. A Bitcoin, mint életstílus és a dollár értékvesztésének ellenszere Jack Mallers szerint a Bitcoin nem csupán egy befektetés, hanem egy életmód, amely alapvetően megváltoztatja, hogyan gondolkodunk a pénzről és a vagyonról. Bemutatja, hogy a dollárban mért eszközárak (például részvények, ingatlanok) az elmúlt öt évben jelentősen emelkedtek, de ha Bitcoinban vagy aranyban mérjük őket, akkor drámaian olcsóbbak lettek: * a NASDAQ 165%-kal nőtt dollárban, de csak 7%-kal aranyban, és -78%-kal Bitcoinban; * az S&P 500 102%-kal nőtt dollárban, de 84%-kal csökkent Bitcoinban; * az ingatlanárak 56%-kal nőttek dollárban, de 87%-kal csökkentek Bitcoinban. Ez azt jelenti, hogy aki Bitcoinban takarított meg az elmúlt öt évben, az 87%-kal olcsóbban vásárolhat házat, 84%-kal olcsóbban élelmiszert, és 78%-kal olcsóbban részvényeket. Jack Mallers szerint a Bitcoinban való megtakarítás olyan, mintha egy pénzügyi időgépet használnál, amely olcsóbbá teszi az életet, miközben a dollárban élők egyre kevesebbet kapnak a pénzükért. Képzeld el, hogy két ember ugyanannyit keres évente, de az egyik dollárban, a másik pedig Bitcoinban tartja a pénzét! Öt év múlva a dolláros ember alig tud megvenni egy új autót, mert minden drágább lett, míg a Bitcoinban megtakarító ember egy luxuslakást is megengedhet magának, mert a Bitcoin értéke az egekbe szökött. A Bitcoin egyedülálló elérhetősége és méltányossága Jack Mallers szerint a Bitcoin forradalmi, mert mindenki számára elérhető. Ellentétben a hagyományos eszközökkel (például ingatlanok, elit részvények), amelyeket csak a gazdagok birtokolhatnak, Bitcoint bárki vásárolhat, legyen az egy átlagos diák vagy egy milliárdos. A Bitcoin a vészkijárat a dollár alapú pénzügyi rendszerből, és mindenki számára nyitva áll, bár az árfolyama egyre magasabb. Jack Mallers hangsúlyozza, hogy a Bitcoin szűkössége (csak 21 millió egység létezhet) és decentralizált természete miatt (mindenkitől független) a legellenállóbb eszköz a kormányzati pénznyomtatással és inflációval szemben. Ezért nevezi a Bitcoint az apex predatornak (csúcsragadozónak), amely minden más eszközt felülmúl. A Bitcoin olyan, mint egy digitális aranybánya, ahol mindenki kap egy csákányt, hogy bányásszon. Nem számít, hogy szegény vagy gazdag vagy, a bánya ugyanannyi aranyat kínál mindenkinek – de csak azok gazdagodnak meg, akik most kezdenek el bányászni, mielőtt az árfolyam az egekbe szökik. A globális trendek és a Bitcoin szerepe az új monetáris rendben Jack szerint a világ egy új monetáris korszakba lép, ahol a dollár monopóliuma véget ér. Olyan országok, mint Kína, India és Oroszország, aktívan csökkentik a dollárfüggőségüket. Kína például betiltotta a dollár alapú nyersanyagkereskedelmet bizonyos esetekben, és a saját valutájában (jüan) bonyolít tranzakciókat. A BRICS-országok rekordmennyiségű aranyat és ezüstöt importálnak, jelezve, hogy a dollártól független tartalékeszközöket keresnek. A globális pénzügyi rendszer egy nyílt monetáris versengés felé halad, ahol a legszűkösebb, legkönnyebben használható és legmegbízhatóbb pénz (Jack szerint a Bitcoin) kerül előtérbe. A Bitcoin ebben a versenyben előnyben van, mert szűkös, decentralizált, könnyen használható és könnyen ellenőrizhető a blokklánc révén. A globális pénzügyi rendszer olyan, mint egy hatalmas piac, ahol különböző valuták és eszközök versenyeznek a vásárlók kegyeiért. A dollár egy nagy, de lassan elavuló áruház, amely tele van nyomtatott papírpénzzel. A Bitcoin viszont egy új, exkluzív bolt, ahol csak korlátozott számú, értékes termék (Bitcoin) kapható, és mindenki sorban áll, hogy szerezzen magának belőle. A Bitcoin gyakorlati használata: Mallers életmódja és a Strike Jack nem csak beszél a Bitcoinról, hanem élete minden aspektusában használja. Az általa alapított Strike platform lehetővé teszi, hogy az emberek Bitcoinban éljék az életüket. Jack minden fizetését Bitcoinban kapja, és a Strike-on keresztül kezeli pénzügyeit, kölcsönöket vesz fel Bitcoin fedezettel, hogy finanszírozza életét anélkül, hogy eladná a Bitcoinjait. Ez lehetővé teszi számára, hogy profitáljon a Bitcoin árfolyam-növekedéséből. A Strike új szolgáltatásokat vezetett be, például Európában hitelezést (21 országban magánszemélyeknek, 25 országban cégeknek), és további országok (például Olaszország, Svájc) hamarosan csatlakoznak. Terveznek Bitcoin-fedezetű hitelkártyát és hitelkeretet, hogy még könnyebbé tegyék a Bitcoin alapú pénzügyi életet. Mallers szerint a Bitcoin használata nem csak befektetés, hanem egy pénzügyi stratégia, amely olcsóbbá teszi az életet. Például az ő álomotthona, amely 2013-ban 100 000 Bitcoinba került volna, ma már 5 Bitcoinért megvásárolható, míg dollárban az ára milliókról tízmilliókra nőtt. Jack Mallers olyan, mint egy modern kalóz, aki nem dollárban, hanem Bitcoin-kincsekben gyűjti a vagyonát. Míg mások dollárért gürcölnek, és egyre kevesebbet kapnak érte, ő Bitcoinban takarít meg, így a kincsesládája évről évre értékesebb lesz. A Bitcoin filozófiája: egyszerűség és hosszú távú gondolkodás Jack elutasítja a diverzifikációt, mert szerinte a Bitcoin a legjobb eszköz, és a diverzifikáció csak gyengítené a hozamokat. A „koncentráció gazdaggá tesz, diverzifikáció megtartja a vagyont” elvet ostobaságnak tartja, amit a fiat mentalitású emberek terjesztenek. Szerinte a Bitcoin egyszerűsége a szépsége: nem kell bonyolult portfóliókat építeni, csak Bitcoint kell venni és tartani. Arra buzdít, hogy mindenki gondolkodjon önállóan, dolgozzon keményen, és tárolja az értékét Bitcoinban. A Bitcoin átlagos évi hozama 50% (CAGR), ami azt jelenti, hogy annak, aki Bitcoinban takarít meg, 18 havonta megduplázódik a vagyona. Ez nem csak pénzügyi, hanem életminőségi előny: olcsóbb lakhatás, élelmiszer, utazás, oktatás és családi élet. A Bitcoin olyan, mint egy varázslatos malacpersely, amelybe ha bedobsz egy érmét, az másfél év múlva két érmévé válik. Míg a dolláros malacperselyedben az érmék lassan elolvadnak az infláció miatt, a Bitcoin-perselyed egyre értékesebb lesz. A Bitcoin és a társadalmi változások Jack Mallers szerint a Bitcoin nem csak gazdasági, hanem társadalmi forradalom is. A fiat pénz rendszere háborúpárti, mert a kormányok nyomtathatnak pénzt a háborúk finanszírozására anélkül, hogy az emberek jóváhagyását kérnék. A Bitcoin és egy új monetáris rend azonban békésebb világot hoz, mert a pénz nyomtatása helyett a valós értékteremtés kerül előtérbe. A Bitcoin emellett demokratizálja a vagyont: mindenki számára elérhető, és lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok, például a Z generáció, kilépjenek az eladósodott, infláció sújtotta rendszerből. Jack különösen büszke arra, hogy a fiatalok körében népszerű a műsora, mert ők érzik a rendszer igazságtalanságait: magas diákhitelek, megfizethetetlen lakásárak, bizonytalan munkaerőpiac. A Bitcoin olyan, mint egy lázadás a régi pénzügyi rendszer ellen. Míg a dollár alapú világban a kormányok és a bankok a kaszinó tulajdonosai, akik mindig nyernek, a Bitcoinban mindenki egyenlő játékos, és a szabályokat egyszerűen nem lehet manipulálni. Összegzés Jack Mallers szerint a Bitcoin a jövő pénze, amely forradalmasítja a gazdaságot és az életmódot. Ez a leggyorsabb, legszűkösebb és legdemokratikusabb eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az emberek kilépjenek a dollár értékvesztésének csapdájából. A Bitcoin nem csak befektetés, hanem egy filozófia: kemény munka, önálló gondolkodás és hosszú távú vagyonépítés. A globális trendek – a dollár hanyatlása, a BRICS-országok arany- és Bitcoin-vásárlásai, a nyílt monetáris versengés – mind azt mutatják, hogy a Bitcoin a csúcsragadozó, amely minden más eszközt felülmúl. Jack arra buzdít, hogy most cselekedjünk, vegyünk valamennyi Bitcoint, és éljünk egy olyan életet, ahol a pénzünk értéke nem csökken, hanem nő, lehetővé téve egy szabadabb, gazdagabb jövőt. A Bitcoin olyan, mint egy rakéta, amely az űrbe tart, és még mindig fel lehet szállni rá. Minél később csatlakozol, annál drágább lesz a jegy, de a lehetőség mindenki előtt nyitva áll. Jack üzenete: „Dolgozz keményen, gondolkodj önállóan, és stackelj (gyűjts) satokat!” https://www.youtube.com/live/e1yeg1a9b-U

Mik azok a stabilcoinok? A stabilcoinok olyan digitális tokenek, amelyek az amerikai dollár helyettesítőjeként működnek, értékük általában 1:1 arányban van rögzítve az amerikai dollárhoz. Gyakran amerikai kincstárjegyekkel vannak alátámasztva, például a Tether esetében, amely 142 milliárd dollár értékű kincstárjegyekkel van fedezve. A kriptokereskedők (trader) ezekkel a stabilcoinokkal „parkolnak”, amikor például másik tőzsdére szeretnék átvinni a pénzüket, vagy más befektetést terveznek. Korlátlan létrehozás és inflációs hatás Keiser szerint semmi sem akadályozza meg, hogy magáncégek, önkormányzatok vagy más szervezetek végtelen számú stabilcoint hozzanak létre. Ez inflációs hatású, mert ezek a tokenek lényegében új dollárokat hoznak létre, ami csökkenti az amerikai dollár vásárlóerejét. A stabilcoinokat a hagyományos amerikai dollárhoz hasonlítja, amelyet szintén „a semmiből nyomtatnak”, és úgy véli, hogy ezek a tokenek „levegő által támogatott levegő”, vagyis nem áll mögöttük valós érték. Keiser szerint a stabilcoinok csak időhúzásra szolgálnak, meghosszabbítva egy elavult pénzügyi rendszer, különösen az amerikai dollár agóniáját. Piaci szerep és globális hatás A stabilcoinokat főként olyan országokban használják, ahol nincs hozzáférés hagyományos banki szolgáltatásokhoz vagy amerikai dollárhoz, például Dél-Amerikában vagy Közép-Amerikában, illetve ahol a helyi fiat valuták drasztikusan értéktelenednek. Ezekben a régiókban a stabilcoinok lehetővé teszik, hogy az emberek dolláralapú tranzakciókat végezzenek egy mobilalkalmazáson keresztül. Az amerikai kormány támogatja a stabilcoinok terjedését, mert ezek növelik az amerikai kincstárjegyek iránti keresletet, ami segít finanszírozni az USA 35-37 trillió dolláros államadósságát. Keiser szerint ez azonban csak átmeneti időhúzás, és nem oldja meg a dollár mélyebb problémáit. Problémák és kritikák Keiser úgy látja, hogy a stabilcoinok nem szolgálnak valódi gyakorlati célt, csak „zajt” keltenek a piacon, és hozzájárulnak az inflációhoz. Szerinte a stabilcoinok csak arra szolgálnak, hogy meghosszabbítsák az amerikai dollár elkerülhetetlen bukását, mintha egy haldokló valuta utolsó lélegzetvételét támogatnák. Hosszú távon a stabilcoinok nem képesek versenyezni a Bitcoinnal, amely decentralizált, cenzúrázhatatlan és valódi értéket képvisel. S a Bitcoin végül globális tartalékvalutává válik, elérve akár az 1-2 millió dolláros árfolyamot. Példák és piaci méret Keiser kiemeli a Tether-t, amelynek piaci értéke mára 142 milliárd dollárra nőtt, és a USDC-t, mint a legnagyobb stabilcoinokat. A Tether 2012-ben indult, akkor még csak néhány millió dollárnyi értéket képviselt, ma viszont óriási piaci szereplő. Ezek a stabilcoinok a globális piacokon dollárhelyettesítőként működnek, különösen olyan helyeken, ahol a helyi valuták instabilak vagy gyorsan értéktelenednek. Stabilcoinok és digitális jegybankpénzek összehasonlítása A stabilcoinokat megkülönbözteti a digitális jegybankpénzektől (CBDC). Míg a stabilcoinokat magáncégek bocsátják ki, és kevésbé szigorúan szabályozottak, a digitális jegybankpénzeket központi bankok bocsátják ki és kontrollálják, és céljuk a tranzakciók teljes körű megfigyelése. Példaként említhető a kínai digitális jüan vagy a készülő digitális euró, amelyeket a központi hatóságok szoros felügyelet alatt tartanak. Keiser szerint a digitális jegybankpénzek lehetőséget adnak társadalmi kreditrendszerek bevezetésére, és olyan rendszert jelöl, ahol a tranzakciókat cenzúrázhatják, és az egyének viselkedését pontozással értékelik (mint például Kínában). A stabilcoinok szintén centralizáltak, de kevésbé autoriterek, és jelenleg főként a globális délen, banki hozzáférés nélküli területeken nyújtanak gyakorlati megoldást. Tanulási folyamat és hibák Keiser szerint a kriptopiac újoncai, például Donald Trump, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy stabilcoinokba vagy más altcoinokba fektetnek a Bitcoin helyett. Trump saját coinja, amely 80-90%-ot zuhant, jó példa erre. Keiser úgy véli, hogy ez a tanulási folyamat része, és az embereknek meg kell tapasztalniuk a hibáikat, hogy felismerjék a Bitcoin valódi értékét. A stabilcoinok csupán átmeneti figyelemelterelést jelentenek, és nem állják meg a helyüket a Bitcoinnal szemben. Jövőbeli kilátások A stabilcoinok nem tudják megállítani a Bitcoin térnyerését. Más országok, például Oroszország vagy Kína, aranyfedezetű stabilcoinokkal próbálhatnak ellenlépést tenni, ami geopolitikai konfliktusokhoz vezethet. A Bitcoin azonban, mint cenzúrázhatatlan és decentralizált eszköz, az egyetlen megoldás a jelenlegi pénzügyi rendszer problémáira. A stabilcoinok és a dollár időhúzása ellenére a Bitcoin végül kétségtelenül domináns globális valutává válik.

"A magánszféra jövőjéért, a tömeges megfigyelés ellen Németországnak határozottan el kell utasítania a csevegésellenőrzési javaslat kliensoldali ellenőrzését" címmel írt Meredith Whittaker, a Signal Alapítvány elnöke egy erőteljes felhívást 2025. október 3-án, amelyben a magánszféra védelmének fontosságát hangsúlyozza az uniós csevegésellenőrzési javaslat ellen. A szavazás várható időpontja október 14. Íme a felhívás magyar fordítása. Aggodalommal értesültünk arról, hogy Németország a hírek szerint katasztrofális pálfordulásra készül, és feladhatja az uniós csevegésellenőrzési (Chat Control) javaslattal szembeni hosszú ideje fennálló, elvi alapokon nyugvó ellenállását. Ez valójában a magánszféra jogának végét jelenthetné Európában. Németország hagyományosan a magánszféra bajnoka volt, saját történelmi tapasztalataiból okulva, amely megmutatta, milyen súlyos károkat okozhat a tömeges megfigyelés, és eddig szilárdan kiállt e jog védelméért egész Európa érdekében. Most, amikor a geopolitikai bizonytalanság idején alapvető infrastruktúráink kiberbiztonsága minden eddiginél fontosabb, a megadás érthetetlen stratégiai hiba és Európa történelmi tanulságok iránti elkötelezettségének elárulása lenne. A gyermekvédelem ürügyén a legújabb csevegésellenőrzési javaslatok minden üzenet, fénykép és videó átfogó ellenőrzését írják elő az emberek eszközein, amelyeket egy kormány által előírt adatbázis vagy mesterséges intelligencia modell segítségével vizsgálnának meg, hogy eldöntsék, azok engedélyezett tartalomnak minősülnek-e vagy sem. Ez az ötlet több okból is rémisztő. Először is, a technológiai konszenzus egyértelmű: minden üzenet ellenőrzése – akár az üzenetek titkosítása előtt, akár utána történik – meghiúsítja a végpontok közötti titkosítás elvét. Ahelyett, hogy a Signal arany standard titkosítási protokollját kellene feltörni valakinek az üzeneteihez való hozzáféréshez, a hackerek és ellenséges nemzetállamok egyszerűen kihasználhatják az ellenőrző rendszerhez való hozzáférést. Ez a fenyegetés olyan súlyos, hogy még a hírszerző ügynökségek is egyetértenek abban, hogy ez katasztrofális lenne a nemzetbiztonság szempontjából. Ezek a javaslatok figyelmen kívül hagyják a privát kommunikáció stratégiai jelentőségét és azt a régóta fennálló technológiai konszenzust, hogy nem lehet olyan hátsó kaput létrehozni, amely csak a „jó fiúkat” engedi be. A javaslat valójában egy korlátlan tömeges megfigyelést tenne lehetővé, megnyitva mindenki intim és bizalmas kommunikációját, legyen szó kormányzati tisztviselőkről, katonákról, oknyomozó újságírókról vagy aktivistákról. Európa szuverenitásáról szóló beszédei ellenére ez több szempontból is bizarr kiberbiztonsági döntés. A Signal számára a csevegésellenőrzés egzisztenciális fenyegetést jelent. Mi egy dolgot csinálunk, de azt nagyon jól: a világ legnagyobb valóban privát kommunikációs platformját biztosítjuk. Tudjuk, hogy a titkosítás vagy mindenki számára biztonságos, vagy senki számára nem az; egy hálózat egy részében lévő hátsó kapu az egész hálózat sebezhetőségét jelenti. Nem fogjuk kompromittálni szolgáltatásunk integritását, és nem veszélyeztetjük azok biztonságát, akik világszerte ránk támaszkodnak, gyakran olyan helyzetekben, ahol a privát kommunikáció élet és halál kérdése. Ha választanunk kellene aközött, hogy megfigyelő gépezetet építünk a Signalba, vagy elhagyjuk a piacot, az utóbbit választanánk. Ez nem lenne könnyű döntés, és őszintén reméljük, hogy soha nem kell meghoznunk. De ha a csevegésellenőrzést ránk kényszerítenék, valószínűleg ez lenne a végkimenetel. Jó hír, hogy még van idő megállítani ezt. A német kormánynak, különösen az igazságügyi minisztériumnak, ki kell tartania. Németország bölcs döntése meghatározhatja, hogy milyen jövő vár ránk: egy olyan jövő, ahol az emberi jogként kezelt privát kommunikáció létezik Európában, vagy egy olyan, ahol Európa gazdasági, társadalmi és politikai biztonsága veszélybe kerül a csevegésellenőrzés által lehetővé tett korlátlan megfigyelés miatt. Arra buzdítjuk Németországot, hogy legyen bölcs, és tartson ki elvei mellett. Nem hagyhatjuk, hogy a történelem megismételje önmagát, ezúttal hatalmas adatbázisokkal és jóval érzékenyebb adatokkal.

X (formerly Twitter)

Signal (@signalapp) on X

We are alarmed by reports that Germany is on the verge of a catastrophic about-face, reversing its longstanding and principled opposition to the EU...

Michael Saylor a „BTC in DC” konferencián tartott "A Bitcoin és a kriptoipar múltja, jelene és jövője" előadásában a Bitcoin és a kriptoipar történetéről, jelenlegi helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. A „BTC in DC” egy washingtoni rendezvény, amely a Bitcoin és a kriptoeszközök gazdasági, technológiai és szabályozási hatásait tárgyalja, vezető szakértők, befektetők és döntéshozók részvételével. Saylor közönsége elsősorban kriptobefektetők, üzleti vezetők, pénzügyi szakemberek és a digitális gazdaság iránt érdeklődő innovátorok voltak, akiket arra inspirált, hogy felismerjék a Bitcoin mint digitális tőke és a kriptoipar forradalmi potenciálját. Beszéde a globális gazdaság átalakulását hangsúlyozta, különös tekintettel a Bitcoin szerepére mint a jövő digitális tőkealapjára. A kriptoipar alapelvei: Globális tulajdonjog és cenzúrázhatatlanság Saylor szerint a kriptoipar alapja az abszolút tulajdonjog és a globális, cenzúrázatlan vagyontranszfer gondolata. A 20. században a vagyontárgyak – például ingatlanok, műkincsek vagy pénzügyi eszközök – helyi vagy feltételes jogokkal bírtak, és gyakran egy erősebb hatalom kénye-kedvére voltak kitéve. Egy aranyrúd szállítása például szigorú korlátozásokba ütközhet, ami korlátozza a tulajdonos szabadságát. A kriptoipar ezzel szemben olyan digitális vagyont ígért, amelyet senki nem vehet el, és amely szabadon mozgatható a világ bármely pontján. Ez a gondolat a Bitcoinban öltött testet, amely egy globális, decentralizált eszközként lehetővé teszi, hogy bárki, bárhol birtokolhassa és kezelhesse vagyonát anélkül, hogy külső beavatkozástól kellene tartania. Ez az üzenet a szabadság és az egyéni felhatalmazás eszméjét helyezi előtérbe. Saylor példája szerint egy arkansasi Bitcoin-tulajdonos, aki elássa hardveres tárcáját, harminc év múlva gazdagabb lehet, mert a világ más részein – például Pekingben, Szingapúrban vagy Londonban – vállalkozók a Bitcoin értékét növelik. Ez a globális gazdaság ereje, amely először teszi lehetővé, hogy az egyén vagyona mások innovációitól függetlenül is gyarapodjon. A kriptoipar korai kihívásai: Innováció és káosz A kriptoipar kezdeti évei (2009–2020) tele voltak izgalmas ötletekkel, de hiányzott belőlük a legitimitás és az intézményi támogatás. Saylor kiemeli, hogy a stabilcoinok (például a dollárhoz kötött digitális valuták), a tokenizált márkák (például NFT-k, mint a CryptoKitties), valamint a valós eszközök tokenizálása mind forradalmi ötletek voltak. Azonban ezek az innovációk gyakran instabilak voltak: néhány stabilcoin, mint a Terra Luna, összeomlott, és a szabályozatlan környezet miatt a piacot „vadnyugatként” jellemezték. A túlzott, akár 4000%-os tőkeáttétel és a felelőtlen kockázatkezelés sok projekt bukását okozta. Saylor szerint a kriptoiparnak hiányzott a „felnőtt felügyelet”: nem voltak bankok, biztosítótársaságok, sem tőkeerős vállalatok, amelyek stabil alapot adtak volna. Amikor a MicroStrategy 2020-ban 250 millió dollár értékben vásárolt Bitcoint, ez volt az első jelentős vállalati befektetés a kriptopiacon, ami új fejezetet nyitott. Az üzenet itt az, hogy az innováció önmagában nem elég: a stabilitás és a szabályozási keretek nélkül a kriptoipar nem tudta kiaknázni teljes potenciálját. A fordulópont: Intézményi elfogadás 2024-ben A beszéd egyik kulcsüzenete, hogy 2024 novembere, az úgynevezett „vörös hullám” (az amerikai politikai változásokra utalva) fordulópontot jelentett a kriptoipar számára. Az előző adminisztráció idején a szabályozók többsége ellenséges vagy szkeptikus volt a kriptoeszközökkel szemben, különösen a Bitcoinon kívül eső ötletekkel (például tokenizált értékpapírok vagy valuták). A Bitcoin ETF-ek jóváhagyása tíz évet vett igénybe, és még akkor is korlátozásokkal indultak, például az opciós piacok hiányával. 2024 után azonban a szabályozók, köztük az USA pénzügyminisztériuma, az SEC és más hatóságok támogatóbbá váltak. Ez lehetővé tette, hogy vállalatok, hírességek, sőt kormányzati szereplők is bekapcsolódjanak a kriptogazdaságba. Saylor szerint ez az intézményi elfogadás az, ami a kriptoipart egy legitim digitális eszközgazdasággá alakítja. Az üzenet világos: a szabályozási akadályok lebontása és a tőke beáramlása új korszakot nyit, ahol a kriptoeszközök a mainstream gazdaság részévé válnak. A Bitcoin mint digitális tőke Saylor szerint a Bitcoin a kriptogazdaság digitális tőkealapjaként emelkedik ki, amelyet a proof-of-work technológia és a fizikai energia biztosít. Ez a technológia a legrobusztusabb és legkevésbé sérülékeny módja egy globális, szűkös eszköz létrehozásának. A Bitcoin killer alkalmazása a digitális hitel kibocsátása: ahelyett, hogy aranyra vagy más hagyományos eszközre alapoznának hitelt, a vállalatok most Bitcoinra építhetnek. Ez a hitelrendszer versenyezhet az ingatlanokkal, műkincsekkel, kötvényekkel és más vagyontárgyakkal, és akár százbillió dolláros piacot is teremthet. Saylor példaként hozza fel saját cégét, a Strategyt (korábban MicroStrategy), amely a Stride nevű termékével 12,6%-os adóhalasztott hozamot kínál, szemben a hagyományos banki számlák 0,5–4%-os kamatával. Ez a példa azt mutatja, hogy a Bitcoin-alapú hitelrendszerek nemcsak jövedelmezőbbek, hanem a globális vagyonkezelést is forradalmasíthatják, különösen a jelenlegi, alacsony hozamú banki rendszerekhez képest. A tokenizáció jövője: Új üzleti modellek A beszéd másik fontos üzenete, hogy a tokenizáció – vagyis a valós eszközök, márkák, szolgáltatások vagy tagságok digitális tokenekké alakítása – a gazdaság jövőjét jelenti. Saylor szerint az Ethereum, a Solana és a Binance Smart Chain olyan okosszerződéses hálózatok, amelyek lehetővé teszik értékpapírok, valuták, sőt hírességekhez vagy vállalatokhoz kötött tokenek létrehozását. Például egy híresség, mint Katy Perry, tokenizálhatja koncertjeinek első sorát, egy étterem pedig tagsági rendszert kínálhat tokenek formájában. A korábbi akadályok – például a szabályozási ellenszél – miatt ezek az ötletek nem valósultak meg teljes mértékben. Most azonban, hogy a szabályozók támogatóbbak, a vállalatok és hírességek legitim tokeneket bocsáthatnak ki, amelyek valódi értéket képviselnek. Ez lehetővé teszi új üzleti modellek létrehozását, például kisvállalkozások számára a gyors tőkebevonást vagy egyedi digitális termékek és szolgáltatások kínálását. Saylor szerint a tokenizált gazdaság kulcsalkalmazása az innováció, a hatékonyság és a pénz fénysebességű mozgatása. Technológia és innováció: A változás motorja Saylor személyes történetén keresztül hangsúlyozza, hogy a technológia, nem pedig a kemény munka vagy a jó szándék, a valódi változás kulcsa. Harminc év alatt egyetlen egymilliárd dolláros ötletet valósított meg (a Strategy üzleti intelligencia szoftvere), de a Bitcoin és a kriptoeszközök felfedezése után egymást követték az új ötletek: a Bitcoin vállalati mérlegbe vétele, konvertibilis kötvények, digitális részvénykibocsátás és a Stride termék. Ezek az ötletek nem az ő zsenialitásán, hanem a technológia – különösen a digitális tőke és a mesterséges intelligencia – erején alapultak. Az üzenet az, hogy a digitális intelligencia és tőke elfogadása gyors és okos megoldásokat kínál, míg elutasításuk szegénységet és gyengeséget eredményez. Saylor arra biztat, hogy ne hagyjuk, hogy a félelem vagy szkepticizmus elhomályosítsa a technológia nyújtotta lehetőségeket. A jövő víziója: Egy új gazdaság hajnala Saylor szerint a digitális eszközgazdaság most lépett az intézményi elfogadás első évébe, amit az elektromosság bevezetéséhez hasonlít. Ez egy új korszak kezdete, ahol a lehetőségek szinte korlátlanok. A hagyományos gazdaság drága és lassú, míg a digitális gazdaság gyors, hatékony és globális. Az elkövetkező években a vállalatok, hírességek és kisvállalkozások tokenizált termékekkel és szolgáltatásokkal új piacokat teremthetnek, miközben a Bitcoin mint digitális tőke stabil alapot biztosít. Azok, akik elutasítják a digitális eszközöket vagy a mesterséges intelligenciát, lemaradnak, és vagyonuk, hatalmuk átkerül azokhoz, akik mernek innoválni. Saylor optimista üzenete, hogy a technológia és a kreativitás összefonódása nyolcmilliárd ember és négyszázmillió vállalkozás számára nyit új utakat a gazdasági felhatalmazás felé. Összegzés Michael Saylor beszéde egy inspiráló vízió a Bitcoin és a kriptoipar jövőjéről, amely a globális tulajdonjog, a technológiai innováció és az intézményi elfogadás hármas pillérein nyugszik. A Bitcoin mint digitális tőke a gazdaság alapjává válhat, míg a tokenizáció új üzleti modelleket és lehetőségeket teremt. A szabályozási akadályok lebontása és a technológia erejének elfogadása lehetővé teszi, hogy a 21. század gazdasága gyorsabb, hatékonyabb és igazságosabb legyen, mint valaha. Saylor arra hív, hogy ne féljünk az új ötletektől, hanem használjuk ki a digitális forradalom adta lehetőségeket.

A Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a világgazdaság helyzetéről, a magyar gazdaság mutatóiról és a stabilitás fontosságáról beszélt. Kiemelte a jegybank szerepét a gazdasági bizonytalanságok kezelésében: „Az elmúlt hat hónapban nagyjából ebbe a piramisba illeszkedően hoztunk döntéseket a jegybankban. Az volt a célunk, hogy a piaci bizalom és stabilitás erősítését szolgáljuk ezeken a lépéseken keresztül, ahogy a világban mindenhol, itt is azt látjuk Magyarországon, hogy a piaci szereplők figyelemmel és talán azt is mondhatom, hogy bizalommal fordulnak a jegybankok irányába, és várják ezeket a lépéseket. Ez természetesen indokolt egy olyan bizonytalansági tényező közepette, amiről beszéltem az előadásomban. Ezek komoly folyamatok, komoly gazdasági folyamatokat tudnak indikálni a piacokon. Ilyen helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank ennek szellemében igyekszik cselekedni, és ennek szellemében is kommunikál.” A „bizonytalansági tényező” a globális gazdasági környezet kiszámíthatatlanságára utal, amely a megrekedt dezinfláció, a lassuló gazdasági növekedés, a tartósan magas infláció, a német gazdaság recessziója, a magas államadósságok és az emelkedő hozamkörnyezet együttes hatásából fakad. Mi mást tehet egy jegybank a bizalom építésén túl, amikor világszerte egyre több millió ember a kiszámítható, mindenféle központi kontrollt mellőző, decentralizált pénzügyi rendszert, a Bitcoint választja önként? https://www.youtube.com/live/tZxQewjE2H4

„The Moral Case for Bitcoin: How Bitcoin ENDS the WAR MACHINE” címmel Adam Livingston youtube videójában a Bitcoin erkölcsi jelentőségét és annak a hadigépezetre gyakorolt hatását tárgyalja. Az alaptéma, hogy a fiat pénz, amely könnyen manipulálható, lehetővé teszi a háborúk finanszírozását, míg a Bitcoin, mint fix kínálatú és átlátható valuta, megnehezíti a konfliktusok finanszírozását, ezáltal csökkentve a háborúk valószínűségét. Példákon keresztül mutatja be a fiat pénz és a háborúk kapcsolatát, és érvel amellett, hogy a Bitcoin egy olyan monetáris rendszer, amely békésebb világot teremt. A fiat pénz és a háborúk kapcsolata A videó alapvetése, hogy a monetáris hatalom politikai hatalmat jelent. Amikor egy kormány könnyen teremthet pénzt, például nyomtatással, akkor olyan erőforrásokhoz jut, amelyekkel háborúkat is finanszírozhat anélkül, hogy közvetlen adókivetéssel a polgárok jóváhagyását kérné. Ez a „csendes partner” a modern háborúkban, hiszen a fiat pénz lehetővé teszi a konfliktusok finanszírozását anélkül, hogy a költségek azonnal láthatóvá válnának. Livingston szerint a történelem során a pénz leértékelése (infláció) és a háborúk szorosan összekapcsolódtak, amit példák sora támaszt alá. Történelmi példák a pénzromlás és háborúk összefüggésére Livingston számos történelmi esetet hoz fel, hogy alátámassza állítását. Az ókori Rómában a denarius ezüsttartalma a 3. században drasztikusan csökkent, ami hiperinflációhoz és polgárháborúkhoz vezetett. A kínai Szung-dinasztia idején a papírpénz tömeges nyomtatása hadi kiadásokat finanszírozott, de végül gazdasági összeomláshoz és mongol invázióhoz vezetett. Az első világháborúban a nagyhatalmak felfüggesztették az aranykonvertibilitást, ami lehetővé tette a példátlan méretű pénznyomtatást, és 40 millió áldozattal járó konfliktust eredményezett. Az 1971-es Nixon-döntés, amely megszüntette a dollár aranyhoz kötöttségét, szintén állandó háborús gazdaságot teremtett, mivel a pénzteremtés korlátlanná vált. Az arany és a Bitcoin szerepe Az arany korábban korlátot szabott a háborús finanszírozásnak, mivel a hadviseléshez fizikai aranyra volt szükség, ami átláthatóbbá tette a költségeket. Azonban az arany nehezen szállítható, nehezen osztható, nem utolsó sorban pedig centralizált és elkobozható, amit a kormányok már számtalanszor ki is használtak. A Bitcoin ezzel szemben fix, 21 milliós kínálattal rendelkezik, átlátható nyílt főkönyvvel és önálló tárolási lehetőséggel, ami megnehezíti a pénz leértékelését és a háborús kiadások titkolását. Ha a kormányok nem tudnák pénznyomtatással és inflációval finanszírozni a háborúkat, akkor kénytelenek lennének nyíltan adót emelni, ami politikai kockázatot jelentene (népszerűség csökkenés), ezáltal csökkentené a konfliktusok valószínűségét. A Bitcoin erkölcsi jelentősége A Bitcoin nem csupán pénzügyi újítás, hanem egy „erkölcsi tűzfal”, amely megvédi a társadalmat a háborús finanszírozás következményeitől. A videó szerint a Bitcoin olyan monetáris rendszert kínál, ahol a háborúk költségei láthatóvá válnak, és a politikusoknak elszámoltathatóbbá kell válniuk. Ez a rendszer alacsony időpreferenciát ösztönöz, vagyis a társadalmak a hosszú távú stabilitást és békét részesítik előnyben a rövid távú konfliktusokkal szemben. A Bitcoin így a béke olcsóbbá tételét szolgálja, míg a fiat pénz a háborúkat teszi olcsóbbá. Cselekvési lépések Livingston négy gyakorlati lépést javasol a változás érdekében. Először is, terjeszteni kell a fiat pénz és a háborúk kapcsolatáról szóló ismereteket. Másodszor, az embereknek saját Bitcoin-tárolásra kell áttérniük, hogy elkerüljék az infláció hatásait. Harmadszor, követelni kell a fiskális átláthatóságot a vezetőktől, hogy a háborús kiadások nyíltan legyenek finanszírozva. Végül, támogatni kell a Bitcoin-alapú infrastruktúrát, például fizetési rendszereket és vállalkozásokat, amelyek nehéz munkával előállítható ún. kemény pénzt használnak. Ezek a lépések együttesen csökkenthetik a háborús gépezet működését. Összegzés A videó erőteljes érvet hoz fel amellett, hogy a fiat pénz rendszere lehetővé teszi a háborúk gátlástalan finanszírozását a fedezetlen pénzkibocsátáshoz kötődő infláció rejtett adóján keresztül, míg a Bitcoin ezt a lehetőséget egyszer és mindekorra megszünteti. A történelmi példák – Róma, a Szung-dinasztia, az első világháború és az 1971-es aranyablak bezárása – mind azt mutatják, hogy a pénzromlás háborúkhoz és társadalmi instabilitáshoz vezet. A Bitcoin fix kínálata, átláthatósága és decentralizált természete új monetáris rendszert kínál, amely a békét és az elszámoltathatóságot helyezi előtérbe. Livingston arra ösztönzi a nézőket, hogy aktívan támogassák a Bitcoin adoptációját, hogy mi együtt egy igazságosabb és békésebb világot teremtsünk.

Zsiday Viktor befektetési szakértő "Fiskális végjáték: globális hozamgörbe-rögzítés?" címmel tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésén. A fiat pénz és a korlátlan pénznyomtatás korszaka Zsidai Viktor előadásában kiemelte, hogy a fiat pénz rendszere, amely a Bretton Woods-i megállapodás 1970-es években bekövetkezett megszűnésével teljesedett ki, lehetővé tette a korlátlan pénznyomtatást. Ez a rendszer az államok számára szinte határtalan lehetőséget biztosít a hitelfelvételre és a pénzteremtésre, mivel a modern jegybankok szabadon finanszírozhatják a költségvetési hiányokat. A tömegdemokráciák politikai nyomása, amely a választók jóléti és gazdasági igényeinek kielégítését helyezi előtérbe, különösen válságok idején, tovább fokozza ezt a folyamatot. Az eredmény az államadósságok folyamatos növekedése, amely már békeidőben is jelentős méreteket ölt, eltérően a korábbi évszázadok ciklikus adósságdinamikájától, amikor az adósságok főként háborúk idején halmozódtak fel. Hozamgörbe-kontroll és az államadósság elinflálása Az előadó szerint a globális államadósságok fenntarthatatlan szintje elkerülhetetlenné teszi a pénzügyi elnyomás eszközeinek alkalmazását, amelynek kulcsfontosságú eleme a hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC). Ez a jegybanki stratégia a kötvényhozamok mesterségesen alacsony szinten tartását jelenti, lehetővé téve az államok számára, hogy olcsón finanszírozzák adósságaikat. Zsidai példaként hozta fel Japánt, ahol a jegybank az államadósság jelentős részét visszavásárolta, gyakorlatilag "eltüntetve" azt a piacról. Ez a megközelítés az adósságok reálértékének elinflálását célozza, vagyis az infláció mesterséges növelésével csökkenti az adósságterhet. Történelmi példaként az Egyesült Államok II. világháború alatti gyakorlata szolgált, ahol hasonló eszközökkel kezelték az adósságválságot. A modern korban Görögország és Izland tőkemozgás-korlátozásai is sikeresen alkalmazták ezt a stratégiát, bár a globális tőkepiacok szabad mozgása ma már nehezebbé teszi az ilyen intézkedések végrehajtását. Várható következmények A hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC) és az államadósságok elinflálása azonban jelentős gazdasági és társadalmi kockázatokkal jár. Zsidai szerint az infláció mesterséges gerjesztése az eszközárak, például a lakásárak drasztikus emelkedéséhez vezethet, ami tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel az eszközökkel nem rendelkező rétegek számára a megélhetési költségek nőnek, míg a vagyonosabbak profitálnak az áremelkedésből. Emellett a jegybanki beavatkozások alááshatják a tőkepiacok bizalmát, ami nemlineáris gazdasági folyamatokat indíthat el. Erre példa az Egyesült Királyság 2022-es "minibudget" válsága, amikor a piacok gyors reakciója destabilizálta a gazdaságot. Az előadó pesszimista kilátásokat vázolt fel: a következő évtizedben egy globális fiskális válság valószínű, amelyet a jegybankok a hozamgörbe-kontroll és az infláció eszközeivel próbálnak majd kezelni. Ez azonban hosszú távon a gazdasági stabilitás gyengüléséhez, a pénzügyi rendszerekbe vetett bizalom csökkenéséhez és potenciálisan tartós inflációs nyomáshoz vezethet. A demográfiai kihívások, például az elöregedő társadalmak és a csökkenő adófizetői bázis, tovább súlyosbítják a helyzetet, mivel az adósságok finanszírozása egyre költségesebbé válik a kamatszintek emelkedésével párhuzamosan. Összegzés Zsidai Viktor előadása arra figyelmeztet, hogy a fiat pénz rendszere és a korlátlan pénznyomtatás lehetősége az államadósságok kezelhetetlenné válásához vezetett. A hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC) és az államadósságok elinflálása rövid távon megoldást nyújthat, de hosszú távon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat, beleértve az infláció növekedését, az eszközárak elszabadulását és a piaci bizalom elvesztését. Az előadó szerint a jelenlegi gazdasági modell fenntarthatatlan, és a következő évtizedben elkerülhetetlenül szembe kell nézni ezekkel a kihívásokkal.

Jack Mallers szerint a Coinbase által 2017-ben bevezetett "flipping" kifejezés, amely az Ethereum piaci kapitalizációjának Bitcoin feletti győzelmét jósolta, soha nem valósul meg, mert az Ethereum és más altcoinok "teljes átverések" és "shitcoin"-ok, a Coinbase pedig hiteltelen a Bitcoin népszerűsítése helyett tett lépései miatt. A valódi "flipping" az, amikor a semleges tartalékeszközök, mint az arany vagy a Bitcoin, felülmúlják az amerikai államkötvényeket a központi bankok tartalékaként. Az 1971-es aranyalapú rendszer megszűnése óta az arany jelentősége csökkent, de most újra emelkedik, és hónapokon belül a központi bankok fő tartalékeszközévé válhat. Jack az államkötvényeket "piece of trash"-ként, vagyis szemétként emlegeti, amelyeket senki sem akar megvenni, különösen a hosszú lejáratúakat, mint az Egyesült Királyság 30 éves kötvényeit, amelyek 2022 óta a legalacsonyabb érdeklődést váltják ki. Példaként említi, hogy senki sem akar kötvényeket, és mindenki szűkös eszközök, például Bitcoin és arany felé fordul. Az Egyesült Királyság kapcsán megjegyzi, hogy ők is küzdenek saját "szemét" kötvényeik eladásával, mégis ők a legnagyobb vásárlói az amerikai kötvényeknek, ami kérdéseket vet fel az amerikai kötvények eladhatóságáról. Kína és Oroszország, valamint a BRICS országok netto eladók, csökkentik amerikai államkötvény-állományukat, és aranyat halmoznak fel, míg a netto vevők között a Cayman-szigetek (a hedge fund-ok székhelye), az Egyesült Királyság és az USA hazai bankrendszere szerepel, utóbbi jelentős, fedezetlen tőkeáttétellel vásárol kötvényeket. A világ egy új monetáris korszakba lép, ahol a semleges tartalékeszközök felülmúlják az államkötvényeket, mivel a kormányzati adósságok iránti bizalom csökken, és a kötvények eladása egyre nehezebb. Az amerikai gazdaság fenntarthatatlan helyzete Jack hivatkozik Luke Gromen makrogazdasági szakértő chartjára, amely az USA kiadásait és bevételeit mutatja be. A chart szerint az USA "igazi kamatkiadása" eléri a történelmi csúcsbevételek 100%-át, és gyorsabban nő, mint a bevételek. Jack szerint többet költenek, mint amennyit keresnek, és már most elképesztően el vannak adósodva, így nem tudják tovább halogatni a problémát hacsak nem csökkentik a költségeket. Vagy drasztikusan csökkentik a kiadásokat (egészségügy, szociális ellátás, védelem, veteránügyek), vagy a Federal Reserve-nek jelentősen csökkentenie kell a kamatokat, ami inflációt gerjeszt. Az amerikai államkötvények az elmúlt 5 évben negatív hozamot produkáltak, inflációval korrigálva még rosszabb a helyzet. Jack szerint nem érdemes állampapírt tartani, mert a Bitcoin választása több lakhatást, nyaralást, ételt, oktatást és jobb életet biztosít, míg a kötvények kevesebbet nyújtanak mindenből. Hozzáteszi, hogy szuverén egyénként mindenkinek egyéni döntést kell hozni a Bitcoin és az állampapír között. Gromen chartja világosan mutatja, hogy a matek nem stimmel: az állampapírok értéktelenek, és a Bitcoin választása bőségesebb életet biztosít, míg az állampapírok birtoklása szegénységhez vezet, különösen, ahogy Kína és Oroszország elfordul tőlük. Az S&P 500 és a gazdasági kilátások Jack kiemeli, hogy az S&P 500 történelmi csúcson van, de ez nem fenntartható a jelenlegi gazdasági környezetben, különösen az infláció újbóli fellendülése mellett. Az index emelkedése részben a Federal Reserve monetáris politikájának köszönhető, de a magas kamatkiadások és a dollárgyengülés fenyegeti a stabilitását. Trump rákényszerítheti Powellt a kamatcsökkentésre annak ellenére, hogy a tőzsde csúcson van, és az infláció újra emelkedik, ami kockázatos. Jack szerint az S&P 500 jelenlegi emelkedése mesterséges, és a mögöttes gazdasági problémák, például az USA eladósodottsága és a kötvénypiac gyengesége miatt veszélyben van. Ha a Fed kamatokat csökkent, az infláció további növekedése alááshatja a részvényindexet, különösen a dollár leértékelődése esetén. A Bitcoin választása szuverén egyénként biztonságosabb alternatíva a hosszú távú vagyonmegőrzésre, mint a részvények vagy az állampapírok. Amerika újraiparosítása és pénznyomtatás Donald Trump az USA újraiparosítására törekszik, hogy csökkentse a globalizáció által okozott gyártási kapacitásvesztést, amihez tőke szükséges vámokból és külföldi beruházásokból. Dél-Korea 350 milliárd USD beruházást ígért az USA-ba, de ehhez devizacsere-egyezmény (swap line) kell, különben eladnák amerikai részvényeiket és kötvényeiket, ami piaci összeomláshoz vezethet, akár az S&P 500-at is érintve. Jack szerint a swap line ügyében a Federal Reserve lenne illetékes, de a Pénzügyminisztérium nyilatkozik róla, ami az intézmények közötti összefonódás jele, és hatalmas pénznyomtatást vetít előre, mivel a swap line likviditást biztosít, gyengítve a dollárt. Az újraiparosításhoz gyengébb dollár és pénznyomtatás szükséges, ami inflációs és Bitcoin-barát környezetet teremt, miközben az államkötvények iránti kereslet tovább csökken Kína és Oroszország eladásai miatt, és az S&P 500 kockázatai nőnek. Argentína és a valós nyersanyagok jelentősége Javier Milei argentin elnök eredetileg megszorításokat és a központi bank megszüntetését ígérte, de most 20 milliárd dolláros amerikai devizacsere-egyezményt kér, amit Jack úgy kommentál, hogy valószínűleg erős politikai nyomás következtében nyomtatott pénzt és mentőövet kér, pontosan azt, ami ellen kampányolt. Az USA célja, hogy megelőzze Kínát, amely szintén érdeklődik Argentína nyersanyagai (olaj, urán, ritkaföldfémek) iránt. Az USA elszakadt a valós javak termelésétől, és most próbálja visszaszerezni a hozzáférést a kritikus nyersanyagokhoz, mert vissza kell térnie a valódi munkához és a valódi dolgok előállításához. A mainstream médi által karattyolt szimpla Trump-Milei bratyizás mögött valójában az USA stratégiai okokból támogatja Argentínát, hogy ellensúlyozza Kína befolyását, de ez további pénznyomtatást és dollárgyengülést jelent, ami negatívan hathat az S&P 500-ra és a kötvények piacára. Bitcoin mint megoldás A Bitcoin kínálata korlátozott 21 millió érmére, és a proof-of-work mechanizmus biztosítja, hogy nem lehet további bitcoint csak úgy kibocsátani, mert az anyatermészet, a fizika és az univerzum törvényei ezt nem engedik, és kész. Ellentétben az arannyal, amelynek kínálata magasabb aranyárfolyam esetén tovább növelhető, a Bitcoin valóban véges. Ray Dalio szerint a világ egy monetáris verseny korszakába lép, ahol a fiat pénzek leértékelődnek, és a Bitcoin, mint alternatív pénz, jelentős szerepet kap. Egyre többek szerint a Bitcoin árfolyama hónapokon belül elérheti az 1 millió USD-t a monetáris lazítás és a piaci dinamikák miatt. A Bitcoin a legjobb eszköz az egyén időbeli értékének megőrzésére, mivel mint bármely más eszközhöz képest szűkös, könnyen "szállítható", tetszőlegesen osztható és könnyedén ellenőrizhető - különösen a "piece of trash" állampapírokhoz vagy a kockázatos S&P 500 részvényekhez képest. Szuverén egyénként mindenkinek egyéni döntést kell hoznia, hogy Bitcoint vagy más eszközöket választ. Kérdések és válaszok (Q&A) Már most is egy lassú szuverén adósságválság zajlik, de az USA nem fog csődöt jelenteni, mert pénzt nyomtathat, ami azonban a dollár folyamatos leértékelődését eredményezi, és az S&P 500-at is veszélyeztetheti. Nick Szabo és más korai kriptográfusok, mint Adam Back, jelentős mértékben hozzájárultak a Bitcoin alapjainak megteremtéséhez, de a Bitcoin ereje abban rejlik, hogy senki sem irányítja egyedül, és minden javaslatot az érdemei alapján ítélnek meg. Jack haladó felhasználóknak a Cold Card hardver tárcáit, kezdő felhasználók számára pedig a BitKey-t ajánlja. A Bitcoin technikailag enyhén inflációs a bányászat miatt, de Jack deflációsnak tekinti, mivel már majdnem a teljes kínálat létezik, és minden más bőségesebb hozzá képest. Az USA cégekben szerezhet részesedést a Bitcoin közvetlen vásárlása helyett, de ez nem ideális a szabad piac szempontjából. Jack szerint az Ethereum és más altcoinok technológiai eszközök, és nem pénzek, így nem versenyezhetnek a Bitcoinnal, és "teljes és totális szemétcoin"-nak nevezi ezeket. A Strike platform új funkciói között szerepel a szerkeszthető DCA funkció, amely lehetővé teszi a Bitcoin-vásárlások díjmentes módosítását, virtuális USD számlák Latin-Amerikában és Afrikában Bitcoin és Tether vásárlására és kölcsönökre, valamint további piacok és hiteltermékek bevezetése folyamatban van. Összegzés Jack Mallers szerint a világ egy új monetáris korszakba lép, ahol a semleges tartalékeszközök, mint a Bitcoin és az arany, felülmúlják az államkötvényeket, amelyeket "piece of trash"-ként emleget, mivel egyre nehezebb eladni őket a globális piacon, főként Kína és Oroszország eladásai miatt, miközben a Cayman-szigetek, az Egyesült Királyság és az USA bankjai próbálják fenntartani a keresletet. Luke Gromen chartja kiemeli, hogy az USA kamatkiadásai elérik a történelmi csúcsbevételek 100%-át, és gyorsabban nőnek, mint a bevételek, ami fenntarthatatlan. Az S&P 500 történelmi csúcsa mesterséges, és a pénznyomtatás miatt kockázatos. A Fed és a Treasury közötti összefonódás a devizacsere-egyezmények kapcsán nagymértékű pénznyomtatást vetít előre, ami gyengíti a dollárt. Az USA fenntarthatatlan pénzügyi helyzete és az újraiparosítási törekvések további pénznyomtatást és dollárgyengülést igényelnek, ami a Bitcoin árának emelkedését támogatja. A Bitcoin a legjobb eszköz az egyéni vagyon megőrzésére, és szuverén egyénként döntést kell hoznod, hogy Bitcoint, állampapírokat vagy részvényeket választasz. A Strike platform új funkciói segítik a Bitcoin hozzáférhetőségét globálisan. https://www.youtube.com/live/yoEn3bWxHmw

A dollár vásárlóerejének és a bitcoin értékének megnyilvánulása közös ábrán. A dollár görbéje 1920-tól indul, a bitcoiné 2012-től. (A dollár a legerősebb fiat valuta, tehát a vakok közt a félszemű a király.) Egy idevágó Dead Can Dance szám: A dal mondanivalója az emberi természet és társadalom kritikája, amely a tudatlanság, a büszkeség és az opportunizmus problémáit feszegeti. Arra ösztönöz, hogy lépjünk túl a felszínes sérelmeken és álarcokon, vállaljunk felelősséget, és keressük a mélyebb igazságot, még akkor is, ha az elérhetetlennek tűnik. A refrén közmondása egyfajta figyelmeztetés: a relatív tudás vagy előny nem egyenlő az igazi bölcsességgel, és a „félszeműek” uralma gyakran csak a környezet korlátozottságát tükrözi.